júl 17, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A Gartner jelentése szerint a vállalatok idén összesen, globálisan 4,2 trillió dollárt költenek információ technológiára, ami 8,6 százalékos növekedést jelent.
Az IT költségvetések és az IT-ra költött pénz annak ellenére növekszik, hogy a vállalatok még mindig nem igazán tértek magukhoz a járvány okozta diszrupciótól, sok esetben még mindig az elvártnál alacsonyabbak a bevételek.
Az okos vállalatok előre menekülnek
Az okos vállalatok viszont előre menekülnek és digitális technológiák vásárlásával igyekeznek működésüket átalakítani. A felsővezetők körében bizonyos technológiák népszerűek, célzottan és átgondoltan vásárolnak a cégek.
A Gartner becslése szerint az IT szolgáltatások szegmens kiemelkedően teljesít 2021-ben, a top három leggyorsabban növekvő területnek számít.
Főként az IaaS vagyis az infrastruktúra, mint szolgáltatás területen költenek sokat a vállalatok. Ez azt jelenti, hogy a cégek saját fő tevékenységükre szeretnének összpontosítani és az IT infrastruktúrát a hozzáértők kezébe bízzák.
Hasítanak a vállalati szoftverek
A Gartner előrejelzése szerint az on-premise befektetési igényeket csökkentő szolgáltatás 9,8 százalékkal bővül idén és eléri a 1,2 trillió bevételt – vagyis a teljes IT-ra fordított költségvetés negyedét.
A legnagyobb növekedési potenciál a vállalati szoftverek területén jelentkezik, a becslés szerint itt 13,2 százalékos bővüléssel számolnak a szakértők. 2022-ben ez a növekedés picit csökken és 11,7 százalék körül alakul.
Ha az Ön vállalata is felhő technológiák vásárlásában gondolkodik, a költözés után használatlanul maradt IT infrastruktúrát hasznosítsa újra, bízza a DATA D- szakértőire! Adatai biztonságban maradnak, GDPR kompatibilisan kezeljük őket. És az adatainkra is figyeljünk felhőszolgáltató választásakor!
júl 9, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A vezetők megértik a transzparens működés fontosságát és a személyes adatok fontosságát, viszont nagyon kevesen védik azokat megfelelően.
A legtöbb vállalati vezető szeretné biztonságban tudni munkavállalói adatait, azonban keveseknek sikerül. Ez derült ki abból a felmérésből, melyet a DTEX Systems megbízásából készített a Ponemon Intézet. Az 1249 IT és biztonsági szakember megkérdezésével készített kutatás szerint az alkalmazottak adatainak védelme a többségnek (63 százaléknak) rendkívül fontos.
A magánszféra tisztelete
Ezek az emberek úgy gondolják, hogy ha kollégáik saját adataikat biztonságban tudják, akkor sokkal motiváltabbak és lojálisabbak. Ugyanakkor az is segíti produktivitást, hogy tudják a vezetők tiszteletben tartják magánszférájukat, megbíznak bennük és így függetlenül sokkal hatékonyabban dolgoznak.
Azonban a home office terjedésével a vezetők bizonyos szintig szeretnék tudni, hogy a távmunkában dolgozók hogyan dolgoznak, milyen hatékonysággal és milyen potenciális biztonsági kockázatokat hoznak a szervezetbe.
Anonimizáljuk az adatokat
A megoldás a személyes adatok anonimizálásában rejlik. Azonban a kutatás szerint a vállalatoknak kevesebb, mint a fele (47 százalék) anonimizálja az összegyűjtött munkavállalói személyes adatokat. Másik megoldás, hogy a lehető legkevesebb adatok gyűjtsük össze. Ez nemcsak az alkalmazottaknak tetszik, hanem a hálózatot sem terheli feleslegesen.
Ahhoz, hogy az emberek otthoni körülmények között is nyugodtan és hatékonyan dolgozhassanak, a kollégák magánéletének tiszteletben tartása alapkövetelmény. A Big Brother jellegű drákói megközelítések csak arra jók, hogy rombolják a bizalmat és a transzparens működést.
jún 28, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A szolgáltatók ehhez a fogyasztók bizalmát kell erősítsék, például garantálhatják, hogy a régi készüléken maradó adatok nem kerülnek rossz kézbe.
A Blancco Magyarország közleménye szerint online csereprogramokkal lehetne felpörgetni az 5G telefonértékesítést, az elkövetkező két évben sokan cserélünk telefont.
Idén bővül az okostelefon-piac
A tavaly 10,5 százalékkal csökkent az okostelefonok piaca, többek között a Covid-járvány hatására, azonban idén 11 százalékos növekedésre számítanak a szolgáltatók. Nagyon sokan 5G készülékre cserélik le telefonjukat, ami a Gartner szerint az eladások 35 százalékát teszik ki.
2021 végére 580 millió 5G előfizetés lesz a világban, az elmúlt évben 160 mobilszolgáltató indította el 5G szolgáltatását. Itthon mindhárom szolgáltató megkezdte a szolgáltatás kiépítését, Budapest, a nagyobb vidéki városok és a Balaton környékén.
Kényelmes az online csere
A Blancco tanulmánya azt vizsgálta meg, hogy a mobiltelefon előfizetők hajlandóak lennének-e online csereprogramok keretén belül, kedvezményért beszámíttatni régi készülékeiket. Kiderült, hogy noha a fogyasztók többsége sohasem vett korábban részt online csereprogramban, nyitottak az ötletre.
A fogyasztók többsége szerint egy online csereprogram kényelmes lehet. Megfelelő biztosítékokkal meggyőzhetőek arról, hogy részt vegyenek egy ilyen programban. Az 5G telefont vásárló fogyasztók 41 százaléka részt venne egy ilyen programban, további 31 százalékuk pedig meggondolná a lehetőséget.
A tanúsított adattörlés segíthet
A mobilszolgáltatók részéről azonban további biztosítékokra lesz szükség, hogy növeljék a fogyasztók elköteleződését. A kutatás szerint az internetes csereprogramok sikerét növelné a nagyobb átláthatóság és a megfelelő adatkezelés, a válaszadók 31 százaléka ugyanis aggódik amiatt, hogy a használt mobiltelefonon maradó adatai rossz kézbe kerülhetnek.
Ezt egy alapos, tanúsított adattörléssel el lehet kerülni, ebben a DATA-D a mobilszolgáltatók segítségére lehet.
jún 21, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A The Wall Street Journal értesülései szerint az Amazon online áruházóriás GDPR gigabírság elé néz az Európai Unióban.
A kereskedő a GDPR adatvédelmi törvény megsértése miatt 452 millió dolláros bírságot kockáztat. A GDPR szerint ugyanis a legnagyobb bírság, ami egy vállalatra kiszabható, az az éves bevételének maximum 2 százaléka. A nagyvállalat bevétele 2,1 milliárd dollár volt 2020-ban.
A pénzügyi lap értesüléseit sem az EU hatóságok, de az Amazon sem kommentálta. A lap szerint a luxembourgi adatvédelmi hatóság (CNPD) egy olyan tervezetet köröztetett meg a többi EU-s tagország adatvédelmi hatóságai között, mely szerint az Amazon adatvédelmi gyakorlata kívánni valót hagy maga után és emiatt terveznék őt megbüntetni.
Egyelőre csak terv
A kifogásolt viselkedést a lap továbbá nem részletezi, de azt még kiderült, hogy a rossz GDPR gyakorlatot az online kereskedési tevékenység során észlelték, az AWS felhőszolgáltatás nem érintett az ügyben.
A gigabüntetés egyelőre csak terv formájában létezik. Ahhoz, hogy véglegessé váljék, a többi tagország adatvédelmi hatósága is jóvá kell hagyja. Ez a folyamat több hónapot is eltarthat, miközben maga a tervezet is jelentősen átalakulhat.
211 millió a legnagyobb GDPR bírság
Ahogy erről a DATA D blogján is írtunk, a tavalyi legnagyobb GDPR bírság 50 millió eurónál állt meg, a Google-ra szabták ki a francia hatóságok a reklámok elhelyezésére szolgáló személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban.
Azóta két vállalatnak is sikerült ezt az összeget megelőznie, 2021-ben a British Airways légitársaságot 211,7 millió euróra bírságolták, mert fél millió ügyféladat kiszivárgott egy támadás során. A másik nagyvállalat, a Marriott International hotellánc 110,3 millió eurós büntetést kapott egy 2014-ben történt, de csak négy évvel később felfedett támadást miatt, ahol ugyancsak ügyféladatok vesztek el.
A GDPR büntetés a többek között azzal is elkerülhető, ha az életciklusuk végén levő eszközök adatait megfelelően tanúsított eszközökkel töröljük.
Forrás: The Wall Street Journal
jún 9, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Öt, Európában fontos szerepet betöltő mobiltelefon szolgáltató összefogásával Eco Rating környezetvédelmi minősítést vezetnek be a telefonok számára.
Az Eco Rating gyakorlatilag egy környezetvédelmi címke, melyet a mobiltelefonokra ragasztanak majd a szolgáltatók vagy a gyártók. A kezdeményezés öt nagy európai mobilszolgáltatótól indult, ezek a Deutche Telekom, Orange, Telefónica (mely az O2 és Movistar márkanevek alatt működnek), Telia Company és Vodafone.
Mások előtt is nyitott a kezdeményezés
A többi szolgáltató előtt is nyitott a lehetőség, hogy csatlakozzanak a környezetvédelmi kezdeményezéshez. A remények szerint az Eco Rating minősítés segítségével körkörös gazdasági modell alakult ki a mobiltelefon gyártók számára is. Vagyis a gyártók törekednek környezetbarát, fenntartható, könnyen javítható készülékeket gyártani.
Az Eco Rating minősítést eddig 80 mobiltelefon kapta meg, de június elejétől folyamatosan a többi készüléket is címkézik. A programban résztvevő gyártók: Bullitt (CAT és Motorola telefonok), Doro, HMD Global – Home of Nokia Phones, Huawei, MobiWire, Motorola és Lenovo, OnePlus, OPPO, Samsung Electronics, TCL és Alcatel, Xiaomi és ZTE.
100 pont a maximum
Fogyasztóként itthon, Magyarországon is találkozunk az értékesítési pontokon az Eco Rating minősítéssel, segítségével jobban össze tudjuk hasonlítani a készülékeket. A telefonok egy pontszámot kapnak, ami maximum 100 lehet. A pontszámokat a készülék teljes életciklusát figyelembe véve állapítják meg. Vagyis vizsgálják, hogy a készülék hogyan készül, hogyan szállítják, használják, életciklusa végén mi történik vele – nyilván, környezetvédelmi szempontból.
A pontszám meghatározásakor 13 különböző környezetvédelmi indikátort és 6 különböző anyaghatékonysági mutatót vizsgálnak, ebből áll össze a végső pontszám. A pontszám alakulása többek között a gyártáshoz használt nyersanyag bányászatánál használt módszerektől, az eszköz gyártási folyamatától, a logisztikától, de vizsgálják használhatóságát, tartósságát, javíthatóságát és újrahasznosíthatóságát is.
A címkén öt indikátort tüntetnek fel
A tartósság jellemzőnél figyelembe veszik a készülék robusztussága mellett az akkumulátor élettartamát, a készülék és alkatrészek garanciáját.
A javíthatóság jellemzőnél megnézik, hogy mennyire könnyen javítható, ezt hogyan támogatja a telefon kialakítása, milyen tevékenységekre hasznosítható újra a készülék, mennyire frissíthetők és cserélhetők benne az alkatrészek.
Ettől a kezdeményezéstől függetlenül, az EU is dolgozik a elektronikai eszközök javíthatósági indexének bevezetésén, amiről korábban már írtunk a DATA D blogján.
Az újrahasznosíthatóság jellemzőnél azt nézik, hogy a készülék mennyire könnyen szétszerelhető, erre vonatkozóan biztosít-e információt a gyártó, a benne lévő nyersanyagok újra felhasználhatók.
A klímahatékonyság jellemzőnél az eszköz teljes életciklusa alatt kibocsátott üvegház hatású gázok mennyiségét becsüli meg. Minél magasabb a pontszám, annál jobban kímélte a környezetet az adott eszköz. Minél magasabb a pontszám, annál kisebb a telefon nyersanyagra gyakorolt hatása.
Az erőforrás hatékonyság jellemzőnél azt nézik meg, hogy a készülék gyártásához mennyi ritka fém szükséges (például arany, amelyet az elektronikai összetevőknél használnak fel). Minél kisebb a pontszám, annál jobb az eszköz nyersanyag hatása.
máj 26, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Környezetünk és általában, Földünk fenntarthatósága mindenki célja. A vállalatok számára három fontos tényező teszi mindezt megkerülhetetlenné: a környezet védelme, a vállalat jövedelmezőségének maximalizálása és ügyfelek szerzése.
A fenntartható működés kialakítása hosszút távon is pragmatikus, hiszen védjük környezetünket (ennek fontosságát reméljük, nem kell külön taglalni). De ha a környezetvédelmi szempontokat nem vesszük figyelembe, akkor is ésszerű a fenntarthatóságra törekedni.
Olyan vállalati működést alakítunk ki, mely nem éli fel a tartalékokat, hanem ésszerű módon, minden lehetőség kiaknázásával számol annak érdekében, hogy egy váratlan esemény felkészülten érjen, átvészelhessük a nehezebb időket is. A fenntartható vállalati működés kialakításával az üzleti oldal is profitálhat. Az ügyfelek szemében egy környezetvédő szemlélettel működő vállalat vonzó és plusz okot szolgáltat, hogy minket válasszanak.
Hogyan is kezdhetjük el a fenntartható üzleti működést?
Fogjuk vissza erőforrásaink felhasználását
Annak érdekében, hogy a vállalat pénzt hozzon, pénzt kell költeni. Ezt a pénzt azonban ésszerűen is el lehet költeni. Ahol lehet spóroljunk az energia használattal – például az irodai világítást és a számítógépeket este kapcsoljuk ki vagy a megrendelt kellékeket várjuk össze és egyben szállíttassuk ki. Szokjunk rá és szoktassuk rá kollégáinkat is, hogy kapcsolják ki az elektronikai eszközöket, amikor nem használjuk.
Gondoljuk át, hogy minden egyes üzleti útra valóban szükség van, nem lehet helyettesíteni videóhívással? Ha mindenképp szükséges az utazás, akkor adjunk üzemanyagkártyát alkalmazottjainknak, így jobban nyomon követhetjük kiadásaikat.
Ezt a viselkedést nemcsak az üzleti, hanem a magánéletben is vállaljuk fel. Vezetőként példát mutatva tehetünk a legtöbbet a fenntartható vállalat kialakulásáért.
Csökkentsük a hulladék mennyiségét
Gondoljuk át, hogy a vállalat napi működése mennyi hulladékot termel. Tényleg szükség van egyszer használatos poharakra vagy saját, tartósabb vállalati csészékbe érdemes fektetni. Az elektronikai eszközöket muszáj kidobni, nem lehet felújítani, szervezeteknek adományozni, netán vállalaton belül újrahasznosítani? Bármit választanánk, gondoljunk arra, hogy az adathordozókon lévő információkat tanúsított megoldással töröljük.
Támogassuk a környezetvédő szervezeteket
Igen, ez a legegyszerűbb módszer arra, hogy tegyünk valamit környezetünk fenntarthatóságáért: támogassuk azokat a szervezeteket, akik mindezt profi módon végzik. Annak függvényében, hogy milyen jól megy az üzlet, fix összeget vagy a nyereség bizonyos százalékát a környezet védelmére fordíthatjuk.
máj 10, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Érdekes fogyasztói magatartást alakított ki a mai modern társadalom, amikor az új eszközöket részesítjük előnyben és nem foglalkozunk azok környezeti hatásával. Pedig a körkörös gazdaság kialakításával, a régi eszközök újrahasznosításával sokkal jobb hatással lehetnénk környezetünkre.
Sok nyersanyagot vesznek fel
Amíg nem kezdtünk el mi is foglalkozni a régi számítógépek felújításával és újrahasznosításával, bennünk sem merült fel, hogy az a kérdés, hogy vajon az új laptopok, asztali számítógépek vagy más elektronikai eszközök vásárlása milyen környezeti hatással jár. Az biztos, hogy egyre több nyersanyagra, netán mérgező kémiai anyagokra, ritka fémekre és energiára van szükség az új ezközök előállításához. És az is biztos, hogy a régebbiek újra hasznosításával ezektől mind mentesül a környezetünk.
Ezek a puszta adatok
A Circular Computing számításai szerint az új eszközöket előnybe részesítő kultúra azt jelenti, hogy például csak az EU-ban napi szinten 160 ezer laptopot dobnak a szemétbe. Azonban szerencsére a környezetére vigyázó, etikus fogyasztók megjelenésével – legyenek ezek vállalati vagy magánfogyasztók – ez a kultúra változik.
Egy új számítógép gyártása, a termék körüli marketing tevékenységek, az eszközök szállítása, csomagolása stb. mind-mind komoly stressznek teszi ki környezetünket. Ha minden három évben vásárolunk egy új számítógépet, akkor ez azt jelenti, hogy tíz év leforgása alatt átlagosan 3600 kilogrammnyi ásványi anyagok bányászatához járultunk hozzá, elhasználtunk 570 ezer liternyi vizet és a levegőbe 948 kilogrammnyi széndioxidot bocsátottunk ki. És ehhez még számítsuk azt is hozzá, hogy mire ez a laptop eljut a végfelhasználóhoz még további 316 kilogrammnyi széndioxidot juttatunk a levegőbe.
Bányászat
Egy új laptop gyártása azt jelenti, hogy 1200 kilogrammnyi ásványi anyagokat kell a földből kibányászni – ez főként a harmadik világbeli országokban történik. Ezeket az ásványi anyagokat fel kell dolgozni, finomítani kell rajtuk, hogy egy elektronikai eszközben felhasználhatók legyenek – ez a folyamat átlagosan 190 ezer liternyi vizet használ fel.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezeket az ásványi anyagokat olyan bányákból nyerik ki, ahol komoly konfliktusok folynak. Sok esetben ezekben az országokban a bányászatból származó pénzeket fegyverek vásárlására fordítják – jelenleg például ez a Kongói Demokratikus Köztársaságra igaz.
Elektronikai hulladék
A nem javítunk, nem hasznosítunk újra kultúra továbbá azt is jelenti, hogy az egyébként csak megunt, vagy kis hibával rendelkező elektronikai eszközök a szemétbe kerülnek. Erről a DATA-D blogján is írtünk már többször, hogy milyen irdatlan mennyiségű elektronikai szeméttel kell megküzdenie az emberiségnek, de például az ENSZ szerint évente 50 millió tonnányi e-hulladékot generálunk, ami 2050-re megduplázódik.
Tudjuk, mindez sok adat. De reméljük, hogy legközelebb, mikor egy felújított használt számítógépet vásárolsz eszedbe jut, milyen jót tettél ezzel.
máj 5, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Ha újrahasznosított számítógépeket vásárolnának a vállalatok, akkor több száz millió forintot spórolnának a vállalatok, miközben saját környezetszennyező tevékenységüket is csökkentenék – derül ki egy elemzésből.
Az újrahasznosított laptopok, számítógépek vásárlásával a vállalatok akár több száz millió forintot is meg tudnak spórolni – derül ki a Circular Computing nevű cég elemzéséből. A felmérés a brit vállalatokat vizsgálta meg, és az adatok szerint az elkövetkező 9 évben 10,72 millió dollárt (3,2 milliárd forintot) tudnának félretenni ezek a cégek.
193 ezer autótól mentesül a világ
A nyilvánvaló pénzügyi spórolás mellett a kutatásban kiszámolták az is, hogy felelős viselkedésükkel a vállalatok 9 millió tonnányi szén kibocsátásától mentesítenék a környezetet és 5,4 trillió liternyi vízzel kevesebb fogyna el. Ezt azt jelenti, hogy csupán az újrahasznosított számítógépek megvásárlásával a cégek olyan hatással lennének környezetükre, mintha hirtelen kivonnának a közlekedésből 193 ezer autót, és megspórolnák az Északi-tenger 10 százalékát.
Néha jobbak, mint az újak
Az újrahasznosított lapotopok vagy számítógépek megvásárlásáért nem kell egészen Nagy-Britanniáig szaladni, nálunk a DATAD-nél is beszerezhetik a felújított, tanúsítottan adatörölt számítástechnikai eszközöket. Ezeknek a gépeknek a teljesítménye a memória upgrade és a merevlemez SSD-re történő cseréje után gyakran meghaladja az eredeti számítógép hatásfokát.
Szóval, ha új eszközökben gondolkodunk, akkor környezetbarát módon is tehetjük mindezt, az újrahasznosított laptopok, számítógépek beszerzésével.
ápr 29, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Érdekes adatokkal szolgál a Ponemon Intézet legfrissebb felmérése, mely az adatok titkosításával foglalkozik, a vállalatok fele már titkosítja adatait, főleg ügyfelei védelmében.
A 2021 Global Encryption Trends Study nevű tanulmányban a vállalatok adatokkal és adatok titkosításával kapcsolatos attitűdjét vizsgálták. A kutatásban 17 országból 6610, vállalati adatokkal foglalkozó vezetőt kérdeztek meg, a cégek több iparágat képviselnek.
A kutatás szerint lassan, de biztosan nő az adataikat titkosító vállalatok száma. Míg a 2015-ös kutatás szerint még csak a vállalatok 37 százaléka védte titkosítással adatait, addigra 2020-ban ez az arány 50 százalékra nőtt. A cégek 37 százalékának valamilyen stratégiája vagy terve létezik titkosítással kapcsolatban, ezeket bizonyos alkalmazások és adattípusok esetében használják. A vállalatok csupán 13 százaléka nem használja a titkosítást a mindennapi életben.
A Nyugat fejlettebb
Bizonyos országok sokkal fejlettebbek az adatok titkosítása terén: például a német cégek 71 százaléka alkalmazza mindennap, de az Amerikai Egyesült Államokban is az arány 70 százalék. A megkérdezettek 54 százaléka az ügyfelek személyes adatait is védi a titkosítással.
Nem biztonság miatt van a titkosítás
Érdekes módon, nem elsődlegesen biztonsági megfontolásból, hanem az általános IT tevékenységek miatt van szüksége a cégeknek erre az adatvédelmi formára. Ez valószínű azért van, mert sok vállalat használ már IoT eszközöket, a tőlük származó adatokat mindenképp meg szeretnék védeni.
Ami talán a legérdekesebb ennek a tanulmányban, hogy milyen fenyegetettségek miatt használják ezt a technológiát. Elsődlegesen az alkalmazottak hibáitól féltik a cégek az adatokat, másodsorban a rendszer meghibásodása ellen védekeznek titkosítással, harmadsorba pedig a hackerektől is féltik az adatokat. A kormányzati hallgatózástól kevesen, csupán a megkérdezettek 11 százaléka tart.
Forrás: 2021 Global Encryption Trends Study
A titkosítás használatának elsődleges oka az ügyfelek adatainak védelme, ami a szigorú GDPR szabályozások fényében nem is olyan meglepő. A második ok a meghatározott fenyegetettségek ellen így védik az információkat. Harmadsorban pedig ezzel is védik a vállalatok saját szellemi tőkéjüket és csupán negyedik helyen van a szabályozásoknak való megfelelés.
Forrás: 2021 Global Encryption Trends Study
Rendszeres adattörléssel még titkosítás sem kell
A jó hír, hogy ha a vállalatok rendszeresen felülvizsgálják az aktívan használt adatokat és kiszűrik a nem szükséges információkat, azokat pedig tanúsított adattörlési megoldással törölik, akkor nemcsak egészséges és naprakész adatokkal rendelkezünk, hanem a felesleges titkosítással sem kell foglalkozzunk.
A teljes kutatás itt érhető el, ingyenes regisztráció után letölthető.
ápr 21, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Két nagy mobiltelefongyártó, az Apple és a Samsung is úgy döntöttek, hogy legújabb telefonjaik mellé már nem tesznek a dobozba alapból fülhallgatót és töltőfejet sem. A lépés üdvözlendő, de még kevés ahhoz, hogy érezhető hatása legyen az elektronikai hulladékra.
Az almás gyártó ügyfeleként már a harmadik mobiltelefon vásárlásnál tartunk. A technológiai változások mellett egy dolog állandó volt: a használatlan töltőfejek és fülhallgatók mennyisége csak nőtt és nőtt a fiókban.
Valószínű ezt az Apple-nál is tapasztalták és tavaly, az új iPhone 12-es bejelentésekor egy merész húzással álltak elő. Ismertették, hogy a készüléket ezentúl fülhallgató és töltőfej nélkül árusítják, mert hogy a régi ügyfeleknél úgyis már sok van mindezekből. Aki meg új ügyfél lenne, az külön megvásárolhatja ezeket a tartozékokat.
Trollkodták a döntést
Akkor többi gyártó, közöttük a Samsung és a Xiaomi bírálta a cupertinói cég lépését, sőt vicces posztokban trollkodtak a furának tűnő döntéssel. A Xiaomi például azt a spanyol Twitter oldalán azt írta ki, hogy azt álmodták, hogy telefonjaik töltő és fülhallgató nélkül kerülnek a polcra, de szerencsére ez csupán rémálom volt.
A Samsung később visszavont egyik Facebook posztja szerint, ők mindent megadnak a fogyasztóknak, a Galaxyk mellé töltőt is csomagolnak.
Év elején a Galaxy is beadta a derekát, valószínű, miután egy fejes a koreai vállalatnál kiszámolta, hogy milyen sokat spórolnának, ha a töltő és a fülhallgató is kimaradna a csomagból. És mennyivel kevesebb lenne az elektronikai hulladék. A döntés szerint a Galaxy S21, a Galaxy S21+, valamint a Galaxy S21 Ultra 5G készülékek esetében töltőfej sem lesz a csomagolásban, a fülhallgató már korábbról kimaradt.
Környezetvédelmi jelentés
És hogy miért írunk minderről épp most? Mert az Apple most adta ki a környezetvédelmi jelentését, melyben a tavalyi döntés eredményeit számszerűsíti. A 2021 Environmental Progress Report jelentésében az almás gyártó hangsúlyozza, hogy a döntés nyomán 861,000 tonnányi rezet, cinket és ónt spórolnak meg. Az is kiemelkedő eredmény, hogy csökkent a készülék csomagolása, ez pedig azt jelenti, hogy hatékonyabban tudja szállítani a készülékeket: 70 százalékkal több készülék fér el egy raklapra.
A jelentés szerint egyébként a többi termék is sokkal több újrahasznosított elemet tartalmaz. A Retina kijelzős MacBook Air 40 százaléka újrahasznosított anyagokból készül, míg az iPhone 12 és Apple Watch Series 6 termékekbe épített tungsten 99 százaléka újrahasznosított forrásból származik.
Az almás gyártó komolyan veszi a környezet védelmét, 2030-ra karbonsemlegessé szeretné tenni teljes gyártását, ebben a saját elektronikai hulladékot szétszedő Daisy robotjai is segítik. A jelentés szerint tavaly 39 000 köbméter elektronikai hulladéktól mentették meg a Földet.
Csepp a tengerben
Hogy ettől kevesebb elektronikai hulladékkeletkezik? Az biztos, de egyelőre csak később, 2-3 év múlva érezhetjük hatását, átlagosan ennyi idő után cserélnek le a fogyasztók egy okostelefont. És hogy a többi mobilgyártó követi majd a két óriás példáját? Bizonyára, hiszen csak így tudnak majd lépést tartani a versenyben. Sajnos, a rossz hír, hogy ennyi idő alatt megnövekszik a népesség elektronikai fogyasztása, tehát ez csak egy csepp a tengerben, ettől még több lesz az elektronikai hulladék.
ápr 6, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A nagyon olcsó Android telefonok ritkán élik túl harmadik születésnapjukat, ezek közül a Fairphone jelenti az üdítő kivételt.
A 2015-ben gyártott Fairphone március végén egy nagy szoftver frissítésnek köszönhetően szinte új lett és immár a Android 9-est használhatja.
Azért lássuk be, Androidból már ott van a 11-es változat is, de a 9-es verzió is megfelelően biztonságos és ami még fontosabb, támogatott: a Google folyamatosan frissíti és küldi ki a 9-es verziójú Androidot futtató készülékekre is az újabb biztonsági javításokat.
De mi fán terem a Fairphone?
A Fairphone egy holland vállalkozás, melynek 2013-mas alapítása óta az volt a célja, hogy egy könnyen szerelhető, moduláris mobiltelefont alkossanak meg. Ez sikerült is, a kezdeti próbálkozás után a Fairphone 2-es modell lett a vállalat népszerű terméke, 115 ezer darabot értékesítettek belőle. Jelenleg a Fairphone 3-mas és Fairphone 3+ készüléket lehet megvásárolni. Nem olcsó, 400 euró, vagyis 144 ezer forint egy alapkészülék.
Azonban ezért egy hosszú ideig használható készüléket kapunk, amelyhez ráadásul fair bányászatból származó alapanyagokat is használnak. A cégnek működése is más: szociális vállalatként a tulajdonosoknak nem céljuk a profit termelés, mindent visszaforgatnak a cégbe és az alkalmazottakra, termékfejlesztésre költenek.
13 csavar tartja össze
A mobiltelefon belsejét 13 csavar tartja egyben. Miután ezeket kicsavarjuk, a telefon belsejében minden összetevő – akkumulátor, kamera, alsó vagy felső modul, hátlapja – cserélhető. Így ha a készülék meghibásodna vagy csak egy jobb kamerát szeretnénk a telefonnak, netán egy több ideig tartó akkumulátort, nagyon egyszerűen kicserélhetjük az alkatrészeket. Még az Engadget szerelésben igencsak járatlan újságírójának is sikerült ez a bravúr.
Évente átlagosan 1,4 milliárd új mobiltelefon talál gazdára, nagyon gyakran egy olyan eszközt lecserélve, mely egyébként teljes egészében jól működik. Az emberek átlagosan 2,7 évig használnak egy készüléket, a telefon készítéséhez használt alapanyagok kevesebb mint 5 százalékát lehet újrahasznosítani. A fogyasztók viselkedése nagy mértékben hozzájárul az elektronikus szemét növekedéséhez.
Környezetvédelmi szakemberek számításai szerint, ha a mostanáig tapasztalt ütemben gyorsul az elektronikai hulladék bővülése, akkor 2030-re 74,7 millió tonnányi e-hulladék keletkezésével kell számolnunk.
márc 25, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A brit vállalatok közül egyre többen újrahasznosított eszközöket vásárolnak, amikor frissítenie kell eszközparkjukat. Ezzel mindenki jól jár: a cégek olcsóbban szerzik be a szükséges eszközöket, és közben védik a környezetet is.
A Stone Group brit ICT vállalat kutatása szerint a szigetországban működő vállalatok több mint fele (59 százaléka) újrahasznosított hardvert vásárol, amikor arról van szó, hogy frissítenie kell eszközparkját. A megkérdezettek negyede ugyancsak újrahasznosított IT eszközöket, felszereléseket és kiegészítőket szerez be az újak helyett.
A kutatás szerint az újrahasznosított gépek nagy népszerűségnek örvendenek: 42 százalékuk ugyanis új és újrahasznosított eszközöket szerez be valamilyen arányban.
Zöldek és spórolnak egyszerre
A felmérésben az újrahasznosított eszközöket választó vállalatok két fő okot neveztek meg erre: ezzel is védik a környezetet a szükségtelen elektronikai szeméttől és ők is pénzt spórolnak meg, hiszen olcsóbban tudják megvásárolni a felszereléseket.
A szervezetek úgy is segíthetik a környezetet, ha a saját informatikai eszközeiket is újrahasznosítják, például más szervezeteknek adományozzák további használatra. A kutatás szerint 10 vállalatból négy segélyszervezeteknek, alapítványoknak adja át a régi IT eszközeiket, míg egyharmaduk felújítja azokat és tovább használják a régebbi gépeket. További egyharmaduk erre szakosodott vállalatnak adja eszközeit, hogy azok felújítsák és újrahasznosítsák őket.
A vállalatok nemcsak azért választanak egy erre szakosodott céget eszközeik újrahasznosításáért, mert ezzel védeni szeretnék a környezetet. Az okok között szerepel az is, hogy így szeretnék megóvni magukat a szükségtelen adatszivárgásoktól. Hiszen a Data D-hez hasonló szervezetek tanúsítottan és szoftveresen, véglegesen törlik az adathordozókat, mielőtt továbbadnák másoknak.
Itthon szeretjük az öreg gépeket
Az biztos, a hazai laptop felhasználók régebbi eszközöket használnak, hiszen egy magyar felmérés szerint a lakosság által használt gépek többsége (49 százalék) 2016-os vagy ennél régebbi darab, mindössze 10 százalékuk tartozik az egy évnél fiatalabb kategóriába. Ezek a felhasználók vegyesen saját és céges számítógépet egyaránt használtak.
A saját eszközt használók körében még több az öregebb számítógép: 57 százalékuk esetében 5 évnél idősebb a hardver, míg csupán 7 százalékuk esetében egy évnél fiatalabb.
márc 12, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Az EU a könnyebben javítható eszközök gyártását preferálja, hiszen ezzel rengeteg elektronikai hulladéktól menthetjük meg környezetünket.
Március elsejétől az EU területén gyártott új mosógépek, hajszárítók hűtőszekrények és kijelzők – beleértve a tévéket is – úgy értékesíthetik a gyártók, ha ezek az eszközök minimum 10 évig javíthatók. Ezzel az unió szélesebb körben kiterjeszti a javítás jogát, melynek célja végső soron az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése.
Több eszközre is kiterjesztik
A javaslatot következő lépésben egyre több elektronikai termékre terjesztik ki, így várhatóan érvényes lesz az okostelefonokra, laptopokra és egyéb fogyasztói elektronikai cikkekre is, ezzel az Európában keletkező elektronikai hulladék nagy részét lefedik.
Jön az Európai javíthatósági index
Amint arról a DataD blogjában korábban már írtunk, az Európai Parlament megszavazta, hogy az elektronikai cikkeket gyártók egyszerűbben javítható termékek gyártására törekedjenek. Illetve azt is kötelezővé szeretnék tenni, hogy a gyártók egy javíthatósági indexet tüntessenek fel.
Ennek hatására a vásárlók könnyebben el tudják dönteni, hogy az adott termék nehezen vagy könnyen javítható. A várakozások szerint idén már megszületnek az első erre vonatkozó, EU-s rendelkezések.
Franciaországban már január elejétől kötelező
Franciaország már egy lépéssel az Európai Unió előtt van, hiszen az országban az év elejétől fel kell tüntetni ezt a javíthatósági indexet. A gyártóknak 2021 végégig van idejük minden boltba kerülő terméken ezt feltüntetni. Egy termék maximum 10 pontot kaphat, attól függően, hogy mennyire egyszerű szétszedni a terméket, milyen áron és milyen csatornákon érhetőek el a javítási útmutatók és pótalkatrészek.
Az almás készülékek közepesen javíthatók
Például az Apple már eleget is tett ennek a kötelezettségének. Ők márciusban jelentették meg a javíthatósági indexet termékeik mellett. Ezekből például kiderül, hogy a közel 1200 euróba kerülő iPhone 12 Pro javíthatósági indexe 6 a maximális 10-ből.
Az előző év iPhone 11-es modelljei 4,5-4,7 közötti javíthatósági indexszel büszkélkedhetnek. A különböző MacBook modellek indexe 5,6 és 7 között alakul.
A javíthatósági jog kiterjesztése mellett számos civil szervezet, környezetvédő alapítványok kampányolnak, hiszen segítségével csökken az elektronikai hulladék aránya.
márc 1, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A legtöbb vállalatot nem igazán érdekli, hogy érzékeny vállalati adatokat tartalmazó számítógépektől vagy adathordozóktól úgy szabadulnak meg, hogy előtte nem törlik tanúsítottan azokat.
Meglepően hanyagok a vállalatok adattörlés területén
Egyes vállalatok annyira felelőtlenek, hogy nem vizsgálják meg egyáltalán, az eladott vagy kidobott számítástechnikai eszközökön vannak-e egyáltalán érzékeny adatok. A DSA Connect felméréséből kiderült, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol az elmúlt 12 hónapban dobtak ki vagy adtak el számítástechnikai eszközöket, csupán 40 százalékuk gondolta azt, hogy a hardver nem tartalmazott érzékeny adatokat.
Szemétbe is dobták a régi gépeket
A kutatás szerint a megkérdezettek negyede úgy adta el a számítástechnikai eszközöket, hogy nem vizsgálta meg, az adathordozókon volt-e érzékeny adat. Egy tizedük egyszerűen szemétbe dobta az életciklusa végéhez elérkezett eszközt, miközben 8 százalékuk fizikailag megsemmisítette az adott IT eszközt.
A kutatásban szereplő vállalatoknak csupán a 42 százaléka válaszolta azt, hogy a szenzitív adatokat tartalmazó gépeket egy profi vállalatra bízták, ahol tanúsítottan teljes egészében törölték az adathordozókat.
Komoly incidenshez vezethet
Az IT vezetők szerencsére tudatában vannak, hogy a régi eszközökön lévő adatok nem megfelelő kezelése komoly biztonsági incidenshez vezethet.
A vállalat egy korábbi felmérése szerint ugyanis a megkérdezett IT vezetőknek a 10 százaléka azt gondolta, hogy vállalatuk adattörlési ismeretei rendkívül rosszak. Azonban azok a CIO-k, akik tudatosan foglalkoznak a tanúsított adattörlés kérdésével, eléggé drasztikus módszerekhez nyúlnak.
Fúróval és kalapáccsal is törölnének
A legnépszerűbb adatmegsemmisítési metódus az eszközök fizikai megsemmisítése volt – az esetek 90 százalékába választják ezt. Az eszközök szükségtelen megsemmisítése azonban rendkívül megterheli környezetünket, nem kívánt elektronikai hulladékot generálva.
A fizikai megsemmisítésnek több módszerét is kedvelik az IT vezetők: 8 százalékuk kalapáccsal üti szét a régi számítógépeket, 12 százalékuk vízbe meríti a régi gépeket, ettől remélve azt, hogy a gépek és adatok használhatatlanná válnak, míg 18 százalékuk egy fúróval esik neki a régi gépeknek.
A válaszadók több adatmegsemmisítési módszert is megjelölhettek, így a tanúsított szoftveres adattörlés a második legnépszerűbb módszer volt, 74 százalékkal.
febr 23, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Az otthoni munkavégzés magával rántotta a cloud technológiát, szolgáltatók kétszámjegyű növekedést regisztráltak.
A járvány miatt rekordszámú vállalatok tértek át az otthoni munkavégzésre, ez senki számára sem újdonság. Az viszont már jobban megemeli a szemöldököket, hogy a vállalatok a cloud technológia segítségével teremtették meg a rugalmas munkavégzés feltételeit, ahogy az értékesítést is felhő alapokra helyezték át.
Kétszámjegyű növekedés
A Canalys piackutató vállalat adatai szerint 32 százalékkal bővült a cloud infrastruktúrára költött összegek aránya, 2020 negyedik negyedévében, és elérte a 39,9 milliárd dollárt. Csak egy negyedév alatt a vállalatok 3 milliárd dollárral többet költöttek a felhő infrastruktúra szolgáltatásokra.
Az adatok azt mutatják, a teljes piac éves szinten 33 százalékkal bővült, és 142 milliárd dollárt ért el értéke (2019-ben csupán 107 milliárd dollárt fordítottunk ezekre a szolgáltatásokra).
Ők a vezető szolgáltatók
A piacvezető helyét az Amazon Web Services (AWS) megtartotta, 31 százalékos piaci részesedéssel. A szolgáltató harmadik negyedéve a szokásosnál gyengébb volt, de így is éves szinten 28 százalékkal tudott bővülni.
A második helyezett, a Microsoft Azure platform 20 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, viszont tavaly a rendkívül szép 50 százalékkal tudott növekedni. A sikerhez a Microsoft Teams népszerűsége is hozzájárult.
A harmadik helyezett a Google Cloud szolgáltatása, mely az első négy helyezett szolgáltató közül a legnagyobbat, 58 százalékot bővült. Piaci részesedés 7 százalék, ami csupán egy százalékponttal több a Kínában népszerű Alibaba Cloud-nál, aki 6 százalékkal a negyedik világviszonylatban. A kínai szolgáltató is szépe bővült a pandémia ideje alatt, 54 százalékkal.
Forrás: Canalys
Figyeljünk a már nem használt adattárolókra
A felhő migrációs projektek során a vállalati infrastruktúra a felhőbe költözik, amit azután követnek az adatok is. Ez azt jelenti, hogy a helyben, vállalati adathordozón tárolt adatok a felhő szolgáltatóhoz kerülnek át. A törvényi szabályozás és az iparági megfelelés miatt ne feledkezzünk el a helyben tárolt adatok megfelelő védelméről. Vagyis azokat töröljük biztonságosan, az adattárolót adatfertőtlenítsük szoftveresen és minderről készítsünk tanúsítványt is.
febr 16, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Előző cikkünkben az öt eddigi legnagyobb GDPR bírságot, azok okait soroltuk fel cikkünkben. A utolsó öt helyezett között is vannak szép számmal milliós tételek.
A GDPR 2018 májusa óta védi a személyes adatainkat, azóta több adatvédelmi hatóság aktivizálta magát és szabott ki bírságokat. Az egyik módja a GDPR bírság elkerülésének, ha megfelelő szabályzattal és adatvédelmi előírásokkal fegyverkezünk fel. Ha rendszeresen átnézzük és töröljük a nem szükséges adatokat, azzal megelőzzük, hogy ezek az adatok a vállalaton kívülre kerüljenek – vagyis GDPR szempontból jelentésköteles esemény történjen.
6. Wind – 17 millió euró
Az olasz adatvédelmi hatóság bírságolt újból, most a Wind távközlési vállalat marketing gyakorlatát tartotta GDPR ellenesnek. A büntetés összege 16 729 600, vagyis kevéssel marad el a címben szereplő 17 milliótól, 2020. július 13-án szabták ki.
Az adatvédelmi hatóságok azután kezdték el vizsgálni a távközlési céget, hogy panaszok érkeztek a vállalat marketing kommunikációs gyakorlata ellen. A szolgáltató rendszeresen kéretlen reklámokkal bombázta az olaszokat. A spam emailekről történő leiratkozást nem megfelelő címek megadásával lehetetlenítette el.
A vállalat visszatetsző tevékenysége itt még nem ért véget: a mobil alkalmazás felhasználókat arra kényszerítették, hogy a direkt marketing tevékenységet és a felhasználó helyzetének követését engedélyezzék, ugyanakkor a cég üzleti partnerei illegálisan gyűjtöttek adatokat a felhasználókról.
7. Google – 7 millió euró
A svéd adatvédelmi hatóság egy 2017 óta tartó ügy miatt döntött a 7 millió eurós bírság mellett., melyet 2020 márciusában szabtak ki. A középpontban a felejtéshez való jog volt: a GDPR szerint a magánszemélyek kérhetik a keresési találatok törlését a Google találatai közül, ha azok a találatok elévült, számukra negatív információt tartalmaznak.
Ezt a Google úgy hajtotta végre, hogy minden esetben értesítette az adott weboldal üzemeltetőjét, hogy az adott címen lévő tartalmat ezentúl nem jeleníti meg a keresési találatok között. Erre válaszul a weboldalok üzemeltetői egy másik címre tették át általában a tartalmat, ami újból megjelent a keresési találatok között. A svéd adathatóság szerint így sohasem felejtődnek el a lejárt szavatosságú információk. A Google-nak változtatnia kell ezen a gyakorlaton.
8. BBVA – 5 millió euró
A spanyol adatvédelmi hatóságról van ebben az esetben szó, a pénzügyi szolgáltató BBVA vagyis Banco Bilbao Vizcaya Argentaria kapta a magas bírságot, 2020. december 11-én.
A hatóságok szerint a pénzügyi szervezet a felhasználók beleegyezése nélkül küldött SMS üzenetekben reklámokat. Emiatt 3 millió eurós büntetést szabott ki. A fennmaradó 2 millió euró bírságot azért kapta a bank, mert nem tudták pontosan elmagyarázni, hogyan gyűjtötték és használták fel az ügyfelek személyes adatait.
9. AOK 1,24 millió euró
A német adatvédelmi hatóságok munkájának eredménye ez a bírság, 2020. június 30-án szabták ki. Az ok: az egészségügyi biztosító, Allgemeine Ortskrankenkasse (AOK) az ügyfelek személyes adatait, közöttük az egészségügyi biztosítás információit felhasználva versenyeket és sorsolásokat indított. Az AOK igyekezett megszerezni a felhasználók hozzájárulását, de nem minden esetben sikerült. És azok is részt vettek a marketing akciókban, akiknek a hozzájárulása hiányzott.
10. BKR – 830 ezer euró
Az utolsó helyezett már egymillió euró alatti bírság, de így is tetemes. A holland hatóságok szabták ki, a BKR a nemzeti hitelinformációs adatbázis. Amit a hatóságok kifogásoltak, hogy a BKR csupán évente egyszer és papíralapon engedélyeztek hozzáférést adataikhoz, más esetekben ezért fizetni kellett. Az intézmény fellebbezése a bírság ellen még folyamatban.
febr 4, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
2020 legnagyobb GDPR bírságai
A GDPR, vagyis a személyes adatok védelmére kitalált európai szabályozás 2018 májusa óta érvényes. Azóta több, rekordösszegű bírságot is kiszabtak, az első ötről írunk mostani cikkünkben.
A Tessian összefoglalta a 2020-as év 10 legnagyobb bírságját, amelyet különböző okokból többnyire nagyvállalatokra szabtak ki az európai adatvédelmi hatóságok. Az első részben az öt legnagyobb adatvédelmi bírságot és annak okait soroljuk fel, sorozatunk második részében pedig fennmaradó öttel foglalkozunk.
Ha el szeretnénk kerülni a hasonló bírságok kiszabását, akkor többek között foglalkozzunk a leselejtezett számítógépek, adathordozók adataival is. Mielőtt kikerülnének szervezetünk falai közül, minősített megoldással fertőtlenítsük adatainkat vagy bízzuk profi vállalkozásokra, aki szakszerűen és az előírásoknak megfelelően adatfertőtleníti az eszközöket, szigorúan GDPR kompatibilisen. Egy ilyet ismerünk is, a Data D.
1. Google – 50 millió euró
A Google büntetése technikailag még 2019-ből származik, de a vállalat fellebbezett ellene. A francia hatóságok 2020 őszén visszautasították a keresőóriás fellebbezését, és így az igazán óriási büntetés érvényes maradt. A Google-ra azért szabták ki ezt a bírságot, mert a hatóságok szerint nem közölte eléggé érthetően, hogyan gyűjtötték össze és használták fel a reklámok elhelyezésére a felhasználók személyes adatait.
2. H&M – 35 millió euró
A ruhakereskedőt a német adatvédelmi hatóságok büntették meg. Az áruházlánc tulajdonos ugyanis többszáz alkalmazottjáról gyűjtött rengeteg személyes adatot. Például betegszabadság vagy vakáció után kikérdezték alkalmazottjaikat arról, hogy pontosan milyen betegségben szenvedtek, miket csináltak szabadságuk alatt.
Ezeket az adatoka összegyűjtötték és több mint 50 menedzser számára elérhetővé tették. Az információk alapján döntöttek egy-egy alkalmazott előléptetéséről is. A GDPR szerint a minimálisan szükséges személyes adatot lehet összegyűjteni. Az egészségügyi adatok kiemelten szenzitív információknak számítanak.
3. Telecom Italia – 27,8 millió euró
A bírságot még 2020 elején, pontosan január 15-én szabta ki az olasz adatvédelmi hatóság. Az összeg azért ilyen nagy, mert az olasz távközlési szolgáltató több éven keresztül agresszív marketing tevékenységet folytatott, milliós nagyságrendű kéretlen hívásokat indítottak még olyan emberek felé is, akik kifejezetten letiltották a marketing jellegű megkereséseket.
4. British Airways – 22 millió euró
A bírságot a brit adatvédelmi hatóság szabta ki egy 2018-ban történt hackertámadásért. A támadásban 400 ezer ügyféladat szivárgott ki, fizetési adatokkal, ügyfélnevekkel, címekkel. A hatóságok szerint a támadás megelőzhető lett volna, ha a légitársaság jobban odafigyel a biztonságra. A cégnél olyan alapvető IT biztonsági technikák sem voltak elérhetőek, mint például a kétfaktoros azonosítás.
5. Mariott – 20,4 millió euró
Eredetileg 100 millió eurós bírságot tervezett a brit adatvédelmi hatóság kiszabni, de végül a hotellánc vállalásai miatt 20,4 millió euróra csökkentették ezt az összeget. A Mariott egy hackertámadás miatt elveszítette 383 millió vendégének az adatait, ebből 30 millió európai lakos volt. A támadásban olyan adatok váltak elérhetővé a nyilvánosság számára, mint nevek, lakcímek, útlevélszámok és banki fizetési információk.
A támadók eredetileg a Starwood csoport foglalási rendszerébe jutottak be, még 2014-ben. A Mariott 2016-ban vásárolta meg a céget, a támadást viszont csak két évvel később, 2018 szeptemberében fedezték fel. Vagyis a vállalat nem volt eléggé körültekintő biztonsági szempontból, nem volt a vállalatnál adatszivárgást megelőző (data loss prevention) megoldása sem.
jan 27, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A környezetvédelmi szempontok is befolyásolják, hogy milyen kiegészítőket vásárolunk mobiltelefonunk mellé. Egy mobiltelefon mellé átlagosan öt kiegészítőt használunk.
A MediaMarkt és a Cellect hazai mobiltelefon kiegészítők piacát vizsgáló felméréséből kiderül, hogy a fogyasztók többnyire a készülék megvédését tartják szem előtt, amikor tartozékokat vásárolnak. Ez valahol érthető is, hiszem a mai telefonok több tízezer forintba kerülnek, van mit védeni.
Tokot, töltőt veszünk
Szinten mindenki (97 százalék) mobiltelefontokot vásárol, de sokan vásárolnak (90 százalék) kiegészítő töltőt is a telefon mellé, legyen az vezetékes vagy vezeték nélküli megoldás. A harmadik legnépszerűbb kiegészítő a védőfólia, a megkérdezettek 76 százaléka vásárol ehhez hasonlót. És mivel egy telefon fontos multimédia központ, az emberek közel háromnegyede (70 százaléka) egy sztereó fej- vagy fülhallgatót is vásárol.
Mindez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók átlagosan 5,4 darab mobiltelefon tartozékkal rendelkeznek. A még be nem szerzett, ámde kívánatos kiegészítők listáján a Bluetooth headsetek, az aktivitásmérő eszközök és harmadik helyen az okosórák szerepelnek. Az okosórák relatíve drága kiegészítők, de a kényelmi és az egészséget támogató funkciói miatt kedvelt eszközök.
Az is fontos, hogy zöld legyen
Már a járvány előtti időkben is megfigyelhető tendencia volt, hogy a vásárlók egyre tudatosabban, környezetbarát szempontokat is mérlegelve emeltek le egy-egy terméket a polcról. A járványnak is köszönhetően a fogyasztói tudatosság még tovább erősödött.
Ezt támasztja alá a felmérés eredménye is; mobiltelefon tartozék választásakor a vásárlók döntését az ár (86 százalék) és a praktikum (55 százalék) mellett a környezetvédelem (33 százalék) határozza meg leginkább. A zöld megfontolások a harmadik legfontosabb érv lett. A márka (30 százalék) és az ajánlás ereje (23 százalék) hátrébb került.
A háttértudás sem hiányzik
A kutatás kiderítette, hogy a megfelelő háttértudás sem hiányzik a magyar fogyasztókból. Minden második válaszadó helyesen tudta például, hogy egy teljesen komposztálható tok a környezetben 6-24 hónap alatt lebomlik, míg műanyag társa 200 évnél tovább is terheli a környezetet.
A vásárlók 70 százaléka egy hagyományos és egy környezetbarát tok esetén, azonos ár mellett a zöld tokot választaná. Tízből három vásárló magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a környezet védelméért. A felmérés szerint átlagosan két évig használunk egy mobiltelefon tokot, így tényleg nem mindegy, hova kerül a leselejtezett védőeszköz.
Az újrahasznosítás gondot jelent
A bonyolultabb mobiltelefon tartozékok újrahasznosítása már többször fejtörést okoz. A válaszadók 92 százalékának fontos, vagy kiemelten fontos, hogy a mobiltelefon tartozékot életciklusa végén ugyanazon az értékesítési ponton gyűjtsék és hasznosítsák újra, ahol azt megvásárolták.
jan 20, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A GDPR hatályba lépése óta Európa szerte az adatvédelmi hatóságok több mint 272,5 millió eurónyi büntetést szabtak ki a különböző esetekben – az igazán combos bírságok az olasz és a német hatóságok munkáját dicséri.
A DLA Piper ügyvédi iroda 2021 elején is összesítette a GDPR hatályba lépése óta kiszabott bírságokat, kutatásuk szerint összese 272,5 millió eurós bírságot szabtak ki a különböző hatóságok.
Olasz, német és francia rekordok
A legkeményebb hatóság az olasz, aki 2018. május 25. óta 69,3 millió eurónyi bírságot állapított meg, második Németország 69,1 millió euróval, harmadik a listán Franciaország 54,4 millió euróval. Magyarországon az adatvédelmi hatóság összesen 980 ezer eurónyi bírságot szabott ki a GDPR megsértése miatt, ezzel az összeggel a tizedik helyezettek vagyunk a listán.
Lakosságarányosan más a szorgalmas
Sokkal érdekesebb megnézni, hogy lakosság arányosan melyik ország osztogatja szorgalmasan a bírságokat: idén Dánia, 155,6-os pontszámmal az első, második helyezett Hollandia 150-es pontszámmal és Írország 127,8 ponttal. Hazánk 8,5 ponttal a 18. ezen a listán. Egyébként egy év alatt, 2020 januárja és 2021 januárja között itthon 826 GDPR incidenst jelentettek Magyarországon, egy évvel korábban csupán 479-et.
A rekordösszegű bírságok
A rekordösszegű bírságokat a francia, német és olasz hatóságok szabták ki. A franciák a Google-ra haragudtak meg nagyon 2019 januárjában, mert a szolgáltató a felhasználói hozzájárulásokat nem megfelelően kezelte.
A második helyezett ezen a listán a németek, akik a H&M ruhaáruház alkalmazottjaival kapcsolatos adatgyűjtési gyakorlatát tartották annyira rossznak, hogy 2020 októberében 35,26 millió eurós bírsággal örvendeztették meg őket.
Az olaszok pedig 27,8 millió eurós büntetéssel kedveskedtek az Italian Telecom távközlési szolgáltatónak: a vállalat nem volt eléggé transzparens adatkezelési gyakorlatában, nem volt elegendő törvényi alapja a személyes adatok feldolgozására, nem voltak megfelelőek a technikai és szervezeti feltételek GDPR szempontból.
A teljes tanulmány ezen a linken érhető el, adataink megadása után ingyenesen letölthető.
jan 6, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A 2019-2020-as éves jelentés szerint a brit Igazságügyi Minisztériumnál összesen 17 darab, meglehetősen komoly biztonsági incidenst regisztráltak, ami több mint 120 ezer ember adatait érintette.
A Parliament Street nevű agytröszt elemzése szerint az érintett brit minisztérium igencsak lazán kezelte a rá bízott adatokat: egy év alatt 17 komoly biztonsági incidens történt a hivatalban, ami rengeteg ember, több mint 120 ezer lakos adatait érintette. További 6452 esetben olyan adatincidens történt, ami ugyan aggasztó, de nem volt elég komoly ahhoz, hogy az adatvédelmi biztosnak jelentsék azokat.
Emberi lustaság az ok
A komoly incidensek hátterében legtöbb esetben nem külső hackertámadás áll, hanem azok emberi lustaságot takarnak, hanyag viselkedésre vezethetők vissza és a szabályok be nem tartása miatt fordulhattak elő. Például sok esetben veszítettek el nem titkosított USB adathordozókat, vagy bizalmas adatokkal teli emaileket nem megfelelő embereknek küldtek. Az is előfordult, hogy okostelefonokat és mobilokat a hivatalos autókból vagy egyszerűen az alkalmazottak otthonából loptak el.
Hardverhiba is adódott
Egy igen komoly esetben az egyik alprocesszor meghibásodása miatt azonosíthatatlan felhasználók számára is elérhetővé váltak az alkalmazottak oktatásával kapcsolatos adatbázisok, fájlok. Az incidens során egy adatbázist kétszer töltöttek le nem jogosult felhasználók: egyszer a teljes adatmennyiség a kezükbe került, a másik esetben csupán a fél adatbázist tudták lementeni.
A többi 6425 jelentési kötelezettség nélküli incidens során például illetéktelen személyek tudtak meg hivatali titkokat. Az viszont aggasztó, hogy 823 esetben nem megfelelően védett elektronikus berendezéseket, eszközöket vagy papír alapú dokumentumokat veszítettek el az alkalmazottak.
Csökkentsük a kockázatokat!
Lássuk be, tévedni emberi dolog. Azonban a vállalat felelőssége a kockázatokat csökkenteni, például azzal, hogy időben és megfelelően kezelik a különböző elektronikai eszközökön, adattárolókon lévő adatokat. Így, ha azok idegenek kezébe is kerülnek, a megfelelő adattörlési és adatfertőtlenítési procedúrák miatt mindenki nyugodt maradhat, hogy legalább az adatok vállalaton belül maradnak.
