márc 1, 2021 | Blog
A legtöbb vállalatot nem igazán érdekli, hogy érzékeny vállalati adatokat tartalmazó számítógépektől vagy adathordozóktól úgy szabadulnak meg, hogy előtte nem törlik tanúsítottan azokat.
Egyes vállalatok annyira felelőtlenek, hogy nem vizsgálják meg egyáltalán, az eladott vagy kidobott számítástechnikai eszközökön vannak-e egyáltalán érzékeny adatok. A DSA Connect felméréséből kiderült, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol az elmúlt 12 hónapban dobtak ki vagy adtak el számítástechnikai eszközöket, csupán 40 százalékuk gondolta azt, hogy a hardver nem tartalmazott érzékeny adatokat.
Szemétbe is dobták a régi gépeket
A kutatás szerint a megkérdezettek negyede úgy adta el a számítástechnikai eszközöket, hogy nem vizsgálta meg, az adathordozókon volt-e érzékeny adat. Egy tizedük egyszerűen szemétbe dobta az életciklusa végéhez elérkezett eszközt, miközben 8 százalékuk fizikailag megsemmisítette az adott IT eszközt.
A kutatásban szereplő vállalatoknak csupán a 42 százaléka válaszolta azt, hogy a szenzitív adatokat tartalmazó gépeket egy profi vállalatra bízták, ahol tanúsítottan teljes egészében törölték az adathordozókat.
Komoly incidenshez vezethet
Az IT vezetők szerencsére tudatában vannak, hogy a régi eszközökön lévő adatok nem megfelelő kezelése komoly biztonsági incidenshez vezethet.
A vállalat egy korábbi felmérése szerint ugyanis a megkérdezett IT vezetőknek a 10 százaléka azt gondolta, hogy vállalatuk adattörlési ismeretei rendkívül rosszak. Azonban azok a CIO-k, akik tudatosan foglalkoznak a tanúsított adattörlés kérdésével, eléggé drasztikus módszerekhez nyúlnak.
Fúróval és kalapáccsal is törölnének
A legnépszerűbb adatmegsemmisítési metódus az eszközök fizikai megsemmisítése volt – az esetek 90 százalékába választják ezt. Az eszközök szükségtelen megsemmisítése azonban rendkívül megterheli környezetünket, nem kívánt elektronikai hulladékot generálva.
A fizikai megsemmisítésnek több módszerét is kedvelik az IT vezetők: 8 százalékuk kalapáccsal üti szét a régi számítógépeket, 12 százalékuk vízbe meríti a régi gépeket, ettől remélve azt, hogy a gépek és adatok használhatatlanná válnak, míg 18 százalékuk egy fúróval esik neki a régi gépeknek.
A válaszadók több adatmegsemmisítési módszert is megjelölhettek, így a tanúsított szoftveres adattörlés a második legnépszerűbb módszer volt, 74 százalékkal.
szept 3, 2020 | Blog
Mit tesz egy japán prefektúra, miután elveszít 18 darab, leselejtezésre szánt merevlemezt? Hát tanul az esetből és teljesen átalakítja az életciklusuk végét elért eszközök kezelésére vonatkozó szabályzatot.
A merevlemezek elvesztését bejelentő, 2019. december 9-i hivatalos sajtótájékoztató. Forrás: kyodonews.net
Még tavaly decemberben történt, hogy a japán Kanagawa prefektúránál lába kelt 18 darab, leselejtezett és adatokkal teli merevlemeznek. A lemezek az adófizető polgárok személyes információit tartalmazta, autókra vonatkozó adófizetési információkkal volt tele, cégek adófizetési információit is tartalmazta.
A merevlemezeket az adathordozók megsemmisítésével megbízott vállalat egyik alkalmazottja adta el egy online aukciós felületen. Ezekből kilenc darabot egy olyan ember vásárolt meg, akit érdekelt, hogy a merevlemezek korábban milyen adatokat tartalmazhattak volna. Róluk ugyan letörölték az adatokat, de nem írták felül azokat (és minderről nem is készült jegyzőkönyv).
Visszaállította az adatokat
Így a kíváncsi állampolgár online letölthető szoftver segítségével helyre tudta állítani a merevlemez eredeti tartalmát. Miután látta, hogy komoly adatokról van szó, azonnal felvette a kapcsolatot a prefektúrával és azokat visszaszolgáltatta.
Majd ezután derültek ki a részletek: hogy a lemezeket online vásárolta, hogy azokat a megsemmisítéssel megbízott vállalat alkalmazottja tette fel az aukciós portálra és hogy összesen 18 darab ilyen adathordozót adott el. A japán emberek becsületességét mutatja, hogy a prefektúra felhívására a többi hiányzó kilenc merevlemezt is maradéktalanul visszaszolgáltatták a vásárlók két héten belül.
Új szabályzat született
A Kanagawa prefektúra emberei levonták a megfelelő következtéseket az esetből és saját maguk kezében vették az életciklusuk végét elért eszközök menedzselését, miközben jelentősen módosítottak a hasonló eszközök kezelésére vonatkozó szabályzaton is.
Az online japán nyelven elérhető új szabályzat szerint:
- Minden eszközt minősített módon fertőtleníteni kell (törölni) az adatoktól az újrahasznosítás vagy a megsemmisítés előtt. Mielőtt a következő állomásra küldenék az eszközöket, a hivatal belső munkatársának – és nem egy szerződéses külső partnernek – a helyszínen minden adatot törölnie kell az eszközről.
- A nem bizalmas rendszereket, merevlemezeket és IT eszközöket a szoftveres törlés után újrahasznosíthatják. A bérelt eszközöket a prefektúra munkatársai és a bérbeadó cég egyaránt törlik, hogy mindkét fél megelőzze a jogvitákat.
- A bizalmas rendszerekből származó adathordozókat nem lehet újrahasznosítani. Előbb egy elfogadott szoftverrel kell törölni az adott eszközt, majd egy erre szakosodott vállalat fizikailag is megsemmisíti az eszközt.
- A kötelező szoftveres alapú törlés nem vonatkozik a HDD alapú szerverekre, ha a törlést mechanikai hiba, hibás merevlemez vagy egyéb hiba akadályozza, ezeket degausser berendezés segítségével demágnesezik. A demágnesezés után ezeket az eszközöket kötelező darabolással (is) megsemmisíteni.
- A mobil eszközöket is törlik, az NIST SP 800-88 kriptotörlés követelményei szerint.
- Minden esetben a törlés, demágnesezés, megsemmisítés a prefektúra saját irodáiban történik. A törlést csak a prefektúra munkatársai végezhetik el.
- A törlés felügyelet mellett, két vagy több belső munkatárs jelenlétében történhet, akiknek ellenőrizniük és dokumentálniuk kell a törlési és megsemmisítési eljárásokat.
A szabályzat azt is előírja, hogy ingyenes vagy nem bevizsgált szoftvereket nem használhatnak. Csak olyan megoldások jöhetnek szóba, melyeket előzetesen teszteltek és tanúsítottak, külső vagy belső szakértők. Ugyanakkor a hatékony szoftver alapú törlésre előírják:
- a megoldásnak felül kell írni az adatokat legalább egyszer (vagy csak egyszer, a NIST SP 800-88 javaslatnak megfelelően)
- ellenőriznie kell és dokumentálnia minden felülírást
- tanúsítványt kell generálnia minden egyes törölt eszköz esetében
ápr 10, 2020 | Blog
A G DATA munkatársai egy eBay-en vásárolt katonai laptopon találtak bizalmas adatokat egy rakétahordozó járműről. Az egész eszköz 30 ezer forintba került. Ez az eset is rávilágít arra, hogy az adatok szakszerű törlését nem lehet megúszni.
Az informatikai biztonsággal foglalkozó szakemberek pontosan tudják, hogy selejtezéskor minden adathordozóról teljes felülírással kellene törölni az adatokat, de ez az egyik legtöbbször megszegett szabály. Ennek egyszerű az oka: a leselejtezendő gépekkel már senkinek sincs kedve foglalkozni, a büdzsébe pedig általában nincs betervezve az adattörlés költsége. Így születhetnek olyan sztorik, mint a mostani, amelynek során a német vírusvédelmi cég két szakértője az eBay-en 30 ezer forintért megvásárolt egy használt Roda Rocky II típusú katonai notebookot, hogy aztán azon egy sor bizalmas adatot találjon.
Katonai gép online piactérről
A történet röviden annyi, hogy a G DATA két munkatársa egy régi notebook-ot vásároltak az eBay-en. A 600 MHz-es Pentium III-mas processzoros, 128 MB-nyi RAM-mal ellátott számítógép a 2000-es évek elején még csúcstechnológiának számított, és biztosan nem volt olcsó, ma is egy retró számítógépnek megállná a helyét. Ami a származási helyéről árulkodik az egy külső címke, melyen ez áll: Roda Rocky II+ Data Viewing Unit LeFlaSys. Egy katonai gépről van szó, amit a német hadseregnél használtak.
Bekapcsoláskor a gép elindult, a Windows 2000-es operációs rendszer nem kér jelszót, simán bejutnak a gépbe. Egy speciális programot érdeklődéssel néznek: a MODIS nevű szoftvert egy müncheni székhelyű vállalat fejlesztette. Amikor megnyitják, jelszót kér. Segít, hogy a kitöltött felhasználónév „GUEST”, így az első próbálkozás a GUEST (magyarul vendég) jelszó, és már nyílik is a program.
Rövid kutakodás után a szakértők máris egy érdekes dokumentumra bukkannak, egy föld-levegő rakétarendszer, az Ozelot felhasználói kézikönyvére. A leírás teljes karbantartási instrukciókat tartalmaz, de rajzokat és működtetési utasításokat is találnak. A rendszer elektronikájának ismertetőjére is találnak utalást, de arról kiderül, hogy egy szerveren tárolhatták, nincs a gépen. A leírás szerint ez a fegyverplatform a Mistral irányított rakétákkal is felszerelhető. Ezt a dokumentumot sohasem szánták a nagyközönség szemei elé, erről árulkodik az is, hogy minden lap jobb felső sarkában az áll: Bizalmas – csak hatósági használatra. A német okiratok titkosítási rendszerén belül ez csupán az első fokozat, ezt azt jelenti, hogy ha ilyen adatok napvilágot látnak, akkor azok csak kisebb problémát okoznak.
Minősített adattörlés
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tavaly közzétett egy iránymutatást az adattörlésekkel kapcsolatban.
Ebben a hatóság felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a leselejtezendő adathordozókról megbízható módszerrel kell az adatokat eltávolítani. Ez pedig a gyakorlatban sztenderd adattörlési algoritmusok alkalmazását jelenti egy olyan szoftver segítségével, amelyet lehetőleg külső szervezet is minősített. Emellett fontos, hogy az adattörléseket dokumentálni is szükséges, így a törlési jegyzőkönyvekből ki kell derülnie, hogy az adott eszköz törlését kicsoda, mikor, milyen módszerrel és eredménnyel végezte el.
Az adattörlési megoldásokat gyártó Blancco cég magyarországi képviseletét ellátó V-Detect Antivírus Kft. ügyvezetője, Petrányi-Széll András szerint azonban megbízható adattörlési eljárásokat csupán a magyarországi vállalatok 5-10 százaléka használ, a nagy többség vagy egyáltalán nem foglalkozik jelenleg a kérdéssel, vagy megbízhatatlan szoftvereket alkalmaz, és nem teljesíti a jegyzőkönyvezési kötelezettséget sem.
Nem egyszeri eset
Egy évvel korábban, 2019-ben is előfordult egy hasonló fiaskó, amikor egy felső-bajorországi erdészet vásárolt négy laptopot egy állami aukción, rajtuk egy másik tüzérségi rakétarendszer kezelésével kapcsolatos, szintén minősített anyagokkal.
Mostanában egyébként nem csak a németek hagytak el érzékeny adatokat: néhány nappal korábban a holland kormány volt kénytelen bejelenteni, hogy elveszített két külső meghajtót összesen 6,9 millió szervdonor személyes adataival. Itt az 1998 februárja és 2010 júniusa közötti összes vonatkozó űrlap elektronikus másolatairól van szó, az ottani egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint magukat a meghajtókat 2016 óta nem is használták. Az eszközöket elvileg egy széfben őrizték, eltűnésükre pedig akkor derült fény, amikor éppen az adatok törlésének céljából elővették volna azokat.
Az elveszített profilok között nevek, születési adatok, lakcímek, okmányszámok, aláírás-másolatok és a szervátültetésekről szóló rendelkezések voltak. A holland hatóságok a szokásos módon közölték, hogy az adatok illetéktelen felhasználására egyelőre nem találtaksemmiféle bizonyítékot, és az adatvesztésnek a nyilvántartás aktuális működésére nézve sincs semmilyen következménye. Hollandia nagyjából 17,5 millió lakosának körülbelül a fele regisztrált szervdonor.
jan 8, 2020 | Blog
Előző két cikkünkben (első cikk, második cikk) részletesen foglalkoztunk hat adatfertőtlenítési mítosszal: terítékre került az egyszerű adattörlés, a formázás és a fizikai megsemmisítés körüli téveszmékről. Második cikkünkben a demágnesezés, a kriptográfiai törlés és a DATA D által is kedvelt adatfertőtlenítésről volt szó. Harmadik és egyben a témát lezáró cikkünkben a T2-es chipekkel ellátott Apple Mac gépek adattörléséről, az adattörlés felhasználási területéről, a szerverek adattörlési idejéről és az adatfertőtlenítés költségéről kapcsolatos mítoszokat porlasztjuk szét.
Mítosz 7 – a T2-es Mac gépek törlésbiztosak
Az Apple kiemelten ügyelt a biztonságra, a 2017 második felében bevezetett T2-es chippel ellátott iMacPro (és a későbbi modellek, mint a MacBook Pro, MacBook Air és Mac Mini) gépeknél lapkaszinten is figyel a biztonságra. A T2-es chipre több olyan kontrollert építettek be, mely emeli a gép biztonsági szintjét.
A secure boot funkció például korlátozza, hogy milyen operációs eszköz tölthető be a macOS eszközökre, vagyis csak egy legitim, megbízható operációs rendszer indulhat el a gép bekapcsolásakor. Azt sem engedélyezi, hogy esetleg USB memóriáról bootolják a gépet, vagyis gyakorlatilag megakadályozzák, hogy például hackerek más operációs rendszer indításával férjenek hozzá adatainkhoz. Ez a lapka a hagyományos adattörlési megoldásokkal sem működik együtt: a Blancco Drive Eraser megoldása is operációs rendszerként működik telepítéskor. Azonban a T2-es gépek törlésére a Blancco kidolgozta a LUN Eraser megoldását, mely ezt a kérdést nyugtatóan kezeli.
Mítosz 8 – az adatfertőtlenítés csak a fizikai meghajtókra alkalmazható
Mindenképp szakszerűen törölnünk kell a régi és már nem használt merevlemezeket és SSD meghajtókat, még mielőtt azok elhagyják vállalatunk falait – vagy megbízható cégre taksáljuk ezt az érzékeny feladatot. Azonban az aktív, élő IT környezetnél is szükség van a biztonságos adatfertőtlenítésre, így tudjuk az adatokat teljes életciklusuk alatt az előírásoknak megfelelően kezelni.
Ha mindezt a feladatot automatizáljuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen végfelhasználói ponton sem marad helyi másolata az ügyfélinformációnak vagy a bizalmas adatnak. A rendszeres adattörlés megelőzi az adatfelhalmozást, olyan helyeken, melyek célpontjai lehetnek egy külső támadásnak – ezzel a magas kockázattal járó adatszivárgást előzhetjük meg. Minél több lejárt, redundáns, régi adattól szabadulunk meg rendszerezetten, annál kisebb a kockázata, hogy a sikeres támadás nem várt adatveszteséget okoz.
Mítosz 9 – a szerverek adatfertőtlenítése hosszas kimaradást eredményez
Sokkal gyorsabb a több tíz, száz vagy akár ezer szerver adatfertőtlenítése, mint hinnénk. Még akkor is, ha élő IT környezetben végezzük az adatfertőtlenítést vagy életciklusuk végén lévő hardverekről van szó. A biztonságos adatfertőtlenítési megoldások nemcsak minimalizálják a kiesési időt, hanem a szabályzat által működtetett automatizáció és a helyi megoldások csökkentik a törléshez szükséges élő emberi erőforrást is. Főleg azoknál a szervezeteknél, ahol nagyon sok a manuális munkafolyamat, a biztonságos és automatikus adatfertőtlenítés meggyorsítja az egész vállalatot. Bizonyítékra van szüksége? Akkor olvassa el a Blancco esettanulmányát, melyből megtudja, hogyan fertőtlenítettek egyszerre 4000 szervert.
Mítosz 10 – az adattörlés költséges
Ez a legkönnyebben szétszedhető mítosz, ugyanis az adattörlés nem költséges. Ha a DATA D-re bízza számítógépes flottájának, esetleges merevlemezeinek biztonságos adatfertőtlenítését a legtöbb esetben maga az eszköz értéke fedezi a menedzselt adattörlés költségeit. A vállalatok így két gondjuktól szabadulnak meg egyszerre: a régi adathordozókon lévő adatoktól biztonságosan és auditált módon semmisülnek meg, miközben egy újrahasznosítható eszközhöz jutnak.
Ezt a működőképes eszközt maguk az alkalmazottak vásárolhatják meg jelképes áron vagy jótékonysági akció keretében egy rászoruló szervezetnek adományozhatjuk. De ha nem is szeretnénk hardverjeinktől megszabadulni, akkor az adatfertőtlenítés árát az esetleges hatósági bírságokkal vagy az adatveszteség miatt bekövetkező reputáció csökkenésének költségeivel érdemes összehasonlítani – biztosan tudjuk, hogy az adatfertőtlenítés kevesebbe kerül.
dec 7, 2019 | Blog
Ha az adatvédelem ennyire kritikus, mi állítja meg a vállalatokat abban az igyekezetükben, hogy teljesen és biztonságosan megszabaduljanak a nem szükséges adatoktól? Cikkünkben felsoroljuk azokat a leggyakoribb mítoszokat, melyek a szakszerű adatfertőtlenítést gátolják. Ezek a félreértések kis- és nagyvállalatoknál egyaránt megnehezítik a végleges adattörlési erőfeszítéseket. Ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő adatkezelési gyakorlatokat honosítsunk meg vállalatunknál, végleg le kel számolnunk ezekkel a megtévesztő mítoszokkal.
Előző cikkünkben három adattörlési módszer körüli mítoszt jártunk körbe: szó volt a sima adattörlés, a formázás és a fizikai megsemmisítés körüli téveszmékről. Ebben a bejegyzésben másik három adatmegsemmisítési módszer előnyeit és hátrányait tárgyaljuk: a demágnesezésről, a kriptográfiai törlésről és a DATA D által kedvelt adatfertőtlenítésről lesz szó.
Mítosz 4 – a demágnesezés minden adattárolási technológiánál működik
A demagnetizálásnak vagy demágnesezésnek megvan a maga jól bejáratott helye. Nagyon hatásos a sérült, életciklusuk végén lévő elektronikas eszközök esetében, ahol az adatokat mágneses alapon tárolják. Partnerünk, a Blancco-nak az Ontrack Eraser Degausser terméke a demágnesezés elvén működik. A demágnesezés gyenge pontja, hogy CSAK a mágnesesen tárolt adatok esetén hatékony. A népszerű SSD tárolók esetében teljesen hatástalan ez a technológia, hiszen az SSD félvezetőkön tárolja az információkat. Ugyanígy az optikai tároló eszközök esetében sem használható ez a módszer.
A mágneses elven adatokat tároló merevlemezek és mágnesszalagok esetében is van mire figyelni. A demágnesező erőnek eléggé erősnek kell lennie ahhoz, hogy fertőtlenítse a törlésre szánt eszközöket. Nem mindig talál össze a kettő, főleg, amikor az idősebb demágnesező találkozik az újabb merevlemezekkel.
Mítosz 5 – a kriptográfiai törlés megvédi az adatokat
A kriptográfiai törlés vagy kriptotörlés is egy kedvelt adatfertőtlenítési módszer. A kriptográfiai törlés lényege röviden, hogy beépített vagy külső szoftver segítségével titkosítjuk az adatokat, majd az adatok megfejtéséhez használt titkosító kulcsot kitöröljük. A titkosító algoritmusnak minimum 128 bites erősségűnek kell lennie. Az adat gyakorlatilag az eszközön marad, de a titkosítás miatt, illetve a titkosító kulcs törlése következtében az adatokhoz lehetetlen hozzáférni.
De, mint minden adatfertőtlenítési módszernek, ennek is megvan a hátulütője. A kriptotörlés ideális megoldás, amikor az adathordozó eszközök átutazóban vannak. Azonban a felhasználók befolyásolhatják a kriptográfiai törlés sikerét (vagyis sikertelenségét) emberi tévedéssel és rossz kulcsok használatával. Az is gond, hogy az adat mindvégig az eszközön marad, csak olvashatatlan.
Mítosz 6 – adatfertőtlenítés
Ebben az esetben csak a stilisztika kedvéért beszélünk mítoszról, mert a tanúsított adatfertőtlenítés az egyik legmegbízhatóbb és legalaposabb adattörlési módszer. A módszer alapja, hogy egy adott szabvány szerint egy szoftverrel 0-val és 1-essel többszörösen felülírjuk az adathordozón lévő adatokat. A felülírással az eredeti adat elvesz és semmilyen módszerrel nem állítható vissza. Ha egy merevlemezt teljes biztonsággal fertőtleníteni szeretnénk szoftveresen, akkor a következő lépéseket tartsuk be:
- Válasszuk ki az iparágunknak és vállalati igényeinknek megfelelő adatfertőtlenítési szabványt.
- Használjunk egy adatfertőtlenítő szoftvert adataink biztonságos törlésére, kövessük a szoftver utasításait.
- Az adatok törlése után a szoftver ellenőrzi, hogy az adatok felülírási módszertana sikeres volt-e vagy sem, és hogy valóban eltávolította az összes adatot a céleszközről
- A szoftver elkészít egy módosíthatatlan tanúsítványt, mely bizonyítja, hogy az adatok törlése sikeres volt a lemez minden szektorában, mellékelve az eszköz adatait és a használt szabvány információit.
Az adatfertőtlenítés az adatok szakszerű és tanúsított megsemmisítésének legmagasabb formája, a tanúsító folyamat biztosítja és garantálja azt, hogy az adatot sikeresen felülírták. Az adatfertőtlenítés környezetbarát, a fertőtlenített eszközöket újból fel lehet használni. Ennek a módszernek is van azonban hátránya: időigényesebb, mint a többi módszer. Ugyanakkor az adatfertőtlenítés arra kényszeríti a szervezeteket, hogy folyamatokat és szabályzatokat dolgozzanak ki az adattárolók menedzselésére.
