Titkosítással védi adatait a vállalatok fele

Érdekes adatokkal szolgál a Ponemon Intézet legfrissebb felmérése, mely az adatok titkosításával foglalkozik, a vállalatok fele már titkosítja adatait, főleg ügyfelei védelmében.

A 2021 Global Encryption Trends Study nevű tanulmányban a vállalatok adatokkal és adatok titkosításával kapcsolatos attitűdjét vizsgálták. A kutatásban 17 országból 6610, vállalati adatokkal foglalkozó vezetőt kérdeztek meg, a cégek több iparágat képviselnek.

A kutatás szerint lassan, de biztosan nő az adataikat titkosító vállalatok száma. Míg a 2015-ös kutatás szerint még csak a vállalatok 37 százaléka védte titkosítással adatait, addigra 2020-ban ez az arány 50 százalékra nőtt. A cégek 37 százalékának valamilyen stratégiája vagy terve létezik titkosítással kapcsolatban, ezeket bizonyos alkalmazások és adattípusok esetében használják. A vállalatok csupán 13 százaléka nem használja a titkosítást a mindennapi életben.

A Nyugat fejlettebb

Bizonyos országok sokkal fejlettebbek az adatok titkosítása terén: például a német cégek 71 százaléka alkalmazza mindennap, de az Amerikai Egyesült Államokban is az arány 70 százalék. A megkérdezettek 54 százaléka az ügyfelek személyes adatait is védi a titkosítással.

Nem biztonság miatt van a titkosítás

Érdekes módon, nem elsődlegesen biztonsági megfontolásból, hanem az általános IT tevékenységek miatt van szüksége a cégeknek erre az adatvédelmi formára. Ez valószínű azért van, mert sok vállalat használ már IoT eszközöket, a tőlük származó adatokat mindenképp meg szeretnék védeni.

Ami talán a legérdekesebb ennek a tanulmányban, hogy milyen fenyegetettségek miatt használják ezt a technológiát. Elsődlegesen az alkalmazottak hibáitól féltik a cégek az adatokat, másodsorban a rendszer meghibásodása ellen védekeznek titkosítással, harmadsorba pedig a hackerektől is féltik az adatokat. A kormányzati hallgatózástól kevesen, csupán a megkérdezettek 11 százaléka tart.

Forrás: 2021 Global Encryption Trends Study

A titkosítás használatának elsődleges oka az ügyfelek adatainak védelme, ami a szigorú GDPR szabályozások fényében nem is olyan meglepő. A második ok a meghatározott fenyegetettségek ellen így védik az információkat. Harmadsorban pedig ezzel is védik a vállalatok saját szellemi tőkéjüket és csupán negyedik helyen van a szabályozásoknak való megfelelés.

Forrás: 2021 Global Encryption Trends Study

Rendszeres adattörléssel még titkosítás sem kell

A jó hír, hogy ha a vállalatok rendszeresen felülvizsgálják az aktívan használt adatokat és kiszűrik a nem szükséges információkat, azokat pedig tanúsított adattörlési megoldással törölik, akkor nemcsak egészséges és naprakész adatokkal rendelkezünk, hanem a felesleges titkosítással sem kell foglalkozzunk.

A teljes kutatás itt érhető el, ingyenes regisztráció után letölthető.

17 igen komoly adatbiztonsági incidens a brit Igazságügyi Minisztériumnál

A 2019-2020-as éves jelentés szerint a brit Igazságügyi Minisztériumnál összesen 17 darab, meglehetősen komoly biztonsági incidenst regisztráltak, ami több mint 120 ezer ember adatait érintette.

A Parliament Street nevű agytröszt elemzése szerint az érintett brit minisztérium igencsak lazán kezelte a rá bízott adatokat: egy év alatt 17 komoly biztonsági incidens történt a hivatalban, ami rengeteg ember, több mint 120 ezer lakos adatait érintette. További 6452 esetben olyan adatincidens történt, ami ugyan aggasztó, de nem volt elég komoly ahhoz, hogy az adatvédelmi biztosnak jelentsék azokat.

Emberi lustaság az ok

A komoly incidensek hátterében legtöbb esetben nem külső hackertámadás áll, hanem azok emberi lustaságot takarnak, hanyag viselkedésre vezethetők vissza és a szabályok be nem tartása miatt fordulhattak elő. Például sok esetben veszítettek el nem titkosított USB adathordozókat, vagy bizalmas adatokkal teli emaileket nem megfelelő embereknek küldtek. Az is előfordult, hogy okostelefonokat és mobilokat a hivatalos autókból vagy egyszerűen az alkalmazottak otthonából loptak el.

Hardverhiba is adódott

Egy igen komoly esetben az egyik alprocesszor meghibásodása miatt azonosíthatatlan felhasználók számára is elérhetővé váltak az alkalmazottak oktatásával kapcsolatos adatbázisok, fájlok. Az incidens során egy adatbázist kétszer töltöttek le nem jogosult felhasználók: egyszer a teljes adatmennyiség a kezükbe került, a másik esetben csupán a fél adatbázist tudták lementeni.

A többi 6425 jelentési kötelezettség nélküli incidens során például illetéktelen személyek tudtak meg hivatali titkokat. Az viszont aggasztó, hogy 823 esetben nem megfelelően védett elektronikus berendezéseket, eszközöket vagy papír alapú dokumentumokat veszítettek el az alkalmazottak.

Csökkentsük a kockázatokat!

Lássuk be, tévedni emberi dolog. Azonban a vállalat felelőssége a kockázatokat csökkenteni, például azzal, hogy időben és megfelelően kezelik a különböző elektronikai eszközökön, adattárolókon lévő adatokat. Így, ha azok idegenek kezébe is kerülnek, a megfelelő adattörlési és adatfertőtlenítési procedúrák miatt mindenki nyugodt maradhat, hogy legalább az adatok vállalaton belül maradnak.

Így védekezzünk a belsős támadások ellen

Nagyon nehéz, amikor egy vállalathoz betörnek és az adatokat ellopják, netán elvesztünk egy adatokkal teli merevlemezt vagy USB-t. Azonban sokkal nehezebb, amikor az adatszivárgás forrása egy belsős ember.

A belső támadások sokkal gyakoribbak, mint azt gondolnánk: az AtlasVPN adatai szerint a szervezetek 65 százaléka szenvedett el belső támadást az elmúlt 12 hónapban. A belső támadások nemcsak a kollégáktól, alkalmazottaktól indulhatnak, hanem azoktól a szerződéses partnerektől is, akikben megbízunk és akiknek hozzáférést biztosítunk a vállalat belső adataihoz.

Nő a belső támadások aránya

A Darktrace online készített felmérése szerint a vállalatok 41 százaléka 1-5 alkalommal tapasztaltak belsős támadást az elmúlt egy évben. Ami aggasztó, hogy a válaszadók 12 százaléka 6-10 hasonló támadás szenvedett el, míg 5 százalékuk 11-20 ilyen esetet regisztráltak. A vállalatoknak csak 7 százaléka számolt be 20-nál több támadásról.

A vállalat kiberbiztonsági szakembereket kérdezett meg kutatásában, és a válaszadók 72 százaléka szerint a 2020-as évben jelentősen megnövekedett a belsős támadások aránya.

Drága mulatság a belsős támadás

A belső támadások komoly kárt okoznak a vállalatoknak. A közvetlen pénzügyi károk mellett a szervezeteknek számolniuk kell a reputációs költségekkel, ami hosszú távon komoly problémákat jelent.

Ha csak közvetlenül a támadás elhárítási költségeit nézzük, akkor a legtöbb vállalatnál (49 százalék) 100 ezer dollárnál (29 millió forint) kevesebb költséget jelent. A megkérdezettek 30 százalékánál a kár 100-500 ezer dollár (29-145 millió forint) közé tehető, míg 12 százalékuk 500 ezer – 1 millió dolláros (145-290 millió forint) veszteséggel végzi és csupán 5 százalékuk a vállalatoknak számolt be 1 millió dollárt (290 millió forintot) meghaladó költségről.

Hogyan védekezzünk?

A legtöbb IT biztonsági rendszert úgy építették ki, hogy azok, érthető módon, a kívülről érkező támadásokat hárítsák el. A belső támadások, adatszivárgások ellen nem sokat tehet a vállalat, csupán megelőzheti azokat. Például megfelelő jogosultsági szintek meghatározásával korlátozhatjuk a hozzáférést a szenzitív adatokhoz (ez GDPR tekintetében is üdvözlendő lépés).

Az életciklusuk végéhez ért gépekre legyenek egyértelmű szabályok, hogy pontosan ki, hogyan kezeli azokat, hogyan töröli a rajtuk lévő adatokat és minderről milyen dokumentumokat vagy tanúsítványokat kell kiállítania. Rendszeresen oktassuk alkalmazottjainkat, hogy legalább a véletlen belsős adatszivárgást előzhessük meg.

 

Ijesztő mértékű az adatszivárgás!

Ijesztő mértékű az adatszivárgás!

A Blancco saját kutatása ijesztő adatokat mutat ezen a téren. Az adattörlés piacán vezető cég szakértői online piacterekről vásároltak 120 használt merevlemezt és mobil eszközt. A használt merevlemezek 48 százalékán találtak felhasználható adatot. A mobileszközök 40 százaléka pedig több ezer email üzenetet, SMS-t, azonnali üzenetet, híváslistát, fotókat és videókat tartalmazott. Az uniós döntéshozók megalkották az egységes európai adatvédelmi törvényt, amely kezeli a tarthatatlan helyzetet. (tovább…)