Adattörlési tanúsítvány és selejtezési jegyzőkönyv: milyen igazolást kérjen be a cég a szolgáltatótól?
Az adattörlési tanúsítvány és a selejtezési jegyzőkönyv az adatkezelő GDPR-elszámoltathatóságának (5. cikk (2)) írásos bizonyítéka egy IT-eszköz selejtezésekor. A szolgáltatótól négy dokumentum kérhető be: szolgáltatói minőségi tanúsítványok, chain of custody (őrzési lánc), eszközszintű adattörlési tanúsítvány vagy megsemmisítési jegyzőkönyv, és sorozatszámos eszközlista. Hatósági ellenőrzés vagy biztosítási kárrendezés esetén ezek nélkül jelentősen gyengül és nehezen védhető a cég igazolási pozíciója.
Legfontosabb megállapítások:
A GDPR 5. cikk (2) bekezdése az adatkezelő cég felelősségévé teszi a megfelelőség írásos igazolását — még akkor is, ha a fizikai munkát szolgáltató végezte.
Négy dokumentum bekérése audit-ready állapotot ad: szolgáltatói minősítések, chain of custody, eszközszintű tanúsítvány vagy jegyzőkönyv, sorozatszámos eszközlista.
Az eszközszintű tanúsítványnak tartalmaznia kell a sorozatszámot, az alkalmazott módszer szabványhivatkozását (pl. NIST SP 800-88), az eredményt, a végrehajtó technikus azonosítóját és a dátumot — generikus „törölve” megjegyzés nem elég.
Az írásos igazolások nélkül egy IT-eszköz selejtezésekor az „elvégeztük” állítás bizonyíthatatlan — a cég pedig nem szabadul meg az adatkezelői felelősségtől azzal, hogy átadja a notebookot vagy szervert egy szolgáltatónak. A GDPR 5. cikk (2) bekezdése szerint az adatkezelő köteles igazolni a rendelet betartását, és ez a kötelezettség a teljes életciklusra — beleértve a törlést és megsemmisítést is — vonatkozik. Egy beszerző jellemzően csak akkor szembesül ezzel, amikor az auditor a jegyzőkönyveket kéri, vagy egy adatvédelmi incidens kapcsán a NAIH visszafelé rekonstruálja az eszköz útját.
Az alábbiakban azt foglaljuk össze, melyik négy dokumentum-típust érdemes a beszerzőnek a szolgáltatótól rendre bekérnie, és mit célszerű tartalmaznia mindegyiknek ahhoz, hogy a cég GDPR-audit, ISO 27001 belső ellenőrzés vagy biztosítási kárrendezés esetén lefedett legyen.
Miért szükséges a dokumentált bizonyíték?
A GDPR több ponton is megalapozza az írásos bizonyíték iránti igényt:
5. cikk (2) — elszámoltathatóság: az adatkezelő nemcsak betartani köteles a rendeletet, hanem képesnek kell lennie e megfelelés igazolására is.
24. cikk — az adatkezelő felelőssége: olyan technikai és szervezési intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek a kockázat szintjéhez igazítva bizonyíthatóvá teszik a megfelelőséget.
30. cikk — nyilvántartási kötelezettség: az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásába a tervezett törlési határidők is beletartoznak — a kapcsolódó eszközszintű bizonyíték a tanúsítvány vagy jegyzőkönyv.
Ehhez társul a 32. cikk (adatbiztonság) és incidens esetén a 33. cikk (72 órás bejelentés), ahol a hatóság kérheti az eseményt megelőző védelmi intézkedések dokumentációját. Az adatfeldolgozóra (28. cikk) is csak akkor lehet hivatkozni felelősség-megosztáskor, ha a szolgáltató teljesítését írásos termékkel (jegyzőkönyv, tanúsítvány) lehet alátámasztani.
A magyar gyakorlatban a felügyeleti megközelítés szerint az adatkezelő nem hivatkozhat egyoldalúan a szolgáltatóra felelősség-mentesítésként, ha nem rendelkezik a szolgáltató teljesítését dokumentáló bizonyítékokkal. Az IT-eszközök életciklus végén történő adatkezelése tipikusan incidens-bejelentés vagy munkavállalói panasz nyomán kerül vizsgálat alá — ilyenkor a hatóságnak rendelkezésre kell tudni bocsátani a tanúsítványt, a jegyzőkönyvet vagy ezekkel egyenértékű, visszakövethető bizonyítékokat.
A párhuzamos szabályozói rétegek tovább erősítik az írásos evidencia igényét. A NIS2 21. cikk (2) bekezdése a hatálya alá eső szervezetektől supply chain security, asset management és üzletmenet-folytonosság (business continuity / disaster recovery) területén is konkrét intézkedéseket vár — a vendor adattörlési dokumentáció ennek a beszállítói kontroll-rétegnek a része. Az ISO 27001:2022 Annex A kontrolloknál a leginkább érintett pontok: A.5.20 (szállítói megállapodások információbiztonsági követelményei), A.7.14 (eszközök biztonságos újrahasználata vagy ártalmatlanítása) és A.8.10 (információ-törlés).
A négy dokumentum-típus, amit érdemes bekérni
1. Szolgáltatói minőségi és kompetencia-tanúsítványok
Az első réteg a szolgáltató általános alkalmasságát igazolja. Bekérendő — még szerződéskötés előtt:
ISO 27001 tanúsítvány (információbiztonsági irányítási rendszer) — érvényességi dátummal, scope-pal.
ISO 9001 tanúsítvány (minőségirányítás) — ha az adott szolgáltató rendelkezik vele.
Adattörlési szoftver gyártói tanúsítvány vagy partneri minősítés (pl. minősített, partneri viszonnyal igazolt használat). A Blanccohoz hasonló szoftvergyártók partneri státusza önmagában is iparági jelzés.
EN 15713 szabvány szerinti auditált eljárás — papír- és adathordozó-megsemmisítés európai standardja.
A felelősségbiztosítási kötvény másolata.
Ezek a dokumentumok nem cikkenként, hanem a szolgáltatóhoz egyszer kerülnek bekérésre, és érvényességi dátumukig hatályosak. A beszerző audit-trail mappájában együtt kell tárolni az alábbi három, eseti dokumentumtípussal.
2. Chain of custody (őrzési lánc) jegyzőkönyv
A chain of custody a szolgáltató fizikai és birtoklási láncát dokumentálja az átvételtől a megsemmisítés vagy törlés befejezéséig. Egy auditálható chain of custody jegyzőkönyv tartalmazza:
Az átvétel pontos időpontját, helyszínét és felelős személyét mindkét oldalról (átadó és átvevő aláírása).
A szállítójármű azonosítóját és a szállító technikus nevét.
Az átvett eszközök tételes listáját sorozatszám szerint (nem csak darabszámmal).
Az ideiglenes tárolás helyét és időtartamát, valamint a tároló biztonsági besorolását (zárt rakodótér, kamerás raktár stb.).
Az átadás-átvétel minden közbenső állomását, ha az eszköz több ponton áthalad.
A megsemmisítés vagy törlés helyszínén történő dokumentált beérkezést.
A chain of custody megszakítatlansága az audit során kulcskérdés: ha a sorozatszám szerinti lista nem azonos az átvételi és a megsemmisítési ponton, az értelmezhetetlenné teszi a tanúsítványt.
3. Eszközszintű adattörlési tanúsítvány vagy megsemmisítési jegyzőkönyv
Ez az a dokumentum, amit a hatósági kérdésre — „bizonyítsa, hogy a 2024-ben selejtezett laptopon megfelelően eljártunk az adattal” — a beszerző az iratokból ki tud húzni. A választást kockázatalapon érdemes meghozni: a NIST SP 800-88 r2 Clear / Purge / Destroy kategóriái közül az adatbesorolás és az adathordozó-típus dönt. Általánosító tájékozódásul: alacsony bizalmasságú adat + HDD esetén a Clear (felülírás) is elegendő lehet; bizalmas adat + SSD vagy NVMe esetén a wear-leveling és overprovisioning miatt a sima felülírás nem megbízható — Purge szinten ATA Sanitize, ATA Secure Erase, NVMe Sanitize / Format NVM secure erase setting vagy igazolt cryptographic erase alkalmazása indokolt, a gyártói implementáció és a parancs sikeres lefutásának dokumentálásával; titkos / különleges kategóriájú adatnál (GDPR 9. cikk) jellemzően Destroy szintű fizikai megsemmisítés ajánlott. A két dokumentumtípus különbözik az eljárás függvényében:
Szoftveres adattörlés esetén (működőképes adathordozó): eszközszintű adattörlési tanúsítvány. Tartalmi minimumai:
Az eszköz gyártója, modellje és sorozatszáma (nem batch-szintű, hanem darabra megnevezve).
Az adathordozó típusa (HDD/SSD/NVMe) és kapacitása.
Az alkalmazott törlési módszer szabványhivatkozással — pl. NIST SP 800-88 r2 Clear / Purge / Destroy kategória, vagy a használt szoftver belső szabványa.
Az eljárás eredménye (sikeres / hibás), és sikertelen szektor esetén a kezelési mód (újra-kísérlet, fizikai megsemmisítés).
A végrehajtó technikus azonosítója (név vagy egyértelmű azonosító).
Időpecsét és sorszám.
A használt szoftver és verziószám.
Digitális aláírás vagy manipuláció-védett pdf — papír esetén legalább cégszerű aláírás.
Fizikai megsemmisítés esetén: megsemmisítési jegyzőkönyv. Tartalmi minimumai:
Sorozatszám szerinti eszközlista.
Az alkalmazott eljárás (darálás, perforálás, demagnetizálás) és a végeredmény mérete (pl. EN 15713 szerinti H-szint, vagy DIN 66399 szerinti biztonsági szint).
A megsemmisítő berendezés azonosítója — célszerű minősített ipari adathordozó-megsemmisítőt használni, amely a megsemmisítés paramétereit (eljárás, eredmény, időpecsét) beépített logba rögzíti.
A megsemmisítés helyszíne és dátuma.
A felelős technikus aláírása vagy azonosítója.
Lehetőleg fotódokumentáció a megsemmisítés előtti és utáni állapotról.
Egy generikus „a felsorolt eszközök adattartalmát töröltük” megfogalmazás GDPR-szempontból nem ad megfelelő bizonyítékot — sem az eljárás, sem az eredmény nem visszakövethető belőle.
4. Sorozatszámos eszközlista
A negyedik dokumentum gyakran fizikailag a chain of custody melléklete, mégis külön érdemes megnevezni, mert az auditok alapja. Egy korrekt eszközlista:
Tételenként tartalmazza a gyártót, modellt, sorozatszámot (S/N) és — ahol értelmezhető — az asset tag-et.
A leltárból (CMDB vagy ITAM) generált export legyen, ne kézi újrakulcs.
Egy az egyhez egyeztethető a chain of custody átvételi és a tanúsítványok listájával.
Adattörlés és/vagy megsemmisítés mellett tartalmazza az eszköz további sorsát (újra-felhasználás, hulladékkezelés, refurbished értékesítés).
Az ITAM rendszerben a leltárból az eszközt csak akkor lehet selejt státuszra állítani, ha a tanúsítvány meg is érkezett. Ennek folyamatszintű kikényszerítése (pl. workflow szabály) jelentősen csökkenti az audit-kockázatot.
Beszerzői ellenőrzőlista a tanúsítványhoz
Mielőtt egy adattörlési tanúsítványt vagy megsemmisítési jegyzőkönyvet elfogadható minőségűnek minősít a beszerző vagy a compliance officer, érdemes az alábbi tizenkét ellenőrző pontot evidence intake checklist-ként átfutni:
Sorozatszámos adathordozó-ellenőrzés egy ITAD audit-állomáson antisztatikus padon
Szerepel-e a tanúsítványon a szolgáltató cégszerű azonosítója (név, cégjegyzékszám, székhely)?
Eszközszintű a tanúsítvány (egy eszköz = egy sorozatszám), vagy ha batch-szintű, mellékelve van sorozatszámos lista módszerrel és eredménymezőkkel?
Az eszköz gyártó-modell-sorozatszám hármasa egyezik a leltárban szereplővel?
A módszer megnevezve egy hivatkozható szabvánnyal (NIST SP 800-88 r2 Clear/Purge/Destroy, EN 15713, DIN 66399)?
A módszer választása összhangban van az adat-klasszifikációs szinttel és az adathordozó-típussal (HDD vs SSD/NVMe)?
Az eredmény státusza explicit — sikeres / hibás / részleges? Sikertelen eset esetén dokumentált a deviation handling (újra-kísérlet, fizikai megsemmisítés, eltérő sorozatszám kezelése)?
A technikus azonosítója szerepel (nemcsak „a csapat”)?
Időpecsét és sorszám beazonosíthatóan jelen van?
A dokumentum manipuláció-védett (digitális aláírás, PDF/A, vagy cégszerű papír-aláírás)?
Csatolva van-e a chain of custody ezzel egyező tartalommal?
A tanúsítványhoz tartozó felelősségbiztosítás lefedi-e az esetleges eljárási hibákat?
A beszerző oldalán van-e mintavételes másodlagos kontroll — pl. évente N% eszköz visszaellenőrzése (visszamért adatmaradvány-teszt vagy onsite audit) a szolgáltató teljesítményéről?
A pontok inkább audit-ready evidence intake szempontok, mint univerzális jogi minimumkövetelmények — a hiányzó pontoknál a beszerző és a szolgáltató közösen állapodjon meg a kockázatarányos pótlás módjáról.
Szerepkör-felelősség modell (RACI minimum a folyamat zökkenőmentes lebonyolításához): IT Asset Manager → ITAM-CMDB sorozatszám-export, fizikai átadás; Procurement → szerződéses kontroll, felelősségbiztosítás-ellenőrzés; DPO → adatkezelési nyilvántartás frissítése; CISO / belső auditor → mintavételes másodlagos kontroll, deviation review; Legal → DPA (adatfeldolgozói szerződés), alvállalkozói lánc. Kisebb szervezetnél ezek a szerepek összevonhatók, de a felelősségeknek akkor is elkülöníthetően meg kell jelenniük.
Mi történik, ha hiányos vagy hibás az igazolás?
Az írásos bizonyíték hiányának három tipikus következménye van:
GDPR-hatósági eljárás: a NAIH vizsgálatakor az adatkezelő nem tudja igazolni a 32. cikk szerinti megfelelő technikai intézkedéseket. A pénzbüntetés mértéke a rendelet 83. cikke alapján a kockázat súlyához igazodik — a felső határ 20 millió euró, vagy az előző üzleti év teljes globális éves árbevételének 4%-a, attól függően, melyik a magasabb. A gyakorlatban az arányos bírság is jelentős üzletviteli kockázat.
Belső audit hibajegy (nonconformity): ISO 27001 vagy TISAX éves audit során a megfelelőség objektív bizonyítékának hiánya minősített megállapítás. A javítási intézkedési terv és a következő audit időpontja ilyenkor szoros nyomás alá kerül.
Biztosítási kárrendezés elutasítása vagy szűkítése: kiberbiztosítások és felelősségbiztosítások kötvényfüggő módon korlátozhatják vagy kizárhatják a megfelelőség dokumentációjának hiányából eredő károkat. Egy adatvédelmi incidens utáni költségtérítés (értesítési, forenzikus és jogi költség) ilyenkor jellemzően a cég saját zsebéből megy. Konkrét határt mindig a kötvény és a brokeri ajánlás határoz meg.
A negyedik, kevésbé nyilvánvaló kockázat az üzletvitel-folytatás akadálya: ügyfél vagy partner auditok — különösen autóipari TISAX, banki / pénzügyi vendor due diligence és szabályozott egészségügyi beszállítói környezetben — elvárják az IT-selejtezés dokumentált rendjét. Egy szállítás közbeni eszközelvesztés ráadásul önmagában is GDPR 33. cikk szerinti bejelentési kötelezettséget válthat ki, ha a személyes adatok sérülése kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve — a chain of custody és a kétoldalú átvételi aláírás pontosan ezt a forgatókönyvet kezeli, mert pontosan azonosíthatóvá teszi az érintett adatkört és a felelősséget.
Mit jelent ez a beszerzői munkafolyamatra?
A gyakorlatban ez nem nagy adminisztratív teher, ha a folyamat a kezdetektől tisztán épül fel:
Szerződéskötéskor a szolgáltatótól bekért dokumentumok (ISO 27001, ADISA, felelősségbiztosítás) bekerülnek a beszerzői aktába.
Minden átadáskor a chain of custody mindkét fél részéről aláírva keletkezik — papíron vagy ellenjegyzett digitális dokumentumban.
Megsemmisítés vagy törlés után a szolgáltató szerződéses SLA szerint — célszerű 10–30 napban rögzítve — átadja az eszközszintű tanúsítványokat és a sorozatszámos eszközlistát.
Az ITAM rendszerben a tanúsítvány hivatkozási száma a leltár-rekordhoz kerül, és csak ezután állítható selejt státuszra az eszköz. Eltérés (ITAM-lista vs. szolgáltatói visszaigazolás) esetén dokumentált deviation handling folyamat indul.
A teljes csomag (szolgáltatói tanúsítvány + chain of custody + eszközszintű tanúsítvány + lista) a belső retention policy alapján együtt tárolva, a jogi, ágazati és elévülési követelményekhez igazítva — jellemzően 5–10 év, de a konkrét időtartamot a cég adatkezelési nyilvántartása rögzíti.
Hogyan kérje be ezt a négy dokumentumot a gyakorlatban?
Egy egyszerű módszer audit-ready beszerzésre: a fenti tíz pontos beszerzői ellenőrzőlistát mellékelje az ajánlatkéréshez, és kérje a szolgáltatókat, hogy mintatanúsítványon mutassák be, hogyan teljesítik az egyes pontokat. Ez még szerződéskötés előtt láthatóvá teszi, melyik szolgáltató állít elő ténylegesen audit-szintű dokumentációt, és melyik dolgozik csak generikus jegyzőkönyvvel. A datad.hu szakmai csapata audit-ready tanúsítvány-mintát, chain of custody sablont és sorozatszámos átadás-átvételi formanyomtatványt biztosít ajánlatkérés mellé — a négy dokumentum-típus tartalmi minimumait egységes csomagban lefedve.
Gyakori kérdések
Mi a különbség az adattörlési tanúsítvány és a selejtezési jegyzőkönyv között?
Az adattörlési tanúsítvány a működőképes adathordozó szoftveres törlését dokumentálja, a selejtezési vagy megsemmisítési jegyzőkönyv pedig az eszköz fizikai megsemmisítését (darálás, perforálás, demagnetizálás). Egy cég jellemzően mindkettőt használja az eszközpark állapotától függően.
Elegendő-e egy batch-szintű tanúsítvány több eszközre?
Nem ajánlott. GDPR-audit során az adatkezelőnek eszközenként kell tudnia igazolnia az elvégzett intézkedést — egy „X db SSD törlésre került” tanúsítvány a sorozatszámok hiányában nem visszakövethető. A jó gyakorlat: eszközszintű tanúsítvány, sorozatszámos lista mellékletként.
Meddig kell megőrizni az adattörlési tanúsítványt?
A megőrzési idő a kapcsolódó adatkezelési tevékenység GDPR szerinti megőrzési idejéhez igazodik, jellemzően minimum 5 évig, de bankszektorban, autóiparban vagy egészségügyben gyakran 8–10 év vagy hosszabb. Belső adatkezelési szabályzatban célszerű rögzíteni.
A felhőszolgáltató is ad adattörlési tanúsítványt a virtuális gépekről?
Néhány hyperscaler ad tanúsítvány-szerű ügyfélnyilatkozatot, de jellemzően megosztott felelősségi modellel és nem eszközszintű részletességgel. Saját adathordozó esetén (fizikai szerver, edge eszköz) a jelen cikk dokumentációs követelményei közvetlenül érvényesek.
Mit tegyek, ha a meglévő szolgáltatóm csak generikus tanúsítványt ad?
Először írásban kérje a hiányzó tartalmak pótlását (sorozatszám, módszer, technikus azonosító). Ha a szolgáltató ezt nem tudja teljesíteni, GDPR-audit szempontból kockázatos a folytatás — érdemes mérlegelni a szolgáltatóváltást, mert az adatkezelői felelősség a cégnél marad.
Milyen szabványra hivatkozhat egy minősített adattörlési tanúsítvány?
A nemzetközi gyakorlatban a NIST SP 800-88 r2 (Guidelines for Media Sanitization) a referencia, az európai megsemmisítéseknél az EN 15713 és a DIN 66399. Egy minősített eszközre épülő eljárás (pl. egy ipari adathordozó-megsemmisítő dokumentált logja) szintén elfogadható bizonyítéknak számít, amennyiben a használt módszer szabvány-mappingje a tanúsítványban szerepel.
Hogyan működik a tanúsított fizikai adatmegsemmisítés
A tanúsított fizikai adatmegsemmisítés egy adathordozó visszafordíthatatlan, dokumentált megsemmisítését jelenti mechanikai eljárással — szeleteléssel, darabolással vagy aprítással —, a vonatkozó szabványoknak megfelelő végeredménnyel (NIST SP 800-88 „Destroy” kategória, DIN 66399, ISO/IEC 27001:2022 A.7.10 kontroll). A folyamat végén tételszintű, sorszám szerint visszakereshető tanúsítvány kerül az auditdokumentációba. A Data Destroy Kft. szolgáltatásportfóliója a tanúsított fizikai megsemmisítésre épít — ezt különösen az audit-érzékeny szektorokban tevékenykedő ügyfeleink visszajelzései alapján alakítottuk ki.
Legfontosabb megállapítások:
A fizikai megsemmisítés és a tanúsított szoftveres törlés között az dönti el a választást, hogy az adathordozó visszakerül-e a használatba — a két módszer nem versenyez, hanem az életciklus különböző végállapotaira ad szakszerű választ.
A „tanúsított” minősítés akkor érvényes, ha a szolgáltató dokumentált eljárása lefedi az őrzési láncot (chain of custody), a sorszám szerinti tételazonosítást, a vonatkozó szabványnak megfelelő mechanikai megsemmisítési geometriát, és a folyamat végén kiállított, audit-célra megőrzött, tételszintű certificate of sanitization rendelkezésre áll.
A Data Destroy Kft. szolgáltatásportfóliója kifejezetten a tanúsított fizikai megsemmisítésre épít — ezt különösen pénzügyi, kormányzati és kritikus infrastruktúra szektorban tevékenykedő ügyfeleink visszajelzései alapján alakítottuk ki.
Egy ISO 27001 audit gyakori kérdése: bizonyíthatóan tudja-e a szervezet, mely meghajtói kerültek selejtezésre, mikor, milyen módszerrel, és kinek a felelősségében? Ha a vagyonleltár-csökkenéshez nincs sorszám-szintű certificate of sanitization vagy az őrzési lánc dokumentációja megszakadt, a kontroll nem tekinthető működőnek. Egy szervezet életében minden aktív adathordozó eljut arra a pontra, amikor kilép a működő vagyonleltárból, és ettől kezdve a leggyakoribb két útvonal: vagy az adathordozó — a rajta lévő adat tanúsított törlése után — visszakerül a használatba (belső másodlagos felhasználás, értékesítés, felújítás), vagy az adathordozó visszafordíthatatlanul megsemmisül. Léteznek átmeneti helyzetek is — jogi zárolás (legal hold), bizonyítékként megőrzés, gyártói RMA-visszaküldés —, de a kompletten lezárt életciklusra a két végállapot a tipikus. A választást nem egyszerűen üzleti, hanem kockázatalapú döntés vezérli: az adatminősítés, a médiatípus, a szoftveres törölhetőség, a jogi megőrzési kötelezettségek és az ágazati kontrollok együttesen szabják meg a megfelelő útvonalat. Ez a cikk azt mutatja be, hogyan zajlik szakszerűen a tanúsított fizikai adatmegsemmisítés — az őrzési lánc (chain of custody) felvételétől a certificate of sanitization kiállításáig —, és miért építi a Data Destroy Kft. szolgáltatásportfólióját erre az útvonalra.
Mikor szakmailag indokolt a fizikai megsemmisítés
A fizikai megsemmisítés négy elkülöníthető helyzetben válik a szakszerű választássá.
Az életciklus visszafordíthatatlan lezárása. Ha az adathordozó nem kerül vissza a vagyonleltárba — sem belső másodlagos felhasználásra, sem értékesítésre, sem felújításra —, a fizikai megsemmisítés önmagában is szakszerű befejezése a folyamatnak. Ilyenkor nem szükséges a megsemmisítés előtt szoftveresen törölni, mert az adat hozzáférhetetlenné tétele a fizikai megsemmisítéssel biztosítva van.
Hibás vagy szoftveresen nem kezelhető meghajtó. A tanúsított szoftveres törlés feltétele, hogy az adathordozó kommunikál a hosztrendszerrel, és a törlési parancs a teljes felhasználói és szolgáltatási területet eléri. Ha a meghajtó vezérlője meghibásodott, a SMART-attribútumok kritikus értéket mutatnak, vagy a meghajtó nem jelentkezik be a buszra, a szoftveres törlés sikere nem garantálható. Ilyenkor — feltéve, hogy az ügyfélnél nincs aktív legal hold vagy retenciós kötelezettség az adott meghajtóra — a fizikai megsemmisítés a megbízhatóan validálható útvonal.
Magas biztonsági besorolású tartalom. Pénzügyi szektor, kormányzati intézmények, kritikus infrastruktúra üzemeltetők — és minősített tartalommal dolgozó szervezetek — belső szabályzata vagy ágazati előírása előírhatja a fizikai megsemmisítés alkalmazását akkor is, ha a szoftveres törlés technikailag elvégezhető. Az auditkövetelmény ezekben a szektorokban gyakran a tárgyi, dokumentált végtermékre is kiterjed.
Kétszintű, kombinált védelem. Egyes szervezetek a tanúsított szoftveres törlést és a fizikai megsemmisítést egymás után alkalmazzák ugyanazon a meghajtón — különösen érzékeny tartalmaknál vagy olyan SSD-knél, ahol a wear-leveling miatt a szoftveres törlés ellenőrizhetősége korlátozott (a NIST 800-88 Rev. 2 kifejezetten figyelmeztet rá, hogy a Cryptographic Erase nem minden SSD firmware-en megbízható). Ez a többrétegű védelem (defense in depth) gyakorlata.
A négy helyzetből egyértelmű, hogy a fizikai megsemmisítés és a szoftveres törlés között nincs versenyhelyzet: a meghajtó tervezett életútja, állapota és a tartalom érzékenysége határozza meg, hogy melyik a megfelelő — vagy mikor szükséges mindkettő.
A nemzetközi szabványkeret: NIST SP 800-88 Rev. 2
A médiamegsemmisítés területén a NIST Special Publication 800-88 Revision 2 az általánosan elfogadott nemzetközi referenciadokumentum (a Rev. 1 2025 szeptemberében superseded státuszba került). A szabvány három kategóriát különböztet meg: Clear, Purge és Destroy.
A Clear azokat az eljárásokat fedi le, amelyek megakadályozzák, hogy az adat a szabványos rendszerinterfészeken keresztül visszanyerhető legyen — tipikusan szoftveres felülírás. A Purge mélyebb szinten dolgozik: a laboratóriumi szintű helyreállítást is kizáró eljárásokat alkalmaz, ezek közé tartoznak — eszköz, firmware és parancstámogatás validált megléte esetén — a cryptographic erase, az ATA Secure Erase parancsok, az SSD-k beépített sanitize funkciója és — kizárólag mágneses adathordozóknál — a lemágnesezés. A Destroy kategória a fizikai megsemmisítés: mechanikai szeletelés, darabolás, aprítás és égetés (incineration); a Destroy elismerésének feltétele, hogy a végeredmény validáltan megfeleljen a vonatkozó geometriai és rekonstrukciós követelménynek. Fontos pontosítás: a NIST 800-88 Rev. 2 a lemágnesezést Purge eljárásként sorolja be (csak mágneses média esetén), nem általános Destroy technikaként — ez egy iparágszerte gyakori félreértés.
Az ISO/IEC 27001:2022 szabványban két kontroll köthető közvetlenül az adathordozó-megsemmisítéshez. Az A.7.10 (Storage media) az adathordozók kezelésére vonatkozó dokumentált eljárást írja elő, az A.8.10 (Information deletion) pedig kifejezetten az információ-törlési és megsemmisítési eljárás rögzítését várja el. Mindkét kontroll implementációja sok szervezetnél a NIST 800-88 Rev. 2-re vagy az európai DIN 66399 / ISO 21964 szabványra épül.
A DIN 66399 európai megsemmisítési szabvány médiatípus szerint különít el biztonsági szinteket. H osztály (H-1 … H-7) a mágneses adathordozókra (HDD) érvényes; E osztály (E-1 … E-7) az elektronikus adathordozókra (SSD, USB-stick, M.2 NVMe, chipkártya, mobiltelefon). A szigorúbb biztonsági szint kisebb megengedett darab- vagy szeletméretet jelent — fragmentumos aprításnál a részecskeméret, késes szeletelőnél a szeletszélesség és szeletvastagság a paraméter. A NIST 800-88 a Destroy kategórián belül a végeredmény-szintű elvárást rögzíti, a konkrét geometriai paramétereket DIN 66399, ISO 21964, NSA/CSS és IEEE 2883 hivatkozásokkal lehet alátámasztani.
Audit-érzékeny szektorokban (pénzügyi intézmények, kormányzati szervezetek, kritikus infrastruktúra üzemeltetők) az auditkövetelmény jellemzően a tárgyi, dokumentálható végterméket is bizonyítékként kéri.
A tanúsított folyamat hat lépcsője
A „tanúsított” jelző ebben a kontextusban azt jelenti, hogy a szolgáltató minden lépést dokumentált eljárás szerint végez, az alkalmazott berendezésnek gyári vagy független laboratóriumi minősítése van, és a folyamat végén tételszintű certificate of sanitization kerül kiállításra. (A „tanúsított” megnevezés ágazati gyakorlat — egyes ügyfelek kérhetik, hogy emellett akkreditált harmadik fél által tanúsított ISO 27001 vagy TISAX folyamat is legyen a háttérben.)
Selejtezésre előkészített adathordozók — vegyes HDD, SSD, M.2, USB és okostelefon.
1. Átvétel és őrzési lánc felvétele. Az adathordozók átvétele zárt szállítóeszközben, dokumentált felelős aláírásával történik. Az őrzési lánc (chain of custody) minimális adattartalma: időbélyeg, plomba-azonosító (seal ID), szállítójármű vagy tartály azonosító, átadó és átvevő neve, valamint az eltéréskezelés módja. Az átvétel előtt javasolt az ügyfél belső eljárásában ellenőrizni, hogy a megsemmisítendő adathordozóhoz nem tartozik aktív legal hold vagy retenciós kötelezettség (pl. számviteli megőrzési idő, GDPR retention, jogi vagy felügyeleti zárolás).
2. Tételszintű azonosítás. Az adathordozók sorszámát (S/N), gyártói azonosítóját és — ha van — vagyontárgy-címkéjét tételenként rögzítjük. Ez a leltár lesz a kiállított tanúsítvány alapja, és ezzel veti össze az ügyfél a saját vagyonleltár-csökkenését. A jóváhagyási oldalon ügyféloldali asset owner, data owner vagy records manager hagyja jóvá tételenként a megsemmisítendő listát; az eltérés (hiányzó S/N, leltár-mismatch) eltérésjegyzőkönyvet eredményez.
3. Mechanikai megsemmisítési művelet. A meghajtó típusától függő mechanikai eljárást alkalmazzuk — HDD-knél és SSD-knél egyaránt késes szeletelés, darabolás vagy aprítás —, a vonatkozó DIN 66399 osztálynak (HDD: H-szint, SSD és elektronikus média: E-szint) megfelelő geometriával.
4. Folyamat- és végtermékellenőrzés. A megsemmisítés végeredménye — a szelet, darab vagy fragmentum geometriája — a vonatkozó szabvány szerinti paraméterek alapján ellenőrzött. Magasabb védelmi szinteken — az ISO/IEC 27001:2022 A.5.3 (Segregation of duties) elvét követve — a folyamatot operátoron kívül második személy is felügyeli (four-eyes principle), illetve videón rögzítjük. A keletkezett tárgyi végtermék az auditdokumentációhoz csatolt fotódokumentációval is alátámasztható.
5. WEEE-konform hulladékkezelés. A megsemmisült adathordozó-darabok elektronikai hulladéknak minősülnek (megfelelő EWC-kóddal); a további feldolgozás engedélyezett hulladékátvevőnél, dokumentált hulladékátadási bizonylattal történik.
6. Tanúsítvány kibocsátása. A folyamat végén kiállított certificate of sanitization tartalmazza az ügyfél nevét, a megsemmisítés dátumát és helyszínét, a tételenkénti sorszám-listát, az alkalmazott eljárást és a felhasznált berendezés azonosítóját, valamint a folyamatért felelős aláíró személy adatait. Ez a dokumentum kerül az ügyfél auditdokumentációjába; a megőrzési idejét az ügyfél belső szabályzata vagy ágazati előírása határozza meg (jellemzően 5–7 év).
Mechanikai megsemmisítési technológiák
A fizikai megsemmisítésen belül a mechanikai eljárásoknak több útja létezik, és a megfelelő választás a meghajtó típusától, a vonatkozó védelmi szinttől és az alkalmazott berendezés kategóriájától függ.
Késes szeletelés (cutter, guillotine). A berendezés erős mechanikus pengével vagy guillotine-szerkezettel hosszanti szeletekre bontja az adathordozót. A végeredmény nem azonos méretű fragmensek halmaza, hanem egyenletes szelet-csíkok — a megsemmisítés mélysége a szeletszélességgel és a szeletvastagsággal jellemezhető. Ez a technológia jellemzi a Data Destroy által használt berendezésosztályt; a folyamat HDD-re és SSD-re egyaránt alkalmas.
Fragmentumos aprítás (shredder). Más típusú mechanikai aprítók forgó kalapács- vagy késhenger-rendszerrel apró, szabálytalan fragmentumokra darabolják az adathordozót. Ennél a technológiánál a részecskeméret a szabályozott paraméter — az általános ipari gyakorlatban 6 mm körüli, az NSA/CSS-elvárásoknak megfelelő SSD-aprításnál legfeljebb 2 mm körüli. A két technológia (szeletelés vs. aprítás) ugyanazt a célt — az adathordozó visszafordíthatatlan fizikai megsemmisítését — éri el, csak a végeredmény geometriája különbözik.
Lemágnesezés. A NIST SP 800-88 Rev. 2 a lemágnesezést Purge eljárásként sorolja be (csak mágneses adathordozóra, HDD): erős, gyorsan változó mágneses térrel a HDD adattároló rétege visszafordíthatatlanul lemágneseződik. A módszer iparági elfogadottsága szektorfüggő — vannak területek, ahol a folyamatdokumentáció és a berendezés gyári minősítése elegendő bizonyítéknak. A Data Destroy szolgáltatásportfóliójában a lemágnesezés nem szerepel önálló eljárásként; ügyfeleink visszajelzései alapján a tárgyi végterméket eredményező mechanikai megsemmisítésre építünk. SSD-re a lemágnesezés definíció szerint sem alkalmas: a flash-cellákban tárolt adatot a mágneses tér nem érinti.
Kombinált technológia. Egyes európai gyártók — köztük a holland Maxxeguard — olyan berendezéseket állítanak elő, amelyek lemágnesezést és mechanikai szeletelést egyetlen folyamatban végeznek el. Ez a kombináció HDD-nél kétszintű védelmet ad: a mágneses adatréteg lemágneseződik, és a meghajtó fizikailag is darabolódik.
Tanúsított berendezések a gyakorlatban
A tanúsított fizikai megsemmisítés minőségét a használt berendezés képességei és minősítései határozzák meg. Az európai piacon több gyártó kínál olyan kombinált berendezéseket, amelyeket szigorú biztonsági követelményű környezetben (kormányzati, katonai, kritikus infrastruktúra) is használnak — ide tartozik például a holland Maxxeguard, amelynek késes szeletelő berendezései a piacon ebben a kategóriában elismertek. A konkrét akkreditációs vagy ügyfélkörülmények berendezésenként és felhasználónként eltérhetnek.
Aprított adathordozó-fragmentumok ipari gyűjtőkonténerben — a tanúsított fizikai megsemmisítés eredménye.
Az ilyen kategóriájú berendezések három tulajdonsággal jellemezhetők. Először: a szeletvastagság és szeletszélesség dokumentált és független laboratóriumi méréssel vagy gyári minősítéssel igazolt — ez a paraméter felel meg a vonatkozó DIN 66399 osztálynak (HDD: H-szint, elektronikus média: E-szint). Másodszor: a folyamat tételszinten naplózott — a berendezés rögzíti minden megsemmisített adathordozó paramétereit, így a tanúsítvány utólag is visszakereshető a gépi logból. Harmadszor: a működés auditálható — egy külső auditor (ISO 27001 belső auditor, TISAX assessor, ágazati felügyelet) szemrevételezéssel és dokumentumellenőrzéssel verifikálni tudja.
A szolgáltató választásakor érdemes megvizsgálni, hogy a használt berendezés milyen DIN 66399 osztálynak és NIST 800-88 Destroy elvárásnak felel meg, milyen meghajtó-osztályokra van validálva, és hogyan integrálódik az őrzési lánc dokumentációjába.
Mit néz egy auditor
A fizikai megsemmisítés audit-szempontú értékelésekor az ellenőr nem a megsemmisítés tényét vizsgálja — azt a tanúsítvány önmagában rögzíti —, hanem a folyamat rendszer-szintű megbízhatóságát.
ISO/IEC 27001 belső auditor szempontból az A.7.10 (Storage media) és az A.8.10 (Information deletion) kontroll együttes implementációja akkor megfelelő, ha a szervezet eljárásrendje előírja a selejtezett adathordozók kezelésének lépéseit, a felelősök kijelölését, az őrzési lánc dokumentációját, és a tanúsítványok megőrzési idejét. Az auditor mintavételesen kéri be a kiállított certificate of sanitization dokumentumokat, és összeveti a vagyonleltár-csökkenéssel.
TISAX assessor — autóipari beszállítói lánc — különösen érzékeny a teljes szállítási láncra. Az adathordozók útját az átadástól a megsemmisítésig hézagmentesen kell dokumentálni, és a megsemmisítést végző alvállalkozó IT biztonsági szintje is felmérés tárgya. A TISAX-keret a megsemmisítési eljárás dokumentált, ismételhető és ellenőrizhető voltát várja el.
Pénzügyi szektor és kritikus infrastruktúra esetén a vonatkozó ágazati előírások — a pénzügyi szegmensben elsősorban a 2025 januárja óta hatályos DORA (EU 2022/2554) ICT-kockázatkezelési kerete, kritikus infrastruktúránál a NIS2 21. cikk kockázatkezelési kötelezettségei — a teljes ICT-eszközéletciklusra kiterjednek. A fizikai megsemmisítés egy elem ebben a láncban: a felügyeleti szempont nem önmagában a megsemmisítést, hanem a teljes ICT-vagyonkezelési folyamatot vizsgálja, beleértve azt, hogy az alkalmazott eljárás operatív szinten is auditálható-e.
A közös pont mindegyik szempont mögött ugyanaz: az auditor azt szeretné látni, hogy a szervezet bizonyíthatóan tudja, mely adathordozói kerültek selejtezésre, mikor, milyen módszerrel, és ki vállalt érte felelősséget. A tanúsított fizikai adatmegsemmisítés erre ad zárt bizonyítékláncot, és magasabb védelmi szinteken a fotódokumentációval kiegészített tárgyi végtermék is hozzátehető a lánchoz.
Mit jelent ez a gyakorlatban
A tanúsított fizikai adatmegsemmisítés akkor szakmailag indokolt választás, ha az adathordozó kilép a vagyonleltárból — másodlagos felhasználás, felújítás vagy értékesítés nélkül —, vagy ha a meghajtó már nem kezelhető szoftveresen. Az újrahasznosításra szánt, működőképes meghajtóknál a tanúsított szoftveres törlés ad azonos szintű bizonyítékláncot, és megőrzi az eszköz piaci értékét.
A két módszer együtt fed le minden szervezeti igényt: a kérdés nem az, hogy melyik a „jobb”, hanem hogy az adott meghajtó-tételhez melyik a megfelelő. A felelős döntéshez a szervezet IT-vagyonkezelési és adatkezelési szabályzatának kell egyértelművé tennie a kategorizálási logikát, és minden selejtezésnél a megfelelő útvonalra kell terelnie az eszközt.
A Data Destroy Kft. szolgáltatásportfólióját a tanúsított fizikai megsemmisítésre építjük — ezt ügyfeleink visszajelzései alapján alakítottuk ki. Ha a szervezet adathordozó-selejtezési listáját át szeretnéd nézetni, vagy konkrét megsemmisítési ajánlatot kérnél tételszintű certificate of sanitization kiadásával, az audit-előkészítő checklistünk és ajánlatkérési űrlapunk az ajánlatkérés oldalon érhető el.
Gyakori kérdések
Ki dönti el, hogy fizikai megsemmisítés vagy szoftveres törlés szükséges?
A választást az dönti el, hogy a meghajtó visszakerül-e a használatba. Ha a szervezet nem kívánja másodlagosan használni, eladni vagy felújításra küldeni — vagy ha a meghajtó hibás —, a fizikai megsemmisítés a megfelelő útvonal. Az újrahasznosításra szánt, működőképes meghajtónál a tanúsított szoftveres törlés a választás, mert ott megőrizhető az eszköz piaci értéke.
Elég-e önmagában a fizikai megsemmisítés, vagy előtte szoftveresen is törölni kell?
Önmagában elég, ha (1) a folyamat tanúsított és dokumentált, (2) a berendezés a meghajtó-osztálynak megfelelő paraméterekkel rendelkezik (HDD: DIN 66399 H-szint; SSD/elektronikus média: E-szint, a NIST 800-88 Destroy elvárásával összhangban), és (3) a végeredmény tételszinten visszakereshető. Magas érzékenységű tartalmaknál egyes szervezetek belső szabályzata előírja a kombinált — szoftveres + fizikai — megsemmisítést.
Mit kell ellenőrizni a megsemmisítés ELŐTT?
Az átvétel előtt javasolt az ügyféloldali pre-destruction check: aktív legal hold vagy retenciós kötelezettség (számviteli megőrzés, GDPR retention, jogi vagy felügyeleti zárolás) ellenőrzése; a megsemmisítendő tételek vagyonleltárral történő egyeztetése; az asset owner vagy data owner jóváhagyása. Az auditorok ezt rendszeresen ellenőrzik.
Miért épít a Data Destroy szolgáltatása a fizikai megsemmisítésre?
Ügyfeleink — különösen pénzügyi, kormányzati és kritikus infrastruktúra szektorban dolgozó szervezetek — gyakran kérnek olyan megsemmisítést, amelynek a tanúsítvány mellé tárgyi, dokumentálható végterméke is van. Ez a visszajelzés alakította a szolgáltatásportfóliónkat. A lemágnesezés szabvány által elismert eljárás, és vannak iparágak, ahol a folyamatdokumentáció és a berendezés tanúsítványa elegendő bizonyíték; mi azonban kifejezetten a mechanikai megsemmisítésre fókuszálunk.
Milyen geometriai paraméter kell SSD mechanikai megsemmisítésénél?
Fragmentumos aprításnál a részecskeméret szabályozott — az általános ipari gyakorlatban 6 mm körüli, az NSA/CSS-elvárásoknak megfelelő szigorúbb környezetben legfeljebb 2 mm körüli. Késes szeletelő technológiánál a szeletszélesség és a szeletvastagság a vonatkozó paraméter, amelyet a berendezés gyári tanúsítása vagy független laboratóriumi mérés rögzít.
Mit tartalmaz a megsemmisítési tanúsítvány?
Az ügyfél azonosító adatait, a megsemmisítés dátumát és helyszínét, a megsemmisített meghajtók tételszintű listáját (gyártó, modell, S/N, vagyontárgy-címke), az alkalmazott eljárást és a felhasznált berendezés azonosítóját, valamint a folyamatért felelős aláíró személy adatait. A tanúsítvány a vagyonleltár-csökkenéssel történő összevetésre alkalmas formában készül; megőrzési ideje az ügyfél belső szabályzata szerint jellemzően 5–7 év.
Blancco tanúsított adattörlés: az iparági standard, amelyre a vállalati auditok épülnek
A Blancco a tanúsított szoftveres adattörlési megoldások globálisan elismert iparági standardja, amelyet szoftver-alapú adatmegsemmisítési folyamatok auditálható dokumentálására alkalmaznak vállalatok, kormányzati szervezetek és IT-eszközkezelő szolgáltatók. A szoftver NIST SP 800-88 Rev. 1 és más nemzetközi adatmegsemmisítési szabványok szerint végzi a törlést, és minden befejezett folyamathoz digitálisan aláírt, hamisítás ellen védett tanúsítványt állít ki. A Data Destroy Kft. Magyarország hivatalos Blancco-partnereként közép- és nagyvállalati ügyfelek számára nyújtja ezt a tanúsított szolgáltatást.
Legfontosabb megállapítások:
A Blancco által kiállított digitálisan aláírt, kriptográfiailag hitelesített tanúsítvány széles körben elfogadott szoftveres törlési dokumentum, amelyet ISO 27001, GDPR és NIS2 auditokon egyaránt alkalmaznak.
A Blancco egyetlen egységes audit trail-lel kezeli a HDD, SSD (SATA, NVMe), mobil eszköz és szerver típusú adathordozókat is.
A Data Destroy Kft. mint magyarországi hivatalos Blancco-partner helyszíni törlési szolgáltatást kínál, ahol az eszközök nem hagyják el az ügyfél telephelyét a törlés és a tanúsítvány kiállítása előtt.
Egy vállalati IT-selejtezési folyamat a legtöbb szervezetnél informálisan zárul le: az eszközt kiadják a raktárból, valaki “formázza”, majd átkerül a hulladékkezelőhöz, az eszközkezelő partnerhez vagy a másodlagos piacra. A felelős vezető fejében kész a kép — az adat törlve lett. Az auditor fejében azonban egészen más kérdés merül fel: hogyan igazolható ez visszamenőleg, tételesen, eszközazonosítóra lebontva?
A tanúsítottan elvégzett adattörlés nem csupán technikai lépés. Compliance-szempontból azt jelenti, hogy egy szervezet képes utólag, dokumentáltan igazolni, hogy az adott eszközökön tárolt adatok mikor, milyen módszerrel, milyen ellenőrzött folyamatban lettek véglegesen és visszaállíthatatlanul megsemmisítve. Ezt a bizonyíthatósági funkciót számos nagyvállalati adatbiztonsági auditban a Blancco szoftver kimenete tölti be.
Miért nem elegendő a formázás — és mit kérdez az auditor?
A legelterjedtebb félreértés az adattörléssel kapcsolatban az, hogy egy operációs rendszer szintű törlés, egy gyári visszaállítás vagy egy egyszerű formázás elegendő védelmet nyújt. HDD esetén ez évtizedekkel ezelőtt még elfogadható közelítés lehetett, SSD-knél azonban alapvetően hibás feltételezés. A NAND flash memória wear-levelling mechanizmusa miatt a hagyományos felülírási módszerek a tároló teljes fizikailag létező területére nem hatnak ki garantáltan — a maradék adat a megfelelő szoftvereszközökkel visszaállítható maradhat.
Az auditor által feltett kérdés nem az, hogy “ki mondja, hogy törölted” — hanem az, hogy van-e rá dokumentált, harmadik féltől is ellenőrizhető bizonyíték. A kizárólag belső dokumentációra támaszkodó törlési folyamat — naplózás, négyszemközti felülvizsgálat és jóváhagyási lánc nélkül — erős auditkövetelményeket nehezen elégít ki, mivel nem biztosít harmadik fél által is ellenőrizhető igazolást. Egy tanúsított szoftver által automatikusan generált, digitálisan aláírt, integritásvédett riport igen.
Ez az a pont, ahol a Blancco az elmúlt két évtizedben de facto iparági standarddá vált.
A Blancco mint iparági standard: mi teszi elfogadottá az auditokban?
A Blancco nem csupán egy adattörlő szoftver — egy igazolható törlési folyamat dokumentálási rendszere. A szoftver minden befejezett törlési művelethez automatikusan generál egy digitálisan aláírt, audit trail-lel ellátott tanúsítványt, amelyen szerepel az eszköz sorozatszáma és azonosítója, az alkalmazott törlési módszer neve és verziója, a lefutott folyamat pontos időbélyege, a követett szabvány (pl. NIST SP 800-88 Rev. 1, HMG IS5) és a törlés sikerességének visszaigazolása.
Ez az adattörlési tanúsítvány az, amit egy GDPR-audit, egy ISO 27001-megfelelési vizsgálat, egy belső compliance-review vagy egy ügyfél által kért igazolás során be lehet mutatni. Nem támaszkodik emberi memóriára, nem módosítható utólag, és nem igényli a törlést végző személy jelenlétét az elszámoltathatóság biztosításához.
Az ADISA (Asset Disposal and Information Security Alliance) az adatmegsemmisítési folyamatokra kialakított, európai és globális auditokban elismert tanúsítási szervezet. Az ADISA tanúsítási kerete olyan átfogó adatmegsemmisítési folyamatokat minősít, amelyek auditálhatók, szoftveresen dokumentáltak és harmadik fél által ellenőrizhetők. Egy Blancco-ra épülő eljárás kulcsfontosságú eleme lehet egy ilyen folyamat felépítésének.
Mire képes a Blancco: eszköztípusok és törlési módszerek
Az egyik legjelentősebb előny, amelyet a Blancco nyújt, hogy egyetlen szoftverkörnyezetből kezeli a különböző adathordozó-típusokat — egységes audit trail-lel, ami nagyobb selejtezési projekteknél kritikus szervező tényező.
IT eszközök selejtezési folyamata: Blancco szoftverrel elvégzett, auditálható és tételesen dokumentált törlési folyamat.
Merevlemezek (HDD)
Hagyományos felülírásos módszerek, a NIST SP 800-88 Rev. 1 által definiált “Clear” és “Purge” szinteken. HDD-kre tervezett multi-pass felülírási módszerek (pl. régebbi szabályozói keretek által hivatkozott eljárások) szintén elérhetők — az iparági ajánlás azonban HDD-nél is az NIST SP 800-88 Rev. 1 szerinti módszerek alkalmazása.
SSD-k (SATA és NVMe)
A Blancco SSD-specifikus törlési módszert alkalmaz — nem hagyományos felülírással, hanem az egyes meghajtók natív sanitize parancsaival. Az ATA Secure Erase és az NVMe Sanitize parancsok a meghajtó teljes fizikailag elérhető területére kiterjedő törlést hajtanak végre, a NIST SP 800-88 Rev. 1 “Purge” kategóriájának megfelelően. A Crypto Erase módszer szintén Purge szintűnek minősül, amennyiben a meghajtón az adattárolás kezdetétől fogva Full Disk Encryption volt aktív (self-encrypting drive esetén). Az SSD-törlési módszer megválasztása tehát az adott meghajtó típusától és korábbi titkosítási konfigurációjától függ.
Mobil eszközök
Okostelefonok és táblagépek esetén a Blancco a gyártói szintű törlési parancsok és szoftver által vezérelt folyamatok kombinációját alkalmazza iOS és Android platformokon egyaránt. A BYOD-programok, eszközflotta-rotációk és szervezeti átszervezések során a telefonok törlése az egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott kockázatforrás.
Szerverek és tárolórendszerek
Blade szervereknél, NAS- és SAN-eszközöknél a Blancco képes tömegesen kezelni a meghajtókat, akár hálózaton keresztül futtatva boot image-ből, ami nagyobb infrastruktúrák selejtezésekor jelentősen csökkenti az üzemeltetési terhet és az átadási időt.
Mindegyik kategória esetén az eredmény ugyanolyan formátumú és hitelességű Blancco-tanúsítvány, ami lehetővé teszi, hogy vegyes eszközállomány selejtezésekor egyetlen egységes dokumentációs csomag keletkezzen.
Blancco és a megfelelési keretrendszerek
A tanúsított adattörlés nem önálló biztonsági intézkedés — hanem azonosítható kapocs a szabályozói elvárások és a tényleges folyamatok dokumentálható bizonyítéka között.
GDPR (5. cikk (1)(e) és 5. cikk (2) — tároláskorlátozás és elszámoltathatóság): A GDPR 5. cikk (1)(e) alapján a személyes adatokat csak a szükséges ideig szabad megőrizni. A 5. cikk (2) elszámoltathatósági elve ezt azzal egészíti ki, hogy az adatkezelőnek képesnek kell lennie igazolni a megfelelés tényét. A selejtezési folyamat dokumentált lezárása — amit a Blancco-tanúsítvány biztosít — az adatvédelmi felelős számára az adatkezelési nyilvántartás fontos bizonyítékeleme. Ha a Data Destroy Kft. végzi a törlést, a konkrét szerződéses és tényleges szerepkörtől függően jellemzően adatfeldolgozói minőségben jár el (GDPR 28. cikk), és a kiállított Blancco-tanúsítvány az adatkezelő felé az elvégzett törlési folyamat igazolásának egyik dokumentált elemeként szolgál.
NIS2 (21. cikk — kockázatkezelési intézkedések): A NIS2 irányelv 21. cikke kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket ír elő, köztük az eszközkezelés és az infrastruktúra biztonságának területén. A selejtezési folyamat igazolható dokumentálása a 21. cikk szerinti eszközkezelési és kockázatkezelési kötelezettségek teljesítésének dokumentálható bizonyítéka — az adattörlési naplózás nem szerepel explicit módon az irányelvben, de a kockázatkezelési elvárások keretében elvárható kontrollnak minősül.
ISO 27001:2022 (A.7.10 és A.8.10 — adathordozók kezelése és adatok törlése): Az ISO 27001:2022 két kontrollban is érinti az adathordozók selejtezését. Az A.7.10 (“Storage media”) az adathordozók fizikai kezeléséről és biztonságos selejtezéséről rendelkezik. Az A.8.10 (“Information deletion”) önálló kontrollként rögzíti a szoftveres adattörlési módszerek alkalmazását és az igazolhatóság követelményét — ez a Blancco-alapú folyamat legdirektebb ISO 27001 kapcsolódási pontja. A Blancco-tanúsítvány mindkét kontroll teljesítésének egyik dokumentált bizonyítékeleme — a teljes megfelelés az eszköznyilvántartással, a selejtezési folyamat dokumentációjával és a jóváhagyási lánccal együttesen igazolható.
Ezek a megfelelési pontok nem új elvárások — az auditok azonban egyre inkább nem a szándékot, hanem a bizonyíthatóságot ellenőrzik. Egy belső auditor vagy egy akkreditált tanúsítási szervezet nem veszi át a szóbeli nyilatkozatot, hogy “mi töröltük”. Kéri a dokumentumot.
Mit jelent a Data Destroy Blancco-partnerség a gyakorlatban?
A Data Destroy Kft. Magyarország hivatalos Blancco-partnereként végez tanúsított szoftveres adattörlést közép- és nagyvállalati ügyfelek számára. Ez a partnerség konkrét tartalmat jelent, amelyet érdemes pontosan érteni.
A szoftvert a Data Destroy nem saját fejlesztésű megoldással, hanem az eredeti Blancco-szoftverrel futtatja, amely automatikusan a Blancco globális tanúsítási rendszerében regisztrált tanúsítványt állít ki minden törlésnél. Ezek a tanúsítványok ugyanolyan formátumban és hitelességi szinten érkeznek, mint bármely más Blancco-partner által kiállítottak — érthetők és elfogadottak minden olyan auditor vagy ügyfél számára, aki korábban már találkozott Blancco-dokumentációval.
A Data Destroy helyszíni törlési szolgáltatást kínál: a szoftver az ügyfél telephelyén fut, az eszközök nem hagyják el a szervezet területét mindaddig, amíg a törlés és a tanúsítvány kiállítása meg nem történt. Ez a modell különösen fontos azokban az esetekben, ahol az eszközöket szabályozói, adatvédelmi vagy biztosítói megfontolásból nem lehet elszállítani a törlés elvégzéséhez.
Az elvégzett törlésekről kiállított tanúsítványok tételesen, eszközazonosítóra (sorozatszámra) lebontva tartalmazzák a dokumentációt. Ez alkalmassá teszi az ügyfél compliance-csapatát, belső auditorait vagy külső vizsgálóit arra, hogy egyértelműen visszakövessék, melyik eszközön mikor, milyen módszerrel végezték el a törlést.
Ha szervezete közelgő IT-selejtezési projektet, auditot vagy eszközflotta-cserét tervez, a Data Destroy Kft. eszközlistára épülő megfelelési javaslattal és előzetes törlési dokumentációs tervvel tud segíteni — kérjen árajánlatot. Az igény az eszközök típusának és mennyiségének megadásával indul — az eredmény tételesen átadható Blancco-tanúsítványcsomag, amely a compliance-folyamat lezárásához szükséges dokumentáció egyik kulcsfontosságú, bizonyító erejű elemét képezi.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a Blancco és egy egyszerű adattörlő szoftver között?
A Blancco elsődleges előnye nem a törlési sebesség, hanem a törlési folyamat digitálisan aláírt, automatizált dokumentálása: minden befejezett törléshez tanúsítvány generálódik, amelynek tartalma visszakövethetően azonosítja az eszközt, az alkalmazott módszert, a követett szabványt és az időpontot — auditorok és compliance-szervezetek által elfogadott formátumban.
Milyen eszköztípusokra alkalmazható a Blancco?
A Blancco kezeli a hagyományos merevlemezeket (HDD), SSD-ket (SATA, NVMe), mobil eszközöket (iOS, Android), szervereket és tárolórendszereket (NAS/SAN) — egyetlen egységes audit trail-lel, ami nagyobb, vegyes eszközállomány selejtezésekor különösen előnyös.
Elfogadják-e a Blancco-tanúsítványt a GDPR- és ISO 27001-auditokon?
A Blancco-tanúsítványokat az európai adatvédelmi és információbiztonsági auditok széles körben elfogadják mint a törlési folyamat igazolását, mivel a tanúsítvány tartalmazza az alkalmazott szabványt (pl. NIST SP 800-88 Rev. 1), a törlés időpontját, az eszköz sorozatszámát és az eredmény kriptográfiai visszaigazolását.
SSD törlésénél miért nem elég a hagyományos formázás?
Az SSD-k NAND flash memóriája wear-levelling mechanizmust alkalmaz, amelynek következtében a hagyományos felülírási módszerek nem érik el a tároló teljes fizikailag létező területét. A Blancco SSD-specifikus natív sanitize parancsokat alkalmaz (ATA Secure Erase, NVMe Sanitize), amelyek a NIST SP 800-88 Rev. 1 Purge szintjének felelnek meg. A Crypto Erase módszer Purge szintűnek minősül, amennyiben a meghajtón az adattárolás kezdetétől Full Disk Encryption volt aktív.
Hogyan történik a helyszíni törlés a Data Destroy Blancco-partnerségén keresztül?
A Data Destroy helyszíni Blancco-törlési szolgáltatása során a szoftver az ügyfél telephelyén fut, az eszközök szállítás nélkül kerülnek törlésre. A folyamat végén tételesen, eszközsorozatszámra lebontva kerülnek kiállításra a Blancco-tanúsítványok, amelyek közvetlenül átadhatók az ügyfél compliance- vagy audit-csapatának.
Mikor indokolt a Blancco-törlés helyett a fizikai megsemmisítés?
A Blancco-alapú szoftveres törlés akkor elegendő, ha az eszköz még működőképes és a tárolófelület épségéről meggyőződtek. Fizikailag sérült vagy meghibásodott meghajtó esetén, ahol a szoftver nem tud kapcsolódni a tároló összes területéhez, a fizikai megsemmisítés marad az egyetlen megbízható módszer — ezt a Data Destroy szintén kínálja.
NIS2 és eszközök selejtezése: miért vált vezetői felelősségi kérdéssé a leselejtezett eszközök adatbiztonsága
Egy közép- vagy nagyvállalatnál a leselejtezés ritkán látványos döntés. Többnyire notebookflotta-cseréhez, szervermodernizációhoz, irodaköltözéshez, telephelyi racionalizáláshoz vagy egy régebbi rendszer kivezetéséhez kapcsolódik. Ilyenkor a vezetői figyelem érthetően az új működés elindítására irányul. A kivont eszközökön maradt adatok sorsa könnyen háttérbe szorul.
Pedig vezetői szempontból ez nem mellékes kérdés. Ha egy vállalat nem tudja igazolható módon lezárni az adatok életciklusát a használatból kivont eszközökön, akkor a kockázat nem szűnik meg, csak kevésbé láthatóvá válik. A régi laptop, a szerver, az SSD, a mobiltelefon vagy a multifunkciós nyomtató ilyenkor már nem termelési eszköz, de adatbiztonsági szempontból továbbra is felelősséget hordoz.
A NIS2 ezt a problémát nem technikai részletként, hanem irányítási kérdésként teszi láthatóvá. A szabályozási logika lényege nem az, hogy a vezetésnek adattörlő módszereket kellene kiválasztania, hanem az, hogy a kockázatkezelési intézkedéseket jóvá kell hagynia, a végrehajtást felügyelnie kell, és a hiányosságokért a vezetői felelősség sem zárható ki. Innen nézve a leselejtezett eszközök adatbiztonsága már nem háttérirodai ügy, hanem vezetői relevanciájú kockázat.
Miért lett ebből vezetői kérdés?
A vállalati gyakorlatban az egyik leggyakoribb tévedés az, hogy a selejtezést logisztikai utófolyamatként kezelik. Az eszköz kikerül a használatból, átmenetileg raktárba kerül, majd elszállítják, továbbértékesítik, bontásra adják vagy megsemmisítésre előkészítik. Sok szervezet itt fejben már lezártnak tekinti a kérdést.
Valójában azonban éppen ekkor kezdődik az a szakasz, ahol a felelősségi lánc a legkönnyebben fellazul. A beszerzés mást lát, mint az üzemeltetés. A helyi telephely mást, mint a központ. A compliance másképp tekint a kockázatra, mint a napi operáció. Külső partner bevonásakor pedig különösen könnyű összetéveszteni a kiszervezést a felelősség átadásával.
A NIS2 vezetői logikája ezt a kényelmes önfelmentést zárja le. A szabályozás azt üzeni, hogy a kiberkockázat-kezelés nem maradhat kizárólag az IT vagy a beszállító belső ügye. Ha egy szervezet adatokat kezel, akkor az adatok életciklusának lezárása ugyanúgy a felelős működés része, mint a hozzáférés-kezelés, a biztonsági mentés vagy a beszállítói kockázatok kezelése.
Nem az eszköz a probléma, hanem az adatok lezáratlan életciklusa
A felsővezetői nézőpont szempontjából a kérdés egyszerűbben fogalmazható meg, mint ahogy az sok szakmai anyagban szerepel. Nem az a döntő, hogy egy régi eszköz fizikailag hol van, hanem az, hogy a rajta kezelt adatok sorsa igazolhatóan lezárult-e.
Ha egy notebookflotta-csere után a kivont gépek hónapokig egy raktárban állnak, a kockázat nincs lezárva. Ha egy szervercsere során a régi háttértárakat külső partner szállítja el, de a megsemmisítés vagy adattörlés eredménye nem ellenőrizhető, a kockázat nincs lezárva. Ha egy nyomtató vagy multifunkciós eszköz belső tárhelye felett a vállalat nem rendelkezik világos eljárással, a kockázat nincs lezárva. Ugyanez igaz az okostelefonokra, táblagépekre, tartalék háttértárakra és a papíralapú iratokra is.
Ez azért lényeges vezetői felismerés, mert a reputációs és megfelelési károk jelentős része nem abból ered, hogy egy szervezetet rendkívüli technikai támadás ér, hanem abból, hogy egy alapvető működési folyamat végén nem tudja bizonyítani a kellő gondosságot. A különbség jogi, üzleti és reputációs értelemben is jelentős.
Mit mond erről a szabályozási környezet?
A NIS2 szövege a vezető testületek szintjén ír elő felelősséget: a vezetésnek jóvá kell hagynia a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket, felügyelnie kell azok végrehajtását, és a jogsértésekért felelősség is terhelheti. Ezzel a kiberbiztonságot egyértelműen vezetői szintre emeli.
Az uniós végrehajtási rendelet ennél is gyakorlatiasabb irányba megy tovább bizonyos érintett szervezetek esetében: az eszközkezelési szabályzatnak a teljes életciklust le kell fednie, beleértve a beszerzést, használatot, tárolást, szállítást és selejtezést, továbbá szabályokat kell adnia a biztonságos használatra, tárolásra, szállításra, valamint az eszközök vissza nem állítható törlésére és fizikai megsemmisítésére is.
Ez vezetői szempontból nem azt jelenti, hogy minden szervezetnél ugyanaz a technológiai módszer lenne az elvárt. Azt jelenti, hogy az eszközkivonás és adattörlés nem maradhat informális, dokumentálatlan vagy ellenőrizhetetlen folyamat. A kérdés a felelős irányítás szintjén dől el: van-e világos rend, van-e nyomon követhetőség, és van-e utólag bemutatható bizonyíték.
Európai példák: amikor a háttérfolyamatból incidens lett
A probléma nem elméleti. Az Egyesült Királyságban a Brighton and Sussex University Hospitals NHS Trust ügyében az információs hatóság 325 000 fontos bírságot szabott ki nem biztonságos hardverselejtezés miatt. A nyilvános beszámolók szerint a szervezet kontrollköréből kikerülő merevlemezeken érzékeny személyes adatok maradtak. Vezetői szempontból ennek tanulsága nem pusztán annyi, hogy „hibás volt a törlés”, hanem az, hogy a szervezet nem rendelkezett kellően szigorú, ellenőrzött végrehajtási lánccal.
Az ír adatvédelmi hatóság esettanulmányai más oldalról mutatják meg ugyanennek a kérdésnek a lényegét. Az egyik ügyben otthoni munkavégzés során toborzási dokumentumok és önéletrajzok kerültek nem megfelelő módon a háztartási hulladékba. A tanulság itt az, hogy a vezetői felelősség nem merül ki abban, hogy a szervezet általános utasítást ad a helyes eljárásra. A megfelelő folyamat, eszköz és elszámoltathatóság hiánya önmagában kockázat.
A két ügy közös tanulsága, hogy az adatbiztonság gyenge pontja gyakran nem a központi rendszer, hanem az a pillanat, amikor a szervezet úgy érzi: az adott eszköz, dokumentum vagy adathordozó már kívül esik a valódi üzleti működésen. A legtöbb hiba itt nem rosszindulatból, hanem laza folyamatokból, hézagos felelősségből és nem kellően ellenőrzött kiszervezésből ered.
Dokumentált, kontrollált selejtezési folyamat: az adatbiztonság ott kezdődik, ahol a napi működés véget ér.
Miért különösen érzékeny ez a magyar közép- és nagyvállalati szegmensben?
A nagyobb szervezeteknél a kockázat tipikusan nem azért nő meg, mert a vezetés ne értené az adatbiztonság fontosságát. Inkább azért, mert az eszközök kivonása több szervezeti egységet, telephelyet, külső partnert és döntési pontot érint. Minél nagyobb a szervezet, annál könnyebb azt feltételezni, hogy „valaki biztosan kezeli” ezt a területet.
Ez a feltételezés különösen veszélyes. Egy telephelybezárás, egy rendszerkivezetés, egy irodaköltözés vagy egy eszközfrissítési projekt során gyakran éppen az időnyomás, a felelősségi határok és a külső partnerek koordinációja miatt keletkezik kockázat. A későbbi kérdés pedig rendszerint nem az lesz, hogy történt-e selejtezés, hanem az, hogy az egész folyamat visszanézhető, ellenőrizhető és igazolható volt-e.
Magyar vállalati környezetben ez külön jelentőséget kap, mert a megfelelési elvárások és az auditálhatóság iránti igény egyszerre erősödik. A felsővezetés számára ezért a helyes kérdés ma nem az, hogy van-e erre szolgáltató vagy technológia, hanem az, hogy a vállalat rendelkezik-e olyan működési renddel, amely a selejtezéstől az adattörlésen át a megsemmisítés igazolásáig végig egyértelmű.
Mi számít jó vezetői gyakorlatnak?
A jó gyakorlat nem az eszköz kiválasztásánál, hanem a felelős működési rendnél kezdődik. Egy felsővezetőnek nem adattörlő szoftvert kell választania, hanem olyan rendszert kell megkövetelnie, amelyben az adatéletciklus vége ugyanolyan fegyelmezetten kezelt, mint a működés többi kritikus pontja.
Ennek a gyakorlatnak legalább öt alapelve van.
1. Egyértelmű felelősségi rend.
Az eszközkivonásnak és adattörlésnek legyen világos tulajdonosa. Ne maradjon szürke zóna a beszerzés, az IT, az üzemeltetés, a compliance és a külső partner között.
2. Naprakész nyilvántartás.
A szervezet tudja pontosan, milyen eszközök kerülnek kivonásra, hol vannak, milyen adatot hordozhatnak, és mi történik velük a folyamat egyes szakaszaiban.
3. Szabályozott törlési vagy megsemmisítési eljárás.
Ne improvizáció, helyi gyakorlat vagy szóbeli rutin alapján történjen az adathordozók kezelése. A minősített szoftveres adattörlés vagy a fizikai megsemmisítés szabályozott keretek között legyen végrehajtva. A döntéshez segítséget nyújthat a fizikai megsemmisítés és tanúsított adattörlés közötti választás szempontjainak áttekintése.
4. Igazolható partnerkezelés.
Ha külső fél végzi az elszállítást, adattörlést vagy fizikai megsemmisítést, annak szerződéses, működési és bizonyítási oldala is legyen rendezett.
5. Auditálhatóság.
A folyamat eredménye utólag is legyen bemutatható. Az utólagos igazolhatóság ma már nem adminisztratív kényelmi elem, hanem vezetői védelem is.
Mit mutat a vállalati gyakorlat?
A Data Destroy több mint tíz éves tapasztalata alapján a kis-, közép- és nagyvállalati környezetben a leggyakoribb hiányosság nem az, hogy a szervezetek ne tekintenék érzékenynek az adataikat. A gyenge pont jellemzően ott jelenik meg, ahol az eszköz már kikerült a napi működés fókuszából, ezért a folyamat fegyelme is lazulni kezd.
A vállalatok többségénél nem technológiai, hanem irányítási hiányosságok okozzák a legnagyobb bizonytalanságot. Nincs minden szereplő számára egyértelmű felelősségi lánc, eltérő gyakorlatok működnek telephelyenként, és nem mindig készül olyan igazolási rend, amely audit vagy incidens esetén kellő biztonságot adna. Ezért válik a selejtezés sokszor jóval nagyobb vezetői kérdéssé, mint amilyennek elsőre látszik.
Vezetői összegzés
A leselejtezés nem logisztikai utómunka, hanem az adatkezelés utolsó, vezetői szempontból is releváns szakasza. Ahol az adattörlés vagy megsemmisítés nem igazolható, ott a kockázat valójában nincs lezárva. A vezetés feladata ezért nem a technológiai részletek eldöntése, hanem egy olyan működési rend megkövetelése, amelyben a felelősség egyértelmű, a végrehajtás nyomon követhető, az eredmény pedig bizonyítható.
Gyakori kérdések
Miért vezetői kérdés a leselejtezett IT-eszközök kezelése?
Mert a kockázat nem ér véget az eszköz használatának lezárásával. Ha a selejtezés, adattörlés vagy megsemmisítés nem ellenőrizhető és nem igazolható, abból üzleti, reputációs és megfelelési kockázat keletkezhet, amely már egyértelműen vezetői relevanciájú ügy.
Elég a fájlokat törölni vagy a meghajtót formázni?
Nem. A hagyományos törlés vagy formázás önmagában nem biztosítja, hogy az adatok ne legyenek visszaállíthatók. Vállalati környezetben a megfelelő megoldás mindig szabályozott, igazolható és a kockázati környezethez illesztett eljárást jelent.
Mely eszközök jelenthetnek kockázatot selejtezéskor?
Nemcsak a szerverek és a merevlemezek. Laptopok, SSD-k, mobiltelefonok, táblagépek, hálózati tárolók, nyomtatók, multifunkciós eszközök és más adathordozók is tartalmazhatnak üzleti vagy személyes adatokat.
Mi a legnagyobb hiba a vállalati gyakorlatban?
Az, amikor a selejtezést adminisztratív mellékfolyamatként kezelik. Ilyenkor sokszor nincs egyértelmű felelős, nincs zárt folyamat, nincs megfelelő igazolás, és a szervezet valójában nem tudja bemutatni, mi történt az adatokkal.
Mit érdemes elsőként felülvizsgálni?
A teljes eszközkivonási és selejtezési folyamatot: ki dönt, ki hagy jóvá, hogyan történik az adattörlés vagy megsemmisítés, milyen igazolás készül róla, és mit vállal a külső partner. A legtöbb kockázat nem technológiai, hanem folyamat- és felelősségi hiányosságból ered.
Orosz támadók a Microsoft Teams-en: Adatlopásra irányuló próbálkozások
A Microsoft információi szerint egy orosz hackertársaság, mely állítólag a kormány érdekeit szolgálja, a Microsoft Teams alkalmazást használja információk gyűjtésére különböző szervezeteknél.
Microsoft Tájékoztatása
A Microsoft nemrég tette közzé, hogy egy, az orosz államhoz köthető hackercsoport a Teams szolgáltatást veszi célkeresztbe adatszerzési céllal.
Az Redmond-i Biztonsági Csapat elemzései alapján a támadók az orosz SVR hírszerzés tagjai lehetnek. Több támadást is intéztek állami, médiás és technológiai intézmények ellen.
‘Éjféli Vihar’ Cselekményei
Az ‘Éjféli Vihar’ néven ismert társaságot korábban a Microsoft Nobeliumként azonosította. Kimutatták, hogy a társaság megfertőzött Microsoft 365 fiókokkal trükközik, és új, megtévesztő domaineket hoz létre.
Ezen hamis domainek segítségével a támadók a Teams alkalmazáson belül próbálnak meg hozzáférni információkhoz, felhasználói tevékenységeket manipulálva és az MFA azonosítását kikerülve.
Az érintett támadások száma alacsony, ami arra utal, hogy célzott kiberincidensekről van szó, főleg az USA és Európa területén.
A támadások részletesebb elemzése
A Microsoft szakemberei alapos jelentést is összeállítottak a támadásokról, különösen a támadók által használt domainnevek vizsgálatára összpontosítva.
„A támadások hatékonyságának növelése érdekében a kiszemelt kisebb vállalkozások Microsoft 365 fiókjait manipulálták. Módosították a fertőzött fiók nevét, hozzáadva egy ‘onmicrosoft.com’ végződést, és új fiókot hoztak létre ezen a domainen, ahonnan üzeneteket küldtek a célpontoknak.”
Sikeres beavatkozás esetén a támadók elérhetik a célpont Microsoft 365 fiókját és más szolgáltatásokat is, megkerülve az azonosítási procedúrát.
Bejutás után képesek információkat lopni, és elérhetik más Microsoft 365 szolgáltatásokat is, mint például az Azure platformot.
Védekezés és hatások
A Microsoft bejelentette, hogy észlelték a támadásokat és az adatszerzési kísérleteket. Néhány esetben a támadó hozzápróbált adni eszközöket a vállalati hálózathoz, amelyek a Microsoft Entra ID segítségével kommunikálnak. Ezzel a támadó képes megkerülni azokat a hozzáférési szabályokat, amelyek csak engedélyezett eszközökre érvényesek.
A cég aktívan dolgozik a támadások azonosításán és megállításán, és azt tanácsolja a felhasználóknak, hogy mindig legyenek résen minden kétes üzenettel vagy kéréssel kapcsolatban.
