Hét kiváló tipp a biztonságos adatfertőtlenítéshez

Az adatfertőtlenítés a GDPR korában soha nem volt fontosabb, összeállításunkban hét tippet adunk a biztonságos és kockázatmentes vállalati adatfertőtlenítéshez.

Az adatfertőtlenítés fontos része az adat életciklusának, ahogy azt blogunkon korábban már megírtuk. Az adatfertőtlenítés az a folyamat, amikor tudatosan, állandóan és visszafordíthatatlanul eltávolítjuk vagy megsemmisítjük az adathordozón tárolt adatokat, teljesen megakadályozva, hogy az adatokat valaha visszaállíthassuk, és erről tanúsítványt állítunk ki.

Az adatmegsemmisítés, melyet tévesen az adatfertőtlenítés szinonimájaként használják, az a folyamat, amikor a szalagon, merevlemezen vagy más formájú elektronikus adathordozón tárolt adatok úgy megsemmisítjük, hogy azok teljesen olvashatatlanok, nem lehet hozzájuk férni és engedély nélkül felhasználni. Ebből a folyamatból hiányzik azonban a tanúsítás, a megmásíthatatlan bizonyíték, hogy az adatokat valóban az előírásoknak és a szabályozásoknak megfelelően kezeltük.

A fogalmak tisztázása után hadd jöjjön akkor a hét tipp a biztonságos adatfertőtlenítéshez

Tanúsított szolgáltatót használjunk

Ha egy külső szolgáltatót használunk eszközeink megsemmisítéséhez, az adatok fertőtlenítéséhez, akkor a bizonyosodjunk meg róla, hogy professzionális, a logisztikai láncot tanúsítottan végig kísérő vállalatról van szó. Győződjünk meg róla, hogy a folyamat végén megkapjuk az eszközök fertőtlenítéséről, megsemmisítéséről szóló tanúsítványt.

Fedjünk le mindent

Győződjünk meg róla, hogy adatfertőtlenítési szabályzatunk az összes IT eszközre kiterjed, legyen szó okostelefonról, tabletről, PC-ről, szerverekről, hordozható merevlemezekről, külső adathordozókról, merevlemezes nyomtatóról, adatokat tároló vállalati autóról egyaránt.

Legyen SLA

Határozzuk meg a szolgáltatási szinteket (SLA), ezzel is biztosítva, hogy az életciklusok végéhez ért eszközöket lehetőség szerint azonnal, de maximum 24 órán belül adatfertőtlenítjük.

Ellenőrizzük az érzékeny adatokat

Bizonyosodjunk meg róla, hogy egyetlen eszköz sem hagyja el a vállalat területét vagy az adatközpont helyszínét érzékeny adatokat hordozva. Lehetőség szerint a vállalat területén belül adatfertőtlenítsük az eszközöket és menedzseljük a tanúsítványokat. Azokkal az eszközökkel is foglalkozzunk, melyeket a szervezeten belül használjuk újra (egy másik alkalmazottnak adjuk) vagy elhagyják a szervezetet (adomány, eladás vagy újrahasznosítás céljából).

Kommunikáljunk

Legyen egy tiszta és érthető kommunikációs tervünk, melynek segítségével rendszeresen ismertetjük alkalmazottjainkkal adatfertőtlenítési szabályzatunkat, annak célját. Szükség szerint tartsunk oktatást, legyen felelőse a területnek.

Tisztázzuk a szerepköröket

Győződjünk meg róla, hogy az adatfertőtlenítés folyamatában érintett részlegek és személyek szerepköre tisztázott, mindenkinek pontosan meghatározott feladata és felelőssége van.

Legyen rendszeres belső audit

Rendszeresen belső audittal mérjük fel az adatfertőtlenítés helyzetét. Így meggyőződhetünk arról, hogy minden részleg, alkalmazott és esetenként külső partner az előírásoknak megfelelően kezeli az életciklusa végét elért eszközöket.

 

18 elveszített merevlemez miatt változtatott szabályzatán a japán hivatal

Mit tesz egy japán prefektúra, miután elveszít 18 darab, leselejtezésre szánt merevlemezt? Hát tanul az esetből és teljesen átalakítja az életciklusuk végét elért eszközök kezelésére vonatkozó szabályzatot.

A merevlemezek elvesztését bejelentő, 2019. december 9-i hivatalos sajtótájékoztató. Forrás: kyodonews.net

Még tavaly decemberben történt, hogy a japán Kanagawa prefektúránál lába kelt 18 darab, leselejtezett és adatokkal teli merevlemeznek. A lemezek az adófizető polgárok személyes információit tartalmazta, autókra vonatkozó adófizetési információkkal volt tele, cégek adófizetési információit is tartalmazta.

A merevlemezeket az adathordozók megsemmisítésével megbízott vállalat egyik alkalmazottja adta el egy online aukciós felületen. Ezekből kilenc darabot egy olyan ember vásárolt meg, akit érdekelt, hogy a merevlemezek korábban milyen adatokat tartalmazhattak volna. Róluk ugyan letörölték az adatokat, de nem írták felül azokat (és minderről nem is készült jegyzőkönyv).

Visszaállította az adatokat

Így a kíváncsi állampolgár online letölthető szoftver segítségével helyre tudta állítani a merevlemez eredeti tartalmát. Miután látta, hogy komoly adatokról van szó, azonnal felvette a kapcsolatot a prefektúrával és azokat visszaszolgáltatta.

Majd ezután derültek ki a részletek: hogy a lemezeket online vásárolta, hogy azokat a megsemmisítéssel megbízott vállalat alkalmazottja tette fel az aukciós portálra és hogy összesen 18 darab ilyen adathordozót adott el. A japán emberek becsületességét mutatja, hogy a prefektúra felhívására a többi hiányzó kilenc merevlemezt is maradéktalanul visszaszolgáltatták a vásárlók két héten belül.

Új szabályzat született

A Kanagawa prefektúra emberei levonták a megfelelő következtéseket az esetből és saját maguk kezében vették az életciklusuk végét elért eszközök menedzselését, miközben jelentősen módosítottak a hasonló eszközök kezelésére vonatkozó szabályzaton is.

Az online japán nyelven elérhető új szabályzat szerint:

  • Minden eszközt minősített módon fertőtleníteni kell (törölni) az adatoktól az újrahasznosítás vagy a megsemmisítés előtt. Mielőtt a következő állomásra küldenék az eszközöket, a hivatal belső munkatársának – és nem egy szerződéses külső partnernek – a helyszínen minden adatot törölnie kell az eszközről.
  • A nem bizalmas rendszereket, merevlemezeket és IT eszközöket a szoftveres törlés után újrahasznosíthatják. A bérelt eszközöket a prefektúra munkatársai és a bérbeadó cég egyaránt törlik, hogy mindkét fél megelőzze a jogvitákat.
  • A bizalmas rendszerekből származó adathordozókat nem lehet újrahasznosítani. Előbb egy elfogadott szoftverrel kell törölni az adott eszközt, majd egy erre szakosodott vállalat fizikailag is megsemmisíti az eszközt.
  • A kötelező szoftveres alapú törlés nem vonatkozik a HDD alapú szerverekre, ha a törlést mechanikai hiba, hibás merevlemez vagy egyéb hiba akadályozza, ezeket degausser berendezés segítségével demágnesezik. A demágnesezés után ezeket az eszközöket kötelező darabolással (is) megsemmisíteni.
  • A mobil eszközöket is törlik, az NIST SP 800-88 kriptotörlés követelményei szerint.
  • Minden esetben a törlés, demágnesezés, megsemmisítés a prefektúra saját irodáiban történik. A törlést csak a prefektúra munkatársai végezhetik el.
  • A törlés felügyelet mellett, két vagy több belső munkatárs jelenlétében történhet, akiknek ellenőrizniük és dokumentálniuk kell a törlési és megsemmisítési eljárásokat.

A szabályzat azt is előírja, hogy ingyenes vagy nem bevizsgált szoftvereket nem használhatnak. Csak olyan megoldások jöhetnek szóba, melyeket előzetesen teszteltek és tanúsítottak, külső vagy belső szakértők. Ugyanakkor a hatékony szoftver alapú törlésre előírják:

  • a megoldásnak felül kell írni az adatokat legalább egyszer (vagy csak egyszer, a NIST SP 800-88 javaslatnak megfelelően)
  • ellenőriznie kell és dokumentálnia minden felülírást
  • tanúsítványt kell generálnia minden egyes törölt eszköz esetében

Használt Tesla modulokon találtak egy rakás személyes adatot

Tudjuk, első világbeli probléma mind, amire bejegyzésünkben rávilágítunk, de tanulságos: a Tesla nem törölte az autóiban használt, de kicserélt számítógépekről a személyes adatokat, amelyeket bárki megvásárolhatott az eBay-en.

A Tesla elektromos autó, de ugyanakkor egy négykeréken járó számítógép is: külön egység gondoskodik az utasok szórakozásáról, egy másik az önvezető funkciókat vezeti. A régebbi Tesla modellekben ezek az egységek 4-5 év használat után a sok eltárolt adat miatt használhatatlanná váltak. A tulajdonosok nyomására a gyártó úgy döntött, ezeket az egységeket ingyen kicseréli az érintett autókban. Ennek hatására egy sor, személyes adatot tartalmazó számítógépes egység került szemétdombra, onnan pedig élelmes vállalkozók az eBay-re pakolták.

eBay-en vásárolt modulok

Egy ehhez hasonló eBay-es aukción vásárolt ezekből a kiszuperált darabokból a GreenTheOnly becenevű fehérkalapos hacker, melyeket elvileg az előírások szerint a Tesla alkalmazottai el kellett volna pusztítsanak – annyit tettek csupán, hogy egy-két kalapácsütéssel próbálkoztak, de ezek masszívabb daraboknak bizonyultak.

Az aukciós portálon megvásárolt modulokon egy rakás személyes adat volt, az adatfertőtlenítéssel senki sem törődött: a biztonsági szakembernek sikerült hozzájutnia az előző tulajdonos otthoni és munkahelyi címéhez, az összes elmentett wifi jelszóhoz, telefonos naptárbejegyzésekhez, híváslistákhoz, névjegyzékhez. Ugyanakkor több szórakoztató alkalmazás, mint Netflix és Spotify sütiket is talált a modulon – ezek segítségével visszafejthető az adott alkalmazás jelszava – a Spotify-nál még ezt sem kell, hiszen ott a jelszót szöveges állományban tárolják.

A cikk írói megkerestek négy személyt, akinek személyes adatait a biztonsági szakember megtalálta a kidobott modulokon, közülük egy jelezte csupán, hogy jogi lépéseket fontolgat a Tesla ellen, és csodálkozott, hogy az autógyártó ilyen könnyedén kezeli a személyes adatokat, ahogy azon is, hogy az adatokat titkosítás nélkül tárolták ezeken a modulokon.

Katonai gépen is voltak adatok

Az eBay úgy tűnik, kiapadhatatlan kincsesbánya az adatok után kutató számára. Korábban a G DATA kutatói találtak egy rakétahordozóra vonatkozó adatokat a aukciós portálon vásárolt katonai lapotopon.

A cikk forrása: InsideEVS

Mi is az az adatmegsemmisítés?

Az adatmegsemmisítést többféle módon is meghatározták a technikai kiadványok és iparági szereplők. A gond az, hogy az adatmegsemmisítést az adatfertőtlenítés szinonimájaként használják, és nehéz első hallásra megkülönböztetni, hogy hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik. És ha még olyan kifejezéseket is bedobnak, hogy fizikai megsemmisítés és adattörlés, teljes a káosz – ennek a visszaállítható adatunk ihatja meg a levét.

A TechTarget meghatározása szerint az adatmegsemmisítés az a folyamat, melyen a szalagon, merevlemezen vagy más formájú elektronikus adathordozón tárolt adatok úgy megsemmisítjük, hogy azok teljesen olvashatatlanok, nem lehet hozzájuk férni és engedély nélkül felhasználni. Azonban annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk az adat tényleg elérhetetlen és megsemmisült, és hogy a szabványoknak és előírásoknak megfeleljünk, ennél sokkal többre van szükség. És itt jön képbe az adatfertőtlenítés, melyről korábbi bejegyzésünkben már beszéltünk.

Ami nem adatmegsemmisítés

Az biztos, hogy az adatmegsemmisítés az nem adatfertőtlenítés. Az adatfertőtlenítéstől eltérően, az adatmegsemmisítésből hiányzik több lépés: például az ellenőrzés, hogy az adatokat ténylegesen törölték az adott adathordozóról. Jöjjön két gyakorlati példa a két folyamat közötti különbség szemléltetésére:

Amikor egyéni fájlokat törölnek, adatmegsemmisítéssel nem magát az információt, csupán a rá mutató hivatkozást törlik. Ez olyan, mintha valaki a róla fellelhető internetes információt nem törölné, csupán a kereső találatait. Az adat még ott marad a gépen (és az internet bugyraiban), de nem lehet könnyen visszahozni, ehhez megfelelő szakértelen szükséges.

Amikor például el szeretnénk adni használt számítógépünket, gyakran teljesen formázzuk a merevlemezt, de sajnos ez a módszer után is maradhat még adat a merevlemezen. Nem egyszerű ezek visszanyerése sem, különleges eszközökkel, de a maradék adatok visszanyerhetők.

Az adatmegsemmisítés nem fizikai megsemmisítés

Az is fontos megjegyezni, hogy az adatok megsemmisítése nem egyenértékű az adathordozók fizikai megsemmisítésével. A fizikai megsemmisítés során valóban apró darabokra daráljuk az adathordozót, de az adat attól még rajta marad. Az SSD-k esetében például az adatokat annyira sűrűn írják az adathordozóra, hogy még az apróra vágott eszközdarabkáról is kiolvasható adat.

A demágnesezés sem vezet mindig eredményre, hiszen minden merevlemez esetében megfelelő erősségű demágnesezőt kell használni annak érdekében, hogy a kifejtett mágneses erő olvashatatlanná tegye az adatokat. A demágnesezés SSD meghajtók esetén nem is működik. Mindezt az jelenti, hogy egyedül az adathordozó fizikai megsemmisítése még nem garancia arra, hogy az adatok tényleg olvashatatlanok, erről meg is kell győződni valahogy – például ellenőrzéssel, ami az adatfertőtlenítéskor járható út.

Melyik adatfertőtlenítési mítoszban hiszel? – harmadik rész

Előző két cikkünkben (első cikk, második cikk) részletesen foglalkoztunk hat adatfertőtlenítési mítosszal: terítékre került az egyszerű adattörlés, a formázás és a fizikai megsemmisítés körüli téveszmékről. Második cikkünkben a demágnesezés, a kriptográfiai törlés és a DATA D által is kedvelt adatfertőtlenítésről volt szó. Harmadik és egyben a témát lezáró cikkünkben a T2-es chipekkel ellátott Apple Mac gépek adattörléséről, az adattörlés felhasználási területéről, a szerverek adattörlési idejéről és az adatfertőtlenítés költségéről kapcsolatos mítoszokat porlasztjuk szét.

Mítosz 7 – a T2-es Mac gépek törlésbiztosak

Az Apple kiemelten ügyelt a biztonságra, a 2017 második felében bevezetett T2-es chippel ellátott iMacPro (és a későbbi modellek, mint a MacBook Pro, MacBook Air és Mac Mini) gépeknél lapkaszinten is figyel a biztonságra. A T2-es chipre több olyan kontrollert építettek be, mely emeli a gép biztonsági szintjét.

A secure boot funkció például korlátozza, hogy milyen operációs eszköz tölthető be a macOS eszközökre, vagyis csak egy legitim, megbízható operációs rendszer indulhat el a gép bekapcsolásakor. Azt sem engedélyezi, hogy esetleg USB memóriáról bootolják a gépet, vagyis gyakorlatilag megakadályozzák, hogy például hackerek más operációs rendszer indításával férjenek hozzá adatainkhoz. Ez a lapka a hagyományos adattörlési megoldásokkal sem működik együtt: a Blancco Drive Eraser megoldása is operációs rendszerként működik telepítéskor. Azonban a T2-es gépek törlésére a Blancco kidolgozta a LUN Eraser megoldását, mely ezt a kérdést nyugtatóan kezeli.

Mítosz 8 – az adatfertőtlenítés csak a fizikai meghajtókra alkalmazható

Mindenképp szakszerűen törölnünk kell a régi és már nem használt merevlemezeket és SSD meghajtókat, még mielőtt azok elhagyják vállalatunk falait – vagy megbízható cégre taksáljuk ezt az érzékeny feladatot. Azonban az aktív, élő IT környezetnél is szükség van a biztonságos adatfertőtlenítésre, így tudjuk az adatokat teljes életciklusuk alatt az előírásoknak megfelelően kezelni.

Ha mindezt a feladatot automatizáljuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen végfelhasználói ponton sem marad helyi másolata az ügyfélinformációnak vagy a bizalmas adatnak.  A rendszeres adattörlés megelőzi az adatfelhalmozást, olyan helyeken, melyek célpontjai lehetnek egy külső támadásnak – ezzel a magas kockázattal járó adatszivárgást előzhetjük meg. Minél több lejárt, redundáns, régi adattól szabadulunk meg rendszerezetten, annál kisebb a kockázata, hogy a sikeres támadás nem várt adatveszteséget okoz.

Mítosz 9 – a szerverek adatfertőtlenítése hosszas kimaradást eredményez

Sokkal gyorsabb a több tíz, száz vagy akár ezer szerver adatfertőtlenítése, mint hinnénk. Még akkor is, ha élő IT környezetben végezzük az adatfertőtlenítést vagy életciklusuk végén lévő hardverekről van szó. A biztonságos adatfertőtlenítési megoldások nemcsak minimalizálják a kiesési időt, hanem a szabályzat által működtetett automatizáció és a helyi megoldások csökkentik a törléshez szükséges élő emberi erőforrást is. Főleg azoknál a szervezeteknél, ahol nagyon sok a manuális munkafolyamat, a biztonságos és automatikus adatfertőtlenítés meggyorsítja az egész vállalatot. Bizonyítékra van szüksége? Akkor olvassa el a Blancco esettanulmányát, melyből megtudja, hogyan fertőtlenítettek egyszerre 4000 szervert.

Mítosz 10 – az adattörlés költséges

Ez a legkönnyebben szétszedhető mítosz, ugyanis az adattörlés nem költséges. Ha a DATA D-re bízza számítógépes flottájának, esetleges merevlemezeinek biztonságos adatfertőtlenítését a legtöbb esetben maga az eszköz értéke fedezi a menedzselt adattörlés költségeit. A vállalatok így két gondjuktól szabadulnak meg egyszerre: a régi adathordozókon lévő adatoktól biztonságosan és auditált módon semmisülnek meg, miközben egy újrahasznosítható eszközhöz jutnak.

Ezt a működőképes eszközt maguk az alkalmazottak vásárolhatják meg jelképes áron vagy jótékonysági akció keretében egy rászoruló szervezetnek adományozhatjuk. De ha nem is szeretnénk hardverjeinktől megszabadulni, akkor az adatfertőtlenítés árát az esetleges hatósági bírságokkal vagy az adatveszteség miatt bekövetkező reputáció csökkenésének költségeivel érdemes összehasonlítani – biztosan tudjuk, hogy az adatfertőtlenítés kevesebbe kerül.