Tudatosabban vásárolunk mobiltelefonhoz tartozékokat

A környezetvédelmi szempontok is befolyásolják, hogy milyen kiegészítőket vásárolunk mobiltelefonunk mellé. Egy mobiltelefon mellé átlagosan öt kiegészítőt használunk.

A MediaMarkt és a Cellect hazai mobiltelefon kiegészítők piacát vizsgáló felméréséből kiderül, hogy a fogyasztók többnyire a készülék megvédését tartják szem előtt, amikor tartozékokat vásárolnak. Ez valahol érthető is, hiszem a mai telefonok több tízezer forintba kerülnek, van mit védeni.

Tokot, töltőt veszünk

Szinten mindenki (97 százalék) mobiltelefontokot vásárol, de sokan vásárolnak (90 százalék) kiegészítő töltőt is a telefon mellé, legyen az vezetékes vagy vezeték nélküli megoldás. A harmadik legnépszerűbb kiegészítő a védőfólia, a megkérdezettek 76 százaléka vásárol ehhez hasonlót. És mivel egy telefon fontos multimédia központ, az emberek közel háromnegyede (70 százaléka) egy sztereó fej- vagy fülhallgatót is vásárol.

Mindez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók átlagosan 5,4 darab mobiltelefon tartozékkal rendelkeznek. A még be nem szerzett, ámde kívánatos kiegészítők listáján a Bluetooth headsetek, az aktivitásmérő eszközök és harmadik helyen az okosórák szerepelnek. Az okosórák relatíve drága kiegészítők, de a kényelmi és az egészséget támogató funkciói miatt kedvelt eszközök.

Az is fontos, hogy zöld legyen

Már a járvány előtti időkben is megfigyelhető tendencia volt, hogy a vásárlók egyre tudatosabban, környezetbarát szempontokat is mérlegelve emeltek le egy-egy terméket a polcról. A járványnak is köszönhetően a fogyasztói tudatosság még tovább erősödött.

Ezt támasztja alá a felmérés eredménye is; mobiltelefon tartozék választásakor a vásárlók döntését az ár (86 százalék) és a praktikum (55 százalék) mellett a környezetvédelem (33 százalék) határozza meg leginkább. A zöld megfontolások a harmadik legfontosabb érv lett.  A márka (30 százalék) és az ajánlás ereje (23 százalék) hátrébb került.

A háttértudás sem hiányzik

A kutatás kiderítette, hogy a megfelelő háttértudás sem hiányzik a magyar fogyasztókból. Minden második válaszadó helyesen tudta például, hogy egy teljesen komposztálható tok a környezetben 6-24 hónap alatt lebomlik, míg műanyag társa 200 évnél tovább is terheli a környezetet.

A vásárlók 70 százaléka egy hagyományos és egy környezetbarát tok esetén, azonos ár mellett a zöld tokot választaná. Tízből három vásárló magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a környezet védelméért. A felmérés szerint átlagosan két évig használunk egy mobiltelefon tokot, így tényleg nem mindegy, hova kerül a leselejtezett védőeszköz.

Az újrahasznosítás gondot jelent

A bonyolultabb mobiltelefon tartozékok újrahasznosítása már többször fejtörést okoz. A válaszadók 92 százalékának fontos, vagy kiemelten fontos, hogy a mobiltelefon tartozékot életciklusa végén ugyanazon az értékesítési ponton gyűjtsék és hasznosítsák újra, ahol azt megvásárolták.

 

Sok az e-hulladék, még többet kellene újrahasznosítani

Környezetvédelmi szakemberek számításai szerint, ha a mostanáig tapasztalt ütemben gyorsul az elektronikai hulladék bővülése, akkor 2030-re 74,7 millió tonnányi e-hulladék keletkezésével kell számolnunk.

Ez azt jelenti, hogy 16 év alatt megduplázódott az új elektronikus hulladék mennyisége. Ez a kategória a leggyorsabban növekvő háztartási hulladék kategória, ami az emberek és a gyártók körében kialakult rossz szokások hajtják: az emberek sokkal több elektronikai eszközt vásárolnak, melyeknek rövidebb az életciklusok és szinte lehetetlen megjavítani őket.

Növekszik az életminőség

Az nyilván jó dolog, hogy az emberek vásárolnak elektronikai eszközöket, ahogy az is üdvözlendő, hogy egyre többen juthatnak hozzájuk. Az elektronikai eszközök segítségével ugyanis növekszik az emberek életszínvonala, sokkal több szabadidő felett rendelkezhetnek. Az viszont problémát jelent, hogy a globális kereslek elektronikai eszközök iránt sokkal gyorsabban növekszik, mint az elektronikai hulladék feldolgozó kapacitásunk. Az elektronikai termékek életciklusuk végén a környezetbe kerülnek, ahol szennyezik, mérgezik a környezetet, ártanak az emberekre és a vadon élő állatokra.

Amint arról már egy korábbi bejegyzésben írtunk, a 2019-ben keletkezett elektronikai hulladéknak csupán a 17,4 százalékát sikerült formálisan összegyűjteni és megfelelő módon újrahasznosítani. Éves szinten 9,2 millió tonnával növekedett az elektronikai hulladék, és ebben nincs benne a nem dokumentált hulladék mennyisége.

Európa sokat hasznosít

A jó hír, hogy Európa élen jár az újrahasznosított elektronikai hulladék mértékében, az öreg kontinens e-hulladékának 42,5 százalékát összegyűjtik és feldolgozzák. Ezzel szemben a második helyezett Ázsiában ez az arány 11,7 százalék, Amerikában 9,4 százalék, Csendes-Óceán térségében 8,8 százalék és Afrikában csupán 0,9 százalék.

Hogy az elektronikai hulladék 82,6 százalékával mi történik, nos az nem tudjuk, csak találgatunk. A gazdagabb országokban a hulladék 8 százaléka a háztartási szemétben köt ki, míg 7-20 százalék közötti arányt exportálnak. A szegényebb országokban, nos már nem annyira ismert a kép, ott informálisan foglalkoznak az e-hulladékkal is.

Mérgezzük a környezetet

Megfelelő szemétkezelési rendszer híján azonban az e-hulladékban lévő mérgező anyagok – higany, brómozott égésgátlók, fluorizált szénhdrogén és a halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének – a természetbe jutnak, melyek ártanak a szeméttelepek mellett lakó emberek egészségére.

A higanyt a számítógép monitorok gyártásában és fluoreszkáló világításban használják, de ha az ember érintkezik vele, akkor agykárosodást szenvedhet. Becslések szerint a nem dokumentált e-hulladék miatt évente 50 tonnányi higany kerül a természetbe.

Legalább törvény létezik

Veszélyesek a környezet hűtésére, fűtésére használt rendszerek is, ezek lassan üvegházhatás előidéző gázokat bocsátanak ki. A szeméttelepekről becslések szerint 98 millió tonnányi kerül a levegőbe, vagyis az energiaszektor globális üvegházhatású gázkibocsátásának 0,3 százaléka származik innen.

Azért jó híreink is vannak, a világ lassan, de biztosan foglalkozik a problémával. A múlt év végén 78 ország, vagyis a világ lakosságának 71 százalékot lefedő kormányok hoztak vagy terveztek e-hulladékkal foglalkozó szabályozást életbe léptetni. Már csak jól kellene alkalmazni azokat.

Rekordmennyiségű e-hulladék keletkezett 2019-ben

Az ENSZ június végén kiadott Global E-waste Monitor 2020 című jelentése szerint 2019-ben rekordmennyiégű elektronikus hulladék keletkezett, 53,6 millió tonnányi, ami 21 százalékos növekedés öt év leforgása alatt. A hulladék elektronikából 57 milliárd dollárnyi aranyat és egyéb értékes komponenseket elégetünk vagy simán kidobunk.

A jelentés szerint az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékmennyiség, melyet a z egyre fejlődő elektronikus és elektromos eszköz fogyasztás duzzaszt ekkorára. Az is problémát jelent, hogy a gyártók eleve rövid életciklussal terveznek és nagyon kevés javítási lehetőség van ezeknél az eszközöknél.

Keveset hasznosítunk újra

A 2019-ben keletkezett e-hulladéknak csupán a 17,4 százalékát hasznosította újra az emberiség. Ez azt jelenti, hogy 57 milliárd dollár (!!!) értékű aranyat, ezüstöt, rezet, platinát és egyéb magas értékű, újrahasznosítható anyagot egyszerűen kidobunk, vagy, ami még rosszabb, simán elégetünk – ahelyett, hogy összegyűjtenénk és újrahasznosítanánk őket.

A legnagyobb szemetelők

A jelentés szerint a legnagyobb szemetelő kontinens Ázsia, 24,9 millió tonnával, második helyezett Amerika (13,1 millió tonna) és Európa (12 millió tonna). Afrika csupán 2,9 millió tonnányi e-hulladékot, míg Óceánia 0,7 millió tonnányi e-szemetet generáltak.

Érdekesen átalakul ez a rangsor, hogyha az egy lakosra jutó e-hulladék mennyiséget nézzük: Európa lesz az első 16,2 kilogramm e-hulladékkal fejenként, Óceánia második 16,1 kilogrammal, harmadik helyezett Amerika 13,3 kilogrammal. Ázsia és Afrika e-hulladék termelése fejenként a legalacsonyabb: 5,6, illetve 2,5 kilogramm.

A tavaly keletkezett 53,6 millió tonna meghaladja az Európában élő összes felnőtt ember testsúlyát, ennyit nyom 350 darab, Queen Mary 2 nagyságú szállodahajó, melyeket sorba állítva 125 kilométer hosszú vonalat kapnánk.

Érdemes újrahasznosítani

Az e-hulladékot azért is érdemes lenne minél nagyobb arányban újrahasznosítani, feldolgozni, mert a használt anyagok között olyan mérgező összetevők is vannak, mint például az ólom, mely károsítja az emberi agyat és a koordinációs rendszert. A többnyire monitorokban, fluoreszkáló és energiatakarékos izzókban használt ólomból éves szinten 50 tonnányi kerül a természetbe.

Az e-hulladék nagy részét a kis elektronikai eszközök teszik ki (17,4 millió tonna), nagy eszközök (13,1 millió tonna) és a hőmérséklet szabályozására szolgáló eszközök (17,4 tonna). A DATA D által is feldolgozott kis IT és távközlési berendezések kategóriából keletkezett a legkevesebb hulladék, 0,9 millió tonnányi.

Az ENSZ jelentése itt található meg.

Használt mobil céges használatra? Miért ne!

A szükséghelyzet több téren is költségtakarékosságra kényszerítette a vállalatokat, így nem meglepő módon fellendült a használt számítástechnikai eszközök forgalma is. A használt laptop mellett érdemes használt okostelefonban gondolkodni – az 5G-s hálózat berobbanásával lehet majd az új készülékben gondolkodni.

Van, ami csökken, de van, ami nő

Ha egy ajtó bezárul, akkor kinyílik egy újabb. Vagyis, ha az új okostelefonok értékesítése csökken, akkor a használt mobilpiac kompenzálja a lassulást – mutatják a piackutatók számai. Az új telefonok piaca egy ideje már nem fejlődik olyan szépen, ahogy azt a készülékgyártók szerették volna, a Gartner adatai szerint 2019-ben két százalékkal csökkent az új okostelefonok piaca. Idén is csupán az 5G-s készülékek iránti érdeklődés rántja ki a mélyvízből az új okostelefonpiacot, mely 1,7 százalékkal bővül a becslések szerint.

Dinamikusan bővül

Ezzel szemben a használt készülékpiac dinamikusan bővül. Az IDC legfrissebb jelentése szerint kétszámjegyű növekedéssel 206,7 millió darabosra bővült a használt okostelefon piac – ez a szám magában foglalja a gyártók által felújított és újból eladott készülékeket is. A piac 17,6 százalékkal bővült a 2018-as adatokhoz képest, amikor 175,8 millió használt telefon talált gazdára. Az IDC előrejelzése szerint éves 13,6 százalékos bővüléssel 2023-ban 332,9 millió darab használt okostelefon talál majd gazdára.

Az okok változatosak, de az biztos, hogy a piac kivárt, az 5G-s készülékek iránti érdeklődés magasabb lesz idén. Az is hozzájárul az új készülékek iránti lanyhább érdeklődéshez, hogy nem igazán jelentek meg olyan technikai újdonságok a mobilokban, ami feltétlenül a váltást gyorsította volna. És nincs is értelme pénzügyileg, egy használt készülék funkcióban ugyanazt nyújtja, mint az új, mégis az újhoz képest alacsonyabb áron lehet hozzájutni.

Garanciás készüléket vegyünk

Érdemes vállalati célokra is használt mobilba fektetni, főleg, ha találunk olyan kereskedőt, aki garanciával értékesíti ezeket az eszközöket. A garancia mellett azért győződjünk meg, hogy a kereskedő szentelt figyelmet arra, hogy a készülék korábbi tulajdonosainak adatait megfelelően törölje. Már csak azért is érdemes erre odafigyelni, mert nem lenne jó egy használt készüléket úgy a vállalati hálózatba kapcsolni, hogy azon már eleve fut egy fertőzött kémprogram.

Győződjünk meg róla, hogy a használt készülék alkalmas a meglévő vállalati alkalmazások futtatására. Az új készülékhez hasonlóan, ezt is egy szakképzett IT-s vizsgálja át és állítsa be a céges biztonsági előírásoknak megfelelően. Ha időt szánunk a készülék megfelelő átvizsgálására, beállítására, hálás és kitartó munkatársa lesz kollégánknak.

Öt ok, miért jobb a használt számítógép

Miután home office-ba küldik haza a dolgozókat, és a szülők nyakába varrta a diákok tanítását a járványügyi helyet és a kormány, rengeteg vállalat és szülő használt számítógépet vásárolt a kolléga otthoni munkájára vagy gyermekének otthoni tanuláshoz. Összeállításunkban öt okot sorolunk fel, amiért jobb választás a használt laptop.

1. Nem költünk túl sok pénzt

Az első és nyilvánvalóbb ok a pénz spórolás: a használt számítógépek nagyságrenddel olcsóbbak, mint új társaik, ár-érték arányban pedig sokkal jobb vásárt csinálunk, mint ha új gépet vásárolnánk. Amikor használt gépet vásárolunk, akkor a gyermeknek kell egy második gép vagy csupán szövegszerkesztésre, irodai munkára használnánk azt – erre a régebbi gépek is megfelelnek.

2. Garanciát kapunk hozzá

Ha megfelelő forrásból vásároljuk a használt gépet, garancia is jár hozzá. Ami azt jelenti, hogy a gépet előtte átnézte egy szakember, kibontotta, portalanította a belsejét, a hűtőpasztát újrahúzták (úgy hűt, mint újkorában). Az is előfordul, hogy az alap memóriát kicserélték nagyobbra. Az biztos, hogy az adathordozón lévő adatokat teljesen és minősítetten törölték, így biztosak lehetünk benne, hogy a korábbi tulajdonos dokumentumaival nem találkozunk.

A garancia azt jelenti, hogy ha működés közben valamilyen hiba jelentkezne, azt térítésmentesen orvosolják – így biztosak lehetünk, hogy lesz használatra bevethető gépünk.

3. Jogtiszta szoftvert vásárolhatunk hozzá olcsóbban

A hardver újrahasznosítás mellett a szoftverre is figyelnek a használt géppel foglalkozó vállalatok: ha igényeljük alacsonyabb árért egy operációs rendszert is kapunk a hardver mellé, melyet kérésre telepítenek – vagyis nem nekünk kell ezzel bíbelődni. Az operációs rendszer újrahasznosított vállalati licenceket jelent, vagyis ezek jogtiszta szoftverek, melyek mellé a szokásos biztonsági frissítések is járnak – így mindig a legújabb és biztonságos operációs rendszerrel rendelkezünk.

4. A technológia nem változik olyan gyorsan

Az utóbbi időben a technológiai változások – legalább is hardver területén – már nem olyan gyorsak, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy egy három éve gyártott laptop még mindig ütőképes kombináció, nem lassú, nem elavult. Persze, ha high end gamer vagy videószerkesztő gépre vágyunk, akkor nem a használt kategóriából kell választanunk, de ha azáltalános tanulás és irodai munka a cél, akkor tökéletesen megfelel.

5. Megvédjük a környezetet

A használt számítógép vásárlása annak felújítása után azt jelenti, hogy ez a gép nem kerül a kukába, majd onnan egy szegényebb ázsiai ország mezejére. A számítógép még egy esélyt kap arra, hogy arra használják, amire gyártották – ezzel is megnöveljük élettartamát, megvédjük környezetünket a szükségtelen szennyezéstől.