Se fülhallgató, se töltőfej: ezzel mentjük meg a Földet?

Két nagy mobiltelefongyártó, az Apple és a Samsung is úgy döntöttek, hogy legújabb telefonjaik mellé már nem tesznek a dobozba alapból fülhallgatót és töltőfejet sem. A lépés üdvözlendő, de még kevés ahhoz, hogy érezhető hatása legyen az elektronikai hulladékra.

 

Az almás gyártó ügyfeleként már a harmadik mobiltelefon vásárlásnál tartunk. A technológiai változások mellett egy dolog állandó volt: a használatlan töltőfejek és fülhallgatók mennyisége csak nőtt és nőtt a fiókban.

Valószínű ezt az Apple-nál is tapasztalták és tavaly, az új iPhone 12-es bejelentésekor egy merész húzással álltak elő. Ismertették, hogy a készüléket ezentúl fülhallgató és töltőfej nélkül árusítják, mert hogy a régi ügyfeleknél úgyis már sok van mindezekből. Aki meg új ügyfél lenne, az külön megvásárolhatja ezeket a tartozékokat.

Trollkodták a döntést

Akkor többi gyártó, közöttük a Samsung és a Xiaomi bírálta a cupertinói cég lépését, sőt vicces posztokban trollkodtak a furának tűnő döntéssel. A Xiaomi például azt a spanyol Twitter oldalán azt írta ki, hogy azt álmodták, hogy telefonjaik töltő és fülhallgató nélkül kerülnek a polcra, de szerencsére ez csupán rémálom volt.

A Samsung később visszavont egyik Facebook posztja szerint, ők mindent megadnak a fogyasztóknak, a Galaxyk mellé töltőt is csomagolnak.

Év elején a Galaxy is beadta a derekát, valószínű, miután egy fejes a koreai vállalatnál kiszámolta, hogy milyen sokat spórolnának, ha a töltő és a fülhallgató is kimaradna a csomagból. És mennyivel kevesebb lenne az elektronikai hulladék. A döntés szerint a Galaxy S21, a Galaxy S21+, valamint a Galaxy S21 Ultra 5G készülékek esetében töltőfej sem lesz a csomagolásban, a fülhallgató már korábbról kimaradt.

Környezetvédelmi jelentés

És hogy miért írunk minderről épp most? Mert az Apple most adta ki a környezetvédelmi jelentését, melyben a tavalyi döntés eredményeit számszerűsíti. A 2021 Environmental Progress Report jelentésében az almás gyártó hangsúlyozza, hogy a döntés nyomán 861,000 tonnányi rezet, cinket és ónt spórolnak meg. Az is kiemelkedő eredmény, hogy csökkent a készülék csomagolása, ez pedig azt jelenti, hogy hatékonyabban tudja szállítani a készülékeket: 70 százalékkal több készülék fér el egy raklapra.

A jelentés szerint egyébként a többi termék is sokkal több újrahasznosított elemet tartalmaz. A Retina kijelzős MacBook Air 40 százaléka újrahasznosított anyagokból készül, míg az iPhone 12 és Apple Watch Series 6 termékekbe épített tungsten 99 százaléka újrahasznosított forrásból származik.

Az almás gyártó komolyan veszi a környezet védelmét, 2030-ra karbonsemlegessé szeretné tenni teljes gyártását, ebben a saját elektronikai hulladékot szétszedő Daisy robotjai is segítik. A jelentés szerint tavaly 39 000 köbméter elektronikai hulladéktól mentették meg a Földet.

Csepp a tengerben

Hogy ettől kevesebb elektronikai hulladékkeletkezik? Az biztos, de egyelőre csak később, 2-3 év múlva érezhetjük hatását, átlagosan ennyi idő után cserélnek le a fogyasztók egy okostelefont. És hogy a többi mobilgyártó követi majd a két óriás példáját? Bizonyára, hiszen csak így tudnak majd lépést tartani a versenyben. Sajnos, a rossz hír, hogy ennyi idő alatt megnövekszik a népesség elektronikai fogyasztása, tehát ez csak egy csepp a tengerben, ettől még több lesz az elektronikai hulladék.

Újrahasznosított eszközöket is választanak a vállalatok hardverfrissítéskor

A brit vállalatok közül egyre többen újrahasznosított eszközöket vásárolnak, amikor frissítenie kell eszközparkjukat. Ezzel mindenki jól jár: a cégek olcsóbban szerzik be a szükséges eszközöket, és közben védik a környezetet is.

A Stone Group brit ICT vállalat kutatása szerint a szigetországban működő vállalatok több mint fele (59 százaléka) újrahasznosított hardvert vásárol, amikor arról van szó, hogy frissítenie kell eszközparkját. A megkérdezettek negyede ugyancsak újrahasznosított IT eszközöket, felszereléseket és kiegészítőket szerez be az újak helyett.

A kutatás szerint az újrahasznosított gépek nagy népszerűségnek örvendenek: 42 százalékuk ugyanis új és újrahasznosított eszközöket szerez be valamilyen arányban.

Zöldek és spórolnak egyszerre

A felmérésben az újrahasznosított eszközöket választó vállalatok két fő okot neveztek meg erre: ezzel is védik a környezetet a szükségtelen elektronikai szeméttől és ők is pénzt spórolnak meg, hiszen olcsóbban tudják megvásárolni a felszereléseket.

A szervezetek úgy is segíthetik a környezetet, ha a saját informatikai eszközeiket is újrahasznosítják, például más szervezeteknek adományozzák további használatra. A kutatás szerint 10 vállalatból négy segélyszervezeteknek, alapítványoknak adja át a régi IT eszközeiket, míg egyharmaduk felújítja azokat és tovább használják a régebbi gépeket. További egyharmaduk erre szakosodott vállalatnak adja eszközeit, hogy azok felújítsák és újrahasznosítsák őket.

A vállalatok nemcsak azért választanak egy erre szakosodott céget eszközeik újrahasznosításáért, mert ezzel védeni szeretnék a környezetet. Az okok között szerepel az is, hogy így szeretnék megóvni magukat a szükségtelen adatszivárgásoktól. Hiszen a Data D-hez hasonló szervezetek tanúsítottan és szoftveresen, véglegesen törlik az adathordozókat, mielőtt továbbadnák másoknak.

Itthon szeretjük az öreg gépeket

Az biztos, a hazai laptop felhasználók régebbi eszközöket használnak, hiszen egy magyar felmérés szerint a lakosság által használt gépek többsége (49 százalék) 2016-os vagy ennél régebbi darab, mindössze 10 százalékuk tartozik az egy évnél fiatalabb kategóriába. Ezek a felhasználók vegyesen saját és céges számítógépet egyaránt használtak.

A saját eszközt használók körében még több az öregebb számítógép: 57 százalékuk esetében 5 évnél idősebb a hardver, míg csupán 7 százalékuk esetében egy évnél fiatalabb.

 

Tudatosabban vásárolunk mobiltelefonhoz tartozékokat

A környezetvédelmi szempontok is befolyásolják, hogy milyen kiegészítőket vásárolunk mobiltelefonunk mellé. Egy mobiltelefon mellé átlagosan öt kiegészítőt használunk.

A MediaMarkt és a Cellect hazai mobiltelefon kiegészítők piacát vizsgáló felméréséből kiderül, hogy a fogyasztók többnyire a készülék megvédését tartják szem előtt, amikor tartozékokat vásárolnak. Ez valahol érthető is, hiszem a mai telefonok több tízezer forintba kerülnek, van mit védeni.

Tokot, töltőt veszünk

Szinten mindenki (97 százalék) mobiltelefontokot vásárol, de sokan vásárolnak (90 százalék) kiegészítő töltőt is a telefon mellé, legyen az vezetékes vagy vezeték nélküli megoldás. A harmadik legnépszerűbb kiegészítő a védőfólia, a megkérdezettek 76 százaléka vásárol ehhez hasonlót. És mivel egy telefon fontos multimédia központ, az emberek közel háromnegyede (70 százaléka) egy sztereó fej- vagy fülhallgatót is vásárol.

Mindez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók átlagosan 5,4 darab mobiltelefon tartozékkal rendelkeznek. A még be nem szerzett, ámde kívánatos kiegészítők listáján a Bluetooth headsetek, az aktivitásmérő eszközök és harmadik helyen az okosórák szerepelnek. Az okosórák relatíve drága kiegészítők, de a kényelmi és az egészséget támogató funkciói miatt kedvelt eszközök.

Az is fontos, hogy zöld legyen

Már a járvány előtti időkben is megfigyelhető tendencia volt, hogy a vásárlók egyre tudatosabban, környezetbarát szempontokat is mérlegelve emeltek le egy-egy terméket a polcról. A járványnak is köszönhetően a fogyasztói tudatosság még tovább erősödött.

Ezt támasztja alá a felmérés eredménye is; mobiltelefon tartozék választásakor a vásárlók döntését az ár (86 százalék) és a praktikum (55 százalék) mellett a környezetvédelem (33 százalék) határozza meg leginkább. A zöld megfontolások a harmadik legfontosabb érv lett.  A márka (30 százalék) és az ajánlás ereje (23 százalék) hátrébb került.

A háttértudás sem hiányzik

A kutatás kiderítette, hogy a megfelelő háttértudás sem hiányzik a magyar fogyasztókból. Minden második válaszadó helyesen tudta például, hogy egy teljesen komposztálható tok a környezetben 6-24 hónap alatt lebomlik, míg műanyag társa 200 évnél tovább is terheli a környezetet.

A vásárlók 70 százaléka egy hagyományos és egy környezetbarát tok esetén, azonos ár mellett a zöld tokot választaná. Tízből három vásárló magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a környezet védelméért. A felmérés szerint átlagosan két évig használunk egy mobiltelefon tokot, így tényleg nem mindegy, hova kerül a leselejtezett védőeszköz.

Az újrahasznosítás gondot jelent

A bonyolultabb mobiltelefon tartozékok újrahasznosítása már többször fejtörést okoz. A válaszadók 92 százalékának fontos, vagy kiemelten fontos, hogy a mobiltelefon tartozékot életciklusa végén ugyanazon az értékesítési ponton gyűjtsék és hasznosítsák újra, ahol azt megvásárolták.

 

Sok az e-hulladék, még többet kellene újrahasznosítani

Környezetvédelmi szakemberek számításai szerint, ha a mostanáig tapasztalt ütemben gyorsul az elektronikai hulladék bővülése, akkor 2030-re 74,7 millió tonnányi e-hulladék keletkezésével kell számolnunk.

Ez azt jelenti, hogy 16 év alatt megduplázódott az új elektronikus hulladék mennyisége. Ez a kategória a leggyorsabban növekvő háztartási hulladék kategória, ami az emberek és a gyártók körében kialakult rossz szokások hajtják: az emberek sokkal több elektronikai eszközt vásárolnak, melyeknek rövidebb az életciklusok és szinte lehetetlen megjavítani őket.

Növekszik az életminőség

Az nyilván jó dolog, hogy az emberek vásárolnak elektronikai eszközöket, ahogy az is üdvözlendő, hogy egyre többen juthatnak hozzájuk. Az elektronikai eszközök segítségével ugyanis növekszik az emberek életszínvonala, sokkal több szabadidő felett rendelkezhetnek. Az viszont problémát jelent, hogy a globális kereslek elektronikai eszközök iránt sokkal gyorsabban növekszik, mint az elektronikai hulladék feldolgozó kapacitásunk. Az elektronikai termékek életciklusuk végén a környezetbe kerülnek, ahol szennyezik, mérgezik a környezetet, ártanak az emberekre és a vadon élő állatokra.

Amint arról már egy korábbi bejegyzésben írtunk, a 2019-ben keletkezett elektronikai hulladéknak csupán a 17,4 százalékát sikerült formálisan összegyűjteni és megfelelő módon újrahasznosítani. Éves szinten 9,2 millió tonnával növekedett az elektronikai hulladék, és ebben nincs benne a nem dokumentált hulladék mennyisége.

Európa sokat hasznosít

A jó hír, hogy Európa élen jár az újrahasznosított elektronikai hulladék mértékében, az öreg kontinens e-hulladékának 42,5 százalékát összegyűjtik és feldolgozzák. Ezzel szemben a második helyezett Ázsiában ez az arány 11,7 százalék, Amerikában 9,4 százalék, Csendes-Óceán térségében 8,8 százalék és Afrikában csupán 0,9 százalék.

Hogy az elektronikai hulladék 82,6 százalékával mi történik, nos az nem tudjuk, csak találgatunk. A gazdagabb országokban a hulladék 8 százaléka a háztartási szemétben köt ki, míg 7-20 százalék közötti arányt exportálnak. A szegényebb országokban, nos már nem annyira ismert a kép, ott informálisan foglalkoznak az e-hulladékkal is.

Mérgezzük a környezetet

Megfelelő szemétkezelési rendszer híján azonban az e-hulladékban lévő mérgező anyagok – higany, brómozott égésgátlók, fluorizált szénhdrogén és a halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének – a természetbe jutnak, melyek ártanak a szeméttelepek mellett lakó emberek egészségére.

A higanyt a számítógép monitorok gyártásában és fluoreszkáló világításban használják, de ha az ember érintkezik vele, akkor agykárosodást szenvedhet. Becslések szerint a nem dokumentált e-hulladék miatt évente 50 tonnányi higany kerül a természetbe.

Legalább törvény létezik

Veszélyesek a környezet hűtésére, fűtésére használt rendszerek is, ezek lassan üvegházhatás előidéző gázokat bocsátanak ki. A szeméttelepekről becslések szerint 98 millió tonnányi kerül a levegőbe, vagyis az energiaszektor globális üvegházhatású gázkibocsátásának 0,3 százaléka származik innen.

Azért jó híreink is vannak, a világ lassan, de biztosan foglalkozik a problémával. A múlt év végén 78 ország, vagyis a világ lakosságának 71 százalékot lefedő kormányok hoztak vagy terveztek e-hulladékkal foglalkozó szabályozást életbe léptetni. Már csak jól kellene alkalmazni azokat.

Rekordmennyiségű e-hulladék keletkezett 2019-ben

Az ENSZ június végén kiadott Global E-waste Monitor 2020 című jelentése szerint 2019-ben rekordmennyiégű elektronikus hulladék keletkezett, 53,6 millió tonnányi, ami 21 százalékos növekedés öt év leforgása alatt. A hulladék elektronikából 57 milliárd dollárnyi aranyat és egyéb értékes komponenseket elégetünk vagy simán kidobunk.

A jelentés szerint az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékmennyiség, melyet a z egyre fejlődő elektronikus és elektromos eszköz fogyasztás duzzaszt ekkorára. Az is problémát jelent, hogy a gyártók eleve rövid életciklussal terveznek és nagyon kevés javítási lehetőség van ezeknél az eszközöknél.

Keveset hasznosítunk újra

A 2019-ben keletkezett e-hulladéknak csupán a 17,4 százalékát hasznosította újra az emberiség. Ez azt jelenti, hogy 57 milliárd dollár (!!!) értékű aranyat, ezüstöt, rezet, platinát és egyéb magas értékű, újrahasznosítható anyagot egyszerűen kidobunk, vagy, ami még rosszabb, simán elégetünk – ahelyett, hogy összegyűjtenénk és újrahasznosítanánk őket.

A legnagyobb szemetelők

A jelentés szerint a legnagyobb szemetelő kontinens Ázsia, 24,9 millió tonnával, második helyezett Amerika (13,1 millió tonna) és Európa (12 millió tonna). Afrika csupán 2,9 millió tonnányi e-hulladékot, míg Óceánia 0,7 millió tonnányi e-szemetet generáltak.

Érdekesen átalakul ez a rangsor, hogyha az egy lakosra jutó e-hulladék mennyiséget nézzük: Európa lesz az első 16,2 kilogramm e-hulladékkal fejenként, Óceánia második 16,1 kilogrammal, harmadik helyezett Amerika 13,3 kilogrammal. Ázsia és Afrika e-hulladék termelése fejenként a legalacsonyabb: 5,6, illetve 2,5 kilogramm.

A tavaly keletkezett 53,6 millió tonna meghaladja az Európában élő összes felnőtt ember testsúlyát, ennyit nyom 350 darab, Queen Mary 2 nagyságú szállodahajó, melyeket sorba állítva 125 kilométer hosszú vonalat kapnánk.

Érdemes újrahasznosítani

Az e-hulladékot azért is érdemes lenne minél nagyobb arányban újrahasznosítani, feldolgozni, mert a használt anyagok között olyan mérgező összetevők is vannak, mint például az ólom, mely károsítja az emberi agyat és a koordinációs rendszert. A többnyire monitorokban, fluoreszkáló és energiatakarékos izzókban használt ólomból éves szinten 50 tonnányi kerül a természetbe.

Az e-hulladék nagy részét a kis elektronikai eszközök teszik ki (17,4 millió tonna), nagy eszközök (13,1 millió tonna) és a hőmérséklet szabályozására szolgáló eszközök (17,4 tonna). A DATA D által is feldolgozott kis IT és távközlési berendezések kategóriából keletkezett a legkevesebb hulladék, 0,9 millió tonnányi.

Az ENSZ jelentése itt található meg.