+36304177429 info@datad.hu

Sokat spórolhatnak a cégek használt eszközök vásárlásával

Ha újrahasznosított számítógépeket vásárolnának a vállalatok, akkor több száz millió forintot spórolnának a vállalatok, miközben saját környezetszennyező tevékenységüket is csökkentenék – derül ki egy elemzésből.

Az újrahasznosított laptopok, számítógépek vásárlásával a vállalatok akár több száz millió forintot is meg tudnak spórolni – derül ki a Circular Computing nevű cég elemzéséből. A felmérés a brit vállalatokat vizsgálta meg, és az adatok szerint az elkövetkező 9 évben 10,72 millió dollárt (3,2 milliárd forintot) tudnának félretenni ezek a cégek.

193 ezer autótól mentesül a világ

A nyilvánvaló pénzügyi spórolás mellett a kutatásban kiszámolták az is, hogy felelős viselkedésükkel a vállalatok 9 millió tonnányi szén kibocsátásától mentesítenék a környezetet és 5,4 trillió liternyi vízzel kevesebb fogyna el. Ezt azt jelenti, hogy csupán az újrahasznosított számítógépek megvásárlásával a cégek olyan hatással lennének környezetükre, mintha hirtelen kivonnának a közlekedésből 193 ezer autót, és megspórolnák az Északi-tenger 10 százalékát.

Néha jobbak, mint az újak

Az újrahasznosított lapotopok vagy számítógépek megvásárlásáért nem kell egészen Nagy-Britanniáig szaladni, nálunk a DATAD-nél is beszerezhetik a felújított, tanúsítottan adatörölt számítástechnikai eszközöket. Ezeknek a gépeknek a teljesítménye a memória upgrade és a merevlemez SSD-re történő cseréje után gyakran meghaladja az eredeti számítógép hatásfokát.

Szóval, ha új eszközökben gondolkodunk, akkor környezetbarát módon is tehetjük mindezt, az újrahasznosított laptopok, számítógépek beszerzésével.

Az ötéves moduláris telefon, amit még mindig frissítenek

A nagyon olcsó Android telefonok ritkán élik túl harmadik születésnapjukat, ezek közül a Fairphone jelenti az üdítő kivételt.

A 2015-ben gyártott Fairphone március végén egy nagy szoftver frissítésnek köszönhetően szinte új lett és immár a Android 9-est használhatja.

Azért lássuk be, Androidból már ott van a 11-es változat is, de a 9-es verzió is megfelelően biztonságos és ami még fontosabb, támogatott: a Google folyamatosan frissíti és küldi ki a 9-es verziójú Androidot futtató készülékekre is az újabb biztonsági javításokat.

De mi fán terem a Fairphone?

A Fairphone egy holland vállalkozás, melynek 2013-mas alapítása óta az volt a célja, hogy egy könnyen szerelhető, moduláris mobiltelefont alkossanak meg. Ez sikerült is, a kezdeti próbálkozás után a Fairphone 2-es modell lett a vállalat népszerű terméke, 115 ezer darabot értékesítettek belőle. Jelenleg a Fairphone 3-mas és Fairphone 3+ készüléket lehet megvásárolni. Nem olcsó, 400 euró, vagyis 144 ezer forint egy alapkészülék.

Azonban ezért egy hosszú ideig használható készüléket kapunk, amelyhez ráadásul fair bányászatból származó alapanyagokat is használnak. A cégnek működése is más: szociális vállalatként a tulajdonosoknak nem céljuk a profit termelés, mindent visszaforgatnak a cégbe és az alkalmazottakra, termékfejlesztésre költenek.

13 csavar tartja össze

A mobiltelefon belsejét 13 csavar tartja egyben. Miután ezeket kicsavarjuk, a telefon belsejében minden összetevő – akkumulátor, kamera, alsó vagy felső modul, hátlapja – cserélhető. Így ha a készülék meghibásodna vagy csak egy jobb kamerát szeretnénk a telefonnak, netán egy több ideig tartó akkumulátort, nagyon egyszerűen kicserélhetjük az alkatrészeket. Még az Engadget szerelésben igencsak járatlan újságírójának is sikerült ez a bravúr.

Évente átlagosan 1,4 milliárd új mobiltelefon talál gazdára, nagyon gyakran egy olyan eszközt lecserélve, mely egyébként teljes egészében jól működik. Az emberek átlagosan 2,7 évig használnak egy készüléket, a telefon készítéséhez használt alapanyagok kevesebb mint 5 százalékát lehet újrahasznosítani. A fogyasztók viselkedése nagy mértékben hozzájárul az elektronikus szemét növekedéséhez.

Környezetvédelmi szakemberek számításai szerint, ha a mostanáig tapasztalt ütemben gyorsul az elektronikai hulladék bővülése, akkor 2030-re 74,7 millió tonnányi e-hulladék keletkezésével kell számolnunk.

 

Újrahasznosított eszközöket is választanak a vállalatok hardverfrissítéskor

A brit vállalatok közül egyre többen újrahasznosított eszközöket vásárolnak, amikor frissítenie kell eszközparkjukat. Ezzel mindenki jól jár: a cégek olcsóbban szerzik be a szükséges eszközöket, és közben védik a környezetet is.

A Stone Group brit ICT vállalat kutatása szerint a szigetországban működő vállalatok több mint fele (59 százaléka) újrahasznosított hardvert vásárol, amikor arról van szó, hogy frissítenie kell eszközparkját. A megkérdezettek negyede ugyancsak újrahasznosított IT eszközöket, felszereléseket és kiegészítőket szerez be az újak helyett.

A kutatás szerint az újrahasznosított gépek nagy népszerűségnek örvendenek: 42 százalékuk ugyanis új és újrahasznosított eszközöket szerez be valamilyen arányban.

Zöldek és spórolnak egyszerre

A felmérésben az újrahasznosított eszközöket választó vállalatok két fő okot neveztek meg erre: ezzel is védik a környezetet a szükségtelen elektronikai szeméttől és ők is pénzt spórolnak meg, hiszen olcsóbban tudják megvásárolni a felszereléseket.

A szervezetek úgy is segíthetik a környezetet, ha a saját informatikai eszközeiket is újrahasznosítják, például más szervezeteknek adományozzák további használatra. A kutatás szerint 10 vállalatból négy segélyszervezeteknek, alapítványoknak adja át a régi IT eszközeiket, míg egyharmaduk felújítja azokat és tovább használják a régebbi gépeket. További egyharmaduk erre szakosodott vállalatnak adja eszközeit, hogy azok felújítsák és újrahasznosítsák őket.

A vállalatok nemcsak azért választanak egy erre szakosodott céget eszközeik újrahasznosításáért, mert ezzel védeni szeretnék a környezetet. Az okok között szerepel az is, hogy így szeretnék megóvni magukat a szükségtelen adatszivárgásoktól. Hiszen a Data D-hez hasonló szervezetek tanúsítottan és szoftveresen, véglegesen törlik az adathordozókat, mielőtt továbbadnák másoknak.

Itthon szeretjük az öreg gépeket

Az biztos, a hazai laptop felhasználók régebbi eszközöket használnak, hiszen egy magyar felmérés szerint a lakosság által használt gépek többsége (49 százalék) 2016-os vagy ennél régebbi darab, mindössze 10 százalékuk tartozik az egy évnél fiatalabb kategóriába. Ezek a felhasználók vegyesen saját és céges számítógépet egyaránt használtak.

A saját eszközt használók körében még több az öregebb számítógép: 57 százalékuk esetében 5 évnél idősebb a hardver, míg csupán 7 százalékuk esetében egy évnél fiatalabb.

 

Tudatosabban vásárolunk mobiltelefonhoz tartozékokat

A környezetvédelmi szempontok is befolyásolják, hogy milyen kiegészítőket vásárolunk mobiltelefonunk mellé. Egy mobiltelefon mellé átlagosan öt kiegészítőt használunk.

A MediaMarkt és a Cellect hazai mobiltelefon kiegészítők piacát vizsgáló felméréséből kiderül, hogy a fogyasztók többnyire a készülék megvédését tartják szem előtt, amikor tartozékokat vásárolnak. Ez valahol érthető is, hiszem a mai telefonok több tízezer forintba kerülnek, van mit védeni.

Tokot, töltőt veszünk

Szinten mindenki (97 százalék) mobiltelefontokot vásárol, de sokan vásárolnak (90 százalék) kiegészítő töltőt is a telefon mellé, legyen az vezetékes vagy vezeték nélküli megoldás. A harmadik legnépszerűbb kiegészítő a védőfólia, a megkérdezettek 76 százaléka vásárol ehhez hasonlót. És mivel egy telefon fontos multimédia központ, az emberek közel háromnegyede (70 százaléka) egy sztereó fej- vagy fülhallgatót is vásárol.

Mindez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók átlagosan 5,4 darab mobiltelefon tartozékkal rendelkeznek. A még be nem szerzett, ámde kívánatos kiegészítők listáján a Bluetooth headsetek, az aktivitásmérő eszközök és harmadik helyen az okosórák szerepelnek. Az okosórák relatíve drága kiegészítők, de a kényelmi és az egészséget támogató funkciói miatt kedvelt eszközök.

Az is fontos, hogy zöld legyen

Már a járvány előtti időkben is megfigyelhető tendencia volt, hogy a vásárlók egyre tudatosabban, környezetbarát szempontokat is mérlegelve emeltek le egy-egy terméket a polcról. A járványnak is köszönhetően a fogyasztói tudatosság még tovább erősödött.

Ezt támasztja alá a felmérés eredménye is; mobiltelefon tartozék választásakor a vásárlók döntését az ár (86 százalék) és a praktikum (55 százalék) mellett a környezetvédelem (33 százalék) határozza meg leginkább. A zöld megfontolások a harmadik legfontosabb érv lett.  A márka (30 százalék) és az ajánlás ereje (23 százalék) hátrébb került.

A háttértudás sem hiányzik

A kutatás kiderítette, hogy a megfelelő háttértudás sem hiányzik a magyar fogyasztókból. Minden második válaszadó helyesen tudta például, hogy egy teljesen komposztálható tok a környezetben 6-24 hónap alatt lebomlik, míg műanyag társa 200 évnél tovább is terheli a környezetet.

A vásárlók 70 százaléka egy hagyományos és egy környezetbarát tok esetén, azonos ár mellett a zöld tokot választaná. Tízből három vásárló magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a környezet védelméért. A felmérés szerint átlagosan két évig használunk egy mobiltelefon tokot, így tényleg nem mindegy, hova kerül a leselejtezett védőeszköz.

Az újrahasznosítás gondot jelent

A bonyolultabb mobiltelefon tartozékok újrahasznosítása már többször fejtörést okoz. A válaszadók 92 százalékának fontos, vagy kiemelten fontos, hogy a mobiltelefon tartozékot életciklusa végén ugyanazon az értékesítési ponton gyűjtsék és hasznosítsák újra, ahol azt megvásárolták.

 

8,1 millió telefon porosodik a magyar háztartásokban

Magyarországon 8,1 millió mobiltelefon található a fiókok alján vagy egy polcon porosodva. A német rebuy adatai szerint azonban jók vagyunk mobiltelefon újrahasznosításban, hiszen (esetenként kényszerből) a háztartások fele használt mobiltelefont vásárol.

A magyar háztartások közel felében (46 százalék) használt mobiltelefonokat vásárolnak az emberek, ezzel az aránnyal Lettországgal megosztva első helyezettek hazánk – derül ki a használt online elektronikai eszközök forgalmazásával foglalkozó reBuy kutatásából.

A volt kommunista országok jeleskednek újrahasznosításban

A lista további helyezettjei Lengyelország 45 százalékkal és Románia 43 százalékkal. Ezen a listán dominálnak a volt kommunista országok Európából, így valószínű az emberek életszínvonaluk miatt inkább a használt készülékek felé fordulnak, és nem kifejezetten a környezet megóvása miatt döntenek régebbi készülékek használata mellett.

A kutatás szerint a magyar háztartások a mobiltelefonok eladásában vagy ajándékozásában is jeleskednek: az emberek 38 százaléka nem hagyja otthon porosodni a régi telefont, hanem szívesen eladja vagy odaajándékozza, akinek kell. A vizsgált 27 ország közül a dánok vezetik a listát, ebben az országban a háztartások közel fele (49 százaléka) eladja vagy elajándékozza a megunt telefonkészüléket. Másodikok ezen a listán a franciák 41 százalékkal, harmadik helyezettek pedig a lengyelek 41 százalékkal.

8,1 millió mobiltelefon porosodik polcon

Az adatok szerint a magyarok fejenként 0,87 mobilkészüléket használnak. A polcokon, otthonokban vagy egy irodai raktárban 8,1 millió mobiltelefon porosodik és fejenként 0,81 mobiltelefont jelent. A mobiltelefonokat 82 százalékos arányban újra hasznosítjuk, ezzel 20,5 millió euró (7,4 milliárd forint) értékű nemesfémet mentünk meg a pusztulástól.

A telefonok újrahasznosításában azonban a finnek és a spanyolok jeleskednek, a készülékek 89 százalékát feldolgozzák valamilyen formában, harmadik Szlovénia 88 százalékos újra felhasználási aránnyal.

3 milliárd embernek nincs telefonja

A német vállalat sajtóközleménye szerint a vizsgált 27 országban összesen 771 millió polcokon porosodó mobiltelefon található, ehhez képest a világon van 3 milliárd ember, akinek egyáltalán nincs mobiltelefonja. Például a svédeknél van a legtöbb porosodó mobiltelefon, fejenként 1,31, – vagyis sokkal több elfekvő mobiltelefonjuk van, mint ahányan laknak az egész országban.

A második és a harmadik helyezett országokban is több a mobiltelefon, mint a teljes lakosság: a finnek a másodikak 1,29-es átlaggal, a britek, litvánok és észtek a harmadikak 1,24-gyel. Ha a darabszámot nézzük, akkor az Amerikai Egyesült Államok vezető az elfekvő mobiltelefonok tekintetében, ott 223,1 millió porosodik valahol egy fiókban.

A kutatásban megnézték, hogy mennyit érne a fiókokban tárolt eszközökben lévő nemesfémek, és a 1,9 milliárd euró összegre jutottak a vizsgált 27 országban, ez a telefonokban használt arany, ezüst, palládium, platina és réz értéke.