8,1 millió telefon porosodik a magyar háztartásokban

Magyarországon 8,1 millió mobiltelefon található a fiókok alján vagy egy polcon porosodva. A német rebuy adatai szerint azonban jók vagyunk mobiltelefon újrahasznosításban, hiszen (esetenként kényszerből) a háztartások fele használt mobiltelefont vásárol.

A magyar háztartások közel felében (46 százalék) használt mobiltelefonokat vásárolnak az emberek, ezzel az aránnyal Lettországgal megosztva első helyezettek hazánk – derül ki a használt online elektronikai eszközök forgalmazásával foglalkozó reBuy kutatásából.

A volt kommunista országok jeleskednek újrahasznosításban

A lista további helyezettjei Lengyelország 45 százalékkal és Románia 43 százalékkal. Ezen a listán dominálnak a volt kommunista országok Európából, így valószínű az emberek életszínvonaluk miatt inkább a használt készülékek felé fordulnak, és nem kifejezetten a környezet megóvása miatt döntenek régebbi készülékek használata mellett.

A kutatás szerint a magyar háztartások a mobiltelefonok eladásában vagy ajándékozásában is jeleskednek: az emberek 38 százaléka nem hagyja otthon porosodni a régi telefont, hanem szívesen eladja vagy odaajándékozza, akinek kell. A vizsgált 27 ország közül a dánok vezetik a listát, ebben az országban a háztartások közel fele (49 százaléka) eladja vagy elajándékozza a megunt telefonkészüléket. Másodikok ezen a listán a franciák 41 százalékkal, harmadik helyezettek pedig a lengyelek 41 százalékkal.

8,1 millió mobiltelefon porosodik polcon

Az adatok szerint a magyarok fejenként 0,87 mobilkészüléket használnak. A polcokon, otthonokban vagy egy irodai raktárban 8,1 millió mobiltelefon porosodik és fejenként 0,81 mobiltelefont jelent. A mobiltelefonokat 82 százalékos arányban újra hasznosítjuk, ezzel 20,5 millió euró (7,4 milliárd forint) értékű nemesfémet mentünk meg a pusztulástól.

A telefonok újrahasznosításában azonban a finnek és a spanyolok jeleskednek, a készülékek 89 százalékát feldolgozzák valamilyen formában, harmadik Szlovénia 88 százalékos újra felhasználási aránnyal.

3 milliárd embernek nincs telefonja

A német vállalat sajtóközleménye szerint a vizsgált 27 országban összesen 771 millió polcokon porosodó mobiltelefon található, ehhez képest a világon van 3 milliárd ember, akinek egyáltalán nincs mobiltelefonja. Például a svédeknél van a legtöbb porosodó mobiltelefon, fejenként 1,31, – vagyis sokkal több elfekvő mobiltelefonjuk van, mint ahányan laknak az egész országban.

A második és a harmadik helyezett országokban is több a mobiltelefon, mint a teljes lakosság: a finnek a másodikak 1,29-es átlaggal, a britek, litvánok és észtek a harmadikak 1,24-gyel. Ha a darabszámot nézzük, akkor az Amerikai Egyesült Államok vezető az elfekvő mobiltelefonok tekintetében, ott 223,1 millió porosodik valahol egy fiókban.

A kutatásban megnézték, hogy mennyit érne a fiókokban tárolt eszközökben lévő nemesfémek, és a 1,9 milliárd euró összegre jutottak a vizsgált 27 országban, ez a telefonokban használt arany, ezüst, palládium, platina és réz értéke.

Így csináljunk régi gépekből új otthoni irodát

Az irodában a vállalat mindennel ellát, hogy rendesen elvégezhessük munkánkat: erős számítógépek, gyors és megbízható internet, videókonferenciás felszerelés. Azonban az otthoni irodában már nem minden ugyanolyan zökkenőmentes.

A vállalatok, nyilván megpróbálják minél jobban felszerelni az otthonról dolgozókat is, de nem mindenhol tudnak saját céges laptopot vagy széles sávú internetkapcsolatot biztosítani. Sok otthonról dolgozó saját maga kell felszerelje az irodát. Nem kell rögtön új laptopot vagy telefont vásárolni azért, hogy otthonról dolgozzunk, a régebbi eszközök leporolása, felújítása is segít, cikkünkben ehhez adunk tippeket.

Asztali gép és laptop

Itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy a korábban porfogóként használt régebbi laptopot üzembe helyezzünk. Ha csak email és szövegírásra használjuk az irodai gépet, akkor egy régebbi, kisebb teljesítményű gép is elegendő erre a feladatra.

Hardver upgrade

Ha nem vagyunk elégedettek a gép sebességével, érdemes a gép merevlemezét SSD-re cserélni, minőségi ugrást fogunk tapasztalni sebesség terén. A memória upgrade is segíti növelni a sebességet, a legtöbb laptop RAM-ja bővíthető.

Sokan nem szeretnek a laptop billentyűzetén gépelni, nekik érdemes lenne egy kényelmesebb USB-s vagy Bluetooth kapcsolattal működő külső billentyűzetet beszerezni, ezzel sokkal komfortosabbá válik a mindennapi szövegírás.

Szoftver upgrade

Van, ahol az operációs rendszer frissítésére van szükség. Ezt feltétlenül tegyük meg az első használatba vétel előtt, mert az operációs rendszer gyártói rendszeresen adnak ki újabb és újabb biztonsági frissítéseket, ezek nélkül állandó veszélyforrásnak vagyunk kitéve az interneten.

Ha friss operációs rendszert szeretnénk, akkor Windows-os gép esetén megvásárolhatjuk a legújabb, Windows 10 operációs rendszert – győződjünk meg előtte, hogy gépünk képes futtatni a szoftvert.

Mac-es gépek esetében a System Restore funkció segíthet javítani az operációs rendszer problémáin. Vagy ha kísérletező kedvünkben vagyunk, akkor próbáljuk ki a Google Chromium OS alapú, ingyenes Newerware operációs rendszert, rengeteg beépített Google szolgáltatással érkezik.

Kiegészítő képernyő

Míg kedvesem használt monitorját nem kaptam meg használatra, nem gondoltam volna, hogy a szövegszerkesztési feladatoknál is sokat segít a plusz képernyő. A kisebb laptop képernyőt nagyobb virtuális munkaterületre tudjuk varázsolni egy nagyobb kijelzővel. A monitort kábellel kell csatolni a géphez, de nem bonyolult. Itt található hogyan kell mindezt megtenni, Windows 10 és macOS esetében.

 Tablet monitorként

Egy régi tabletet is befoghatunk plusz képernyőnek. Ehhez fizetős alkalmazásokat kell vásároljunk, de sima töltéshez is használt kábellel tudjuk őket csatlakoztatni. A Duett (iOS, Android) vagy iDisplay jó megoldások erre. Az ingyenes megoldások rengeteg reklámmal zavarják munkánkat, nem javasoljuk használatukat.

Ingyenes megoldások is vannak, de ahhoz újabb eszközök szükségesek. Ha például iPad-ünk nem túl régi és támogatja az iPadOS 13-mat, akkor a Sidecar funkciónak köszönhetően egy Mac számítógéppel csak össze kell dugni a két eszközt és minden működik.

Webkamera

Ha annyira öreg a laptopunk, hogy nincs beépített webkamerája vagy ami van, az nagyon rossz minőségű videót közvetít, akkor egy régi okostelefont vagy tabletet használhatunk kameraként. Egy külső, jó minőségű képet adó Full HD webkamerát vásárolni eléggé drága mulatság lehet, ezt nem javasolnánk. Az okostelefonra vagy tabletre is telepíthetjük a videokonferencia szolgáltatás alkalmazását és kényelmesen tudjuk használni onnan is.

Rekordmennyiségű e-hulladék keletkezett 2019-ben

Az ENSZ június végén kiadott Global E-waste Monitor 2020 című jelentése szerint 2019-ben rekordmennyiégű elektronikus hulladék keletkezett, 53,6 millió tonnányi, ami 21 százalékos növekedés öt év leforgása alatt. A hulladék elektronikából 57 milliárd dollárnyi aranyat és egyéb értékes komponenseket elégetünk vagy simán kidobunk.

A jelentés szerint az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékmennyiség, melyet a z egyre fejlődő elektronikus és elektromos eszköz fogyasztás duzzaszt ekkorára. Az is problémát jelent, hogy a gyártók eleve rövid életciklussal terveznek és nagyon kevés javítási lehetőség van ezeknél az eszközöknél.

Keveset hasznosítunk újra

A 2019-ben keletkezett e-hulladéknak csupán a 17,4 százalékát hasznosította újra az emberiség. Ez azt jelenti, hogy 57 milliárd dollár (!!!) értékű aranyat, ezüstöt, rezet, platinát és egyéb magas értékű, újrahasznosítható anyagot egyszerűen kidobunk, vagy, ami még rosszabb, simán elégetünk – ahelyett, hogy összegyűjtenénk és újrahasznosítanánk őket.

A legnagyobb szemetelők

A jelentés szerint a legnagyobb szemetelő kontinens Ázsia, 24,9 millió tonnával, második helyezett Amerika (13,1 millió tonna) és Európa (12 millió tonna). Afrika csupán 2,9 millió tonnányi e-hulladékot, míg Óceánia 0,7 millió tonnányi e-szemetet generáltak.

Érdekesen átalakul ez a rangsor, hogyha az egy lakosra jutó e-hulladék mennyiséget nézzük: Európa lesz az első 16,2 kilogramm e-hulladékkal fejenként, Óceánia második 16,1 kilogrammal, harmadik helyezett Amerika 13,3 kilogrammal. Ázsia és Afrika e-hulladék termelése fejenként a legalacsonyabb: 5,6, illetve 2,5 kilogramm.

A tavaly keletkezett 53,6 millió tonna meghaladja az Európában élő összes felnőtt ember testsúlyát, ennyit nyom 350 darab, Queen Mary 2 nagyságú szállodahajó, melyeket sorba állítva 125 kilométer hosszú vonalat kapnánk.

Érdemes újrahasznosítani

Az e-hulladékot azért is érdemes lenne minél nagyobb arányban újrahasznosítani, feldolgozni, mert a használt anyagok között olyan mérgező összetevők is vannak, mint például az ólom, mely károsítja az emberi agyat és a koordinációs rendszert. A többnyire monitorokban, fluoreszkáló és energiatakarékos izzókban használt ólomból éves szinten 50 tonnányi kerül a természetbe.

Az e-hulladék nagy részét a kis elektronikai eszközök teszik ki (17,4 millió tonna), nagy eszközök (13,1 millió tonna) és a hőmérséklet szabályozására szolgáló eszközök (17,4 tonna). A DATA D által is feldolgozott kis IT és távközlési berendezések kategóriából keletkezett a legkevesebb hulladék, 0,9 millió tonnányi.

Az ENSZ jelentése itt található meg.

Használt mobil céges használatra? Miért ne!

A szükséghelyzet több téren is költségtakarékosságra kényszerítette a vállalatokat, így nem meglepő módon fellendült a használt számítástechnikai eszközök forgalma is. A használt laptop mellett érdemes használt okostelefonban gondolkodni – az 5G-s hálózat berobbanásával lehet majd az új készülékben gondolkodni.

Van, ami csökken, de van, ami nő

Ha egy ajtó bezárul, akkor kinyílik egy újabb. Vagyis, ha az új okostelefonok értékesítése csökken, akkor a használt mobilpiac kompenzálja a lassulást – mutatják a piackutatók számai. Az új telefonok piaca egy ideje már nem fejlődik olyan szépen, ahogy azt a készülékgyártók szerették volna, a Gartner adatai szerint 2019-ben két százalékkal csökkent az új okostelefonok piaca. Idén is csupán az 5G-s készülékek iránti érdeklődés rántja ki a mélyvízből az új okostelefonpiacot, mely 1,7 százalékkal bővül a becslések szerint.

Dinamikusan bővül

Ezzel szemben a használt készülékpiac dinamikusan bővül. Az IDC legfrissebb jelentése szerint kétszámjegyű növekedéssel 206,7 millió darabosra bővült a használt okostelefon piac – ez a szám magában foglalja a gyártók által felújított és újból eladott készülékeket is. A piac 17,6 százalékkal bővült a 2018-as adatokhoz képest, amikor 175,8 millió használt telefon talált gazdára. Az IDC előrejelzése szerint éves 13,6 százalékos bővüléssel 2023-ban 332,9 millió darab használt okostelefon talál majd gazdára.

Az okok változatosak, de az biztos, hogy a piac kivárt, az 5G-s készülékek iránti érdeklődés magasabb lesz idén. Az is hozzájárul az új készülékek iránti lanyhább érdeklődéshez, hogy nem igazán jelentek meg olyan technikai újdonságok a mobilokban, ami feltétlenül a váltást gyorsította volna. És nincs is értelme pénzügyileg, egy használt készülék funkcióban ugyanazt nyújtja, mint az új, mégis az újhoz képest alacsonyabb áron lehet hozzájutni.

Garanciás készüléket vegyünk

Érdemes vállalati célokra is használt mobilba fektetni, főleg, ha találunk olyan kereskedőt, aki garanciával értékesíti ezeket az eszközöket. A garancia mellett azért győződjünk meg, hogy a kereskedő szentelt figyelmet arra, hogy a készülék korábbi tulajdonosainak adatait megfelelően törölje. Már csak azért is érdemes erre odafigyelni, mert nem lenne jó egy használt készüléket úgy a vállalati hálózatba kapcsolni, hogy azon már eleve fut egy fertőzött kémprogram.

Győződjünk meg róla, hogy a használt készülék alkalmas a meglévő vállalati alkalmazások futtatására. Az új készülékhez hasonlóan, ezt is egy szakképzett IT-s vizsgálja át és állítsa be a céges biztonsági előírásoknak megfelelően. Ha időt szánunk a készülék megfelelő átvizsgálására, beállítására, hálás és kitartó munkatársa lesz kollégánknak.