8,1 millió telefon porosodik a magyar háztartásokban

Magyarországon 8,1 millió mobiltelefon található a fiókok alján vagy egy polcon porosodva. A német rebuy adatai szerint azonban jók vagyunk mobiltelefon újrahasznosításban, hiszen (esetenként kényszerből) a háztartások fele használt mobiltelefont vásárol.

A magyar háztartások közel felében (46 százalék) használt mobiltelefonokat vásárolnak az emberek, ezzel az aránnyal Lettországgal megosztva első helyezettek hazánk – derül ki a használt online elektronikai eszközök forgalmazásával foglalkozó reBuy kutatásából.

A volt kommunista országok jeleskednek újrahasznosításban

A lista további helyezettjei Lengyelország 45 százalékkal és Románia 43 százalékkal. Ezen a listán dominálnak a volt kommunista országok Európából, így valószínű az emberek életszínvonaluk miatt inkább a használt készülékek felé fordulnak, és nem kifejezetten a környezet megóvása miatt döntenek régebbi készülékek használata mellett.

A kutatás szerint a magyar háztartások a mobiltelefonok eladásában vagy ajándékozásában is jeleskednek: az emberek 38 százaléka nem hagyja otthon porosodni a régi telefont, hanem szívesen eladja vagy odaajándékozza, akinek kell. A vizsgált 27 ország közül a dánok vezetik a listát, ebben az országban a háztartások közel fele (49 százaléka) eladja vagy elajándékozza a megunt telefonkészüléket. Másodikok ezen a listán a franciák 41 százalékkal, harmadik helyezettek pedig a lengyelek 41 százalékkal.

8,1 millió mobiltelefon porosodik polcon

Az adatok szerint a magyarok fejenként 0,87 mobilkészüléket használnak. A polcokon, otthonokban vagy egy irodai raktárban 8,1 millió mobiltelefon porosodik és fejenként 0,81 mobiltelefont jelent. A mobiltelefonokat 82 százalékos arányban újra hasznosítjuk, ezzel 20,5 millió euró (7,4 milliárd forint) értékű nemesfémet mentünk meg a pusztulástól.

A telefonok újrahasznosításában azonban a finnek és a spanyolok jeleskednek, a készülékek 89 százalékát feldolgozzák valamilyen formában, harmadik Szlovénia 88 százalékos újra felhasználási aránnyal.

3 milliárd embernek nincs telefonja

A német vállalat sajtóközleménye szerint a vizsgált 27 országban összesen 771 millió polcokon porosodó mobiltelefon található, ehhez képest a világon van 3 milliárd ember, akinek egyáltalán nincs mobiltelefonja. Például a svédeknél van a legtöbb porosodó mobiltelefon, fejenként 1,31, – vagyis sokkal több elfekvő mobiltelefonjuk van, mint ahányan laknak az egész országban.

A második és a harmadik helyezett országokban is több a mobiltelefon, mint a teljes lakosság: a finnek a másodikak 1,29-es átlaggal, a britek, litvánok és észtek a harmadikak 1,24-gyel. Ha a darabszámot nézzük, akkor az Amerikai Egyesült Államok vezető az elfekvő mobiltelefonok tekintetében, ott 223,1 millió porosodik valahol egy fiókban.

A kutatásban megnézték, hogy mennyit érne a fiókokban tárolt eszközökben lévő nemesfémek, és a 1,9 milliárd euró összegre jutottak a vizsgált 27 országban, ez a telefonokban használt arany, ezüst, palládium, platina és réz értéke.

Műszaki betétdíjjal fenntarthatóbbak lehetnének az elektronikai eszközök

Tizenhárom plusz egy javaslatot fogalmaztak meg szakemberek a fenntarthatóbb elektronikai termékekért. Nekünk az összes tetszik, de főképp a 3. és 4. javaslat.

A Fenntarthatóság Felé Egyesület kezdeményezésére az Európai Bizottság Make ICT Fair program keretében 13+1 javaslatot fogalmaztak meg szakmabeliek, melyek az elektronikai termékek gyártását, használatát ás hasznosítását fenntarthatóbbá lehetne tenni. A javaslatok kidolgozásában szerepet vállalt a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Humusz Szövetség is.

A javaslatok között szerepel például a tartós fogyasztási cikkek jótállási idejének növelése, ahogy erre már több EU-s tagállamban is van példa. Vagy azt is megfogalmazták, hogy gazdasági ösztönzőkkel kell támogatni a tartósabb termékek gyártását, ami csökkentett általános forgalmi adót vagy környezetvédelmi termékdíjat jelenthet egyaránt.

Használjunk újra, hasznosítsunk többször

A DataD-nél tevékenységünkkel és a felvállalt célokkal egyaránt támogatjuk a 3. és a 4. javaslatot. A harmadik javaslat ugyanis a használt termékek vásárlását, adományozását, cseréjét, felújítását, újragyártását támogathatná az állam felvilágosító kampányokkal. Ugyancsak ösztönözni lehetnek a moduláris felépítésű eszközök térnyerését és a technikai újdonságok könnyebb beépíthetőségét.

A negyedik javaslat az újrahasznosításról szól, melynek keretében támogatni kellene a termékek visszavételét, a műszaki betétdíj bevezetésével, felvilágosító kampányokkal. Ahogy kellene szorgalmazni az újrahasznosítás hazai technikai és technológiai kapacitásainak fejlesztését is.

Fejlődjön a szerviz hálózat

Érdekes elképzeléseket tartalmaz a hetedik javaslat is, mely szerint a gyártók javíthatóbb termékeket gyártsanak, például tegyenek közzé javítási útmutatókat vagy egyszerű, szabványos eszközökkel lehessen javítani azokat. Ugyancsak javasolják a szerviz szektor megerősítését, célzott támogatásokkal és alacsonyabb adókkal egyaránt.

Büntethető legyen a tervezett elavulás

A tervezett elavulás a piacgazdaság üzleti velejárója, az okozott környezeti károk azonban komolyak és reálisak. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy ha a gyártó tudatos lépéssel csökkenti a termék használhatóságának időtartamát, akkor ez büntethető legyen.

A teljes javaslatcsomag a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapjáról tölthető le.

 

 

Sok az e-hulladék, még többet kellene újrahasznosítani

Környezetvédelmi szakemberek számításai szerint, ha a mostanáig tapasztalt ütemben gyorsul az elektronikai hulladék bővülése, akkor 2030-re 74,7 millió tonnányi e-hulladék keletkezésével kell számolnunk.

Ez azt jelenti, hogy 16 év alatt megduplázódott az új elektronikus hulladék mennyisége. Ez a kategória a leggyorsabban növekvő háztartási hulladék kategória, ami az emberek és a gyártók körében kialakult rossz szokások hajtják: az emberek sokkal több elektronikai eszközt vásárolnak, melyeknek rövidebb az életciklusok és szinte lehetetlen megjavítani őket.

Növekszik az életminőség

Az nyilván jó dolog, hogy az emberek vásárolnak elektronikai eszközöket, ahogy az is üdvözlendő, hogy egyre többen juthatnak hozzájuk. Az elektronikai eszközök segítségével ugyanis növekszik az emberek életszínvonala, sokkal több szabadidő felett rendelkezhetnek. Az viszont problémát jelent, hogy a globális kereslek elektronikai eszközök iránt sokkal gyorsabban növekszik, mint az elektronikai hulladék feldolgozó kapacitásunk. Az elektronikai termékek életciklusuk végén a környezetbe kerülnek, ahol szennyezik, mérgezik a környezetet, ártanak az emberekre és a vadon élő állatokra.

Amint arról már egy korábbi bejegyzésben írtunk, a 2019-ben keletkezett elektronikai hulladéknak csupán a 17,4 százalékát sikerült formálisan összegyűjteni és megfelelő módon újrahasznosítani. Éves szinten 9,2 millió tonnával növekedett az elektronikai hulladék, és ebben nincs benne a nem dokumentált hulladék mennyisége.

Európa sokat hasznosít

A jó hír, hogy Európa élen jár az újrahasznosított elektronikai hulladék mértékében, az öreg kontinens e-hulladékának 42,5 százalékát összegyűjtik és feldolgozzák. Ezzel szemben a második helyezett Ázsiában ez az arány 11,7 százalék, Amerikában 9,4 százalék, Csendes-Óceán térségében 8,8 százalék és Afrikában csupán 0,9 százalék.

Hogy az elektronikai hulladék 82,6 százalékával mi történik, nos az nem tudjuk, csak találgatunk. A gazdagabb országokban a hulladék 8 százaléka a háztartási szemétben köt ki, míg 7-20 százalék közötti arányt exportálnak. A szegényebb országokban, nos már nem annyira ismert a kép, ott informálisan foglalkoznak az e-hulladékkal is.

Mérgezzük a környezetet

Megfelelő szemétkezelési rendszer híján azonban az e-hulladékban lévő mérgező anyagok – higany, brómozott égésgátlók, fluorizált szénhdrogén és a halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének – a természetbe jutnak, melyek ártanak a szeméttelepek mellett lakó emberek egészségére.

A higanyt a számítógép monitorok gyártásában és fluoreszkáló világításban használják, de ha az ember érintkezik vele, akkor agykárosodást szenvedhet. Becslések szerint a nem dokumentált e-hulladék miatt évente 50 tonnányi higany kerül a természetbe.

Legalább törvény létezik

Veszélyesek a környezet hűtésére, fűtésére használt rendszerek is, ezek lassan üvegházhatás előidéző gázokat bocsátanak ki. A szeméttelepekről becslések szerint 98 millió tonnányi kerül a levegőbe, vagyis az energiaszektor globális üvegházhatású gázkibocsátásának 0,3 százaléka származik innen.

Azért jó híreink is vannak, a világ lassan, de biztosan foglalkozik a problémával. A múlt év végén 78 ország, vagyis a világ lakosságának 71 százalékot lefedő kormányok hoztak vagy terveztek e-hulladékkal foglalkozó szabályozást életbe léptetni. Már csak jól kellene alkalmazni azokat.