+36304177429 info@datad.hu

A vállalatok nem foglalkoznak az elektronikai hulladékkal

Kicsit saját maguknak ellentmondóan működnek a vállalatok világszerte – derül ki abból a kutatásból, melyet a Blancco kérésére a Coleman Parker végzett a világ nagyvállalatai körében. Az 1850 vállalat megkérdezésével készített felmérés szerint a szervezetek 83 százalékának van CSR programjuk, de ennek ellenére elenyésző százalékuk foglalkozik az életciklusuk végét elért IT eszközök adatfertőtlenítésével.

Pedig blogunkon is megírtuk, hogy éves szinten rekordmennyiségű, 53,6 milliárd tonnányi elektronikus hulladék keletkezett és ennek csupán a 17,4 százalékát hasznosítja újra az emberiség. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 57 milliárd dollár értékű arany, ezüst, réz, platina és egyéb magas értékű, újrahasznosítható anyagot egyszerűen kidobunk vagy elégetünk.

Másképp dolgozzuk fel a régi hardvert!

Az elektronikai hulladék növekedésének egyik oka, hogy rossz módszereket használunk a hardver feldolgozására. A felmérés szerint a szervezetek több mint harmada (36 százalék) nem megfelelő adatmegsemmisítési módszereket használnak, melyek kockázatot jelentenek a vállalat és a környezet számára egyaránt. Egyik ilyen módszer a hardver fizikai megsemmisítése anélkül, hogy minderről bármilyen feljegyzés, tanúsítás készülne.

A vállalatok gyakorlatilag ledarálják vagy egy kalapáccsal összetörik a kidobott elektronikai eszközöket, így azonban a készülékek gyártásakor használt káros anyagok mind-mind a természetben kötnek ki. Ennél jobb megoldás, ha egy erre szakosodott vállalatra bízzuk a készülékek megsemmisítését, hiszen ők megfelelően tudják a káros anyagokat elkülöníteni és kezelni egyaránt.

Bevételhez juthatnak

A felmérés szerint a nagyvállalatok összesen több százezer eszközt semmisítenek meg nem megfelelő módon minden évben. Ha ezek a szervezetek váltanának, és úgy döntenének, hogy adatfertőtlenítik eszközeiket és eladják őket a megsemmisítés helyett, akár 2000 szénkreditet tudnának összeszedni éves szinten – ami komoly bevétel minden vállalatnak.

Az eladás nem az egyetlen lehetőség. A vállalatok a szervezeten belül újrahasznosíthatják vagy egy jó célra fordíthatnák. De ehhez minden esetben szoftveresen adatfertőtleníteni kell az eszközöket, ahelyett, hogy fizikailag megsemmisítsék azokat.

Miért döntenek így a cégek?

A kutatás szerint azonban a vállalatok több mint egyharmada (39 százaléka) az eszközök fizikai megsemmisítése mellett döntenek, mert azt gondolják, ez a legjobb a környezetnek. De vajon miért döntenek így a vállalatok? A válasz három területről érkezik: oktatás hiánya, kommunikáció hiánya és az adatbiztonság és környezeti előírások gyenge szabályozása.

Az oktatás hiánya – a vállalatok rosszul gondolják azt, hogy az eszközök fizikai megsemmisítése a legjobb a környezetnek, sokkal jobb, ha a káros anyagok nem kerülnek a természetbe vagy ha többször újrahasznosítjuk azokat.

Kommunikáció hiánya – az életciklusuk végét elért eszközökkel a vállalatok döntő többsége foglalkozik (91 százalék), de csak a papír és szabályzat, elképzelés szintjén. A vállalat elképzeléseit, vállalásait meg kell ismertetnie az alkalmazottakkal és megfelelően a mindennapi gyakorlatban alkalmazni is kell.

A szabályok hiánya vagy be nem tartása – az Amerikai Egyesült Államokban 22 államban egyszerűen nincs állam szerte érvényes szabályozás, mely az elektronikai hulladék kérdését szabályozná. A 2013-mas EU-s WEEE Direktíva és szabályozás megléte ellenére Nagy-Britannia 2018-ban nem teljesítette célkitűzéseit és egyik a legnagyobb elektronikai hulladék expotőrnek számít. Vagyis van mit fejlődni a szabályok megalkotása és betartatása területén egyaránt.

 

A home office kollégák nehezen találják az adatokat

Az egyre növekvő mértékben decentralizált munkakörnyezetben, ahol az alkalmazottak és vállalatok széles körű kommunikációs eszközöket használnak, a megfelelő vállalati információ megtalálása eléggé nagy kihívást jelent.

A Sinequa vállalat felmérése szerint az alkalmazottak napi szinten 45 percet csupán a vállalati adatok keresésével töltenek. A kollégák a felmérés szerint naponta nyolcszor keresnek adatokat, és minden alkalommal kicsivel több mint 5 percet töltenek azzal, hogy megtalálják a megfelelő információt. Az irodai dolgozók több mint fele azt mondta, hogy vannak napok, amikor nem találják meg az általuk keresett vállalati információt, bármennyit is töltenek annak keresésével.

A távoli rendszerek nehezen érhetők el

A home office-ből dolgozók számára az információkeresés nehezített tereppé vált, hiszen a távolabb lévő rendszerekhez a hozzáférés lassabb, nehézkésebb. Az információ a különböző telephelyeken található meg, ezért még azt sem igazán tudják az alkalmazottak, kihez forduljanak segítségért.

És noha adattal kapcsolatban nagyon jó menedzsment rendszerek és IT megoldások léteznek, a kutatás azt is kiderítette, hogy a hiányzó dokumentumok mögött egy szabadságon lévő kolléga van. A kutatásban megkérdezettek több mint két harmada (68 százalék pontosan) szerint akkor van igazán gondjuk a megfelelő információ megtalálásával, amikor kollégájuk hiányzik.

Bízzuk profikra!

Ha az adatot nem találjuk, amikor emberek vannak a gépek mögött, akkor ne reménykedjünk, hogy a kidobandó merevlemezekről tudjuk, milyen adatok vannak rajta. Ha biztosra akarunk menni, akkor bízzuk profikra az adatok megsemmisítését!