Az ötéves moduláris telefon, amit még mindig frissítenek

A nagyon olcsó Android telefonok ritkán élik túl harmadik születésnapjukat, ezek közül a Fairphone jelenti az üdítő kivételt.

A 2015-ben gyártott Fairphone március végén egy nagy szoftver frissítésnek köszönhetően szinte új lett és immár a Android 9-est használhatja.

Azért lássuk be, Androidból már ott van a 11-es változat is, de a 9-es verzió is megfelelően biztonságos és ami még fontosabb, támogatott: a Google folyamatosan frissíti és küldi ki a 9-es verziójú Androidot futtató készülékekre is az újabb biztonsági javításokat.

De mi fán terem a Fairphone?

A Fairphone egy holland vállalkozás, melynek 2013-mas alapítása óta az volt a célja, hogy egy könnyen szerelhető, moduláris mobiltelefont alkossanak meg. Ez sikerült is, a kezdeti próbálkozás után a Fairphone 2-es modell lett a vállalat népszerű terméke, 115 ezer darabot értékesítettek belőle. Jelenleg a Fairphone 3-mas és Fairphone 3+ készüléket lehet megvásárolni. Nem olcsó, 400 euró, vagyis 144 ezer forint egy alapkészülék.

Azonban ezért egy hosszú ideig használható készüléket kapunk, amelyhez ráadásul fair bányászatból származó alapanyagokat is használnak. A cégnek működése is más: szociális vállalatként a tulajdonosoknak nem céljuk a profit termelés, mindent visszaforgatnak a cégbe és az alkalmazottakra, termékfejlesztésre költenek.

13 csavar tartja össze

A mobiltelefon belsejét 13 csavar tartja egyben. Miután ezeket kicsavarjuk, a telefon belsejében minden összetevő – akkumulátor, kamera, alsó vagy felső modul, hátlapja – cserélhető. Így ha a készülék meghibásodna vagy csak egy jobb kamerát szeretnénk a telefonnak, netán egy több ideig tartó akkumulátort, nagyon egyszerűen kicserélhetjük az alkatrészeket. Még az Engadget szerelésben igencsak járatlan újságírójának is sikerült ez a bravúr.

Évente átlagosan 1,4 milliárd új mobiltelefon talál gazdára, nagyon gyakran egy olyan eszközt lecserélve, mely egyébként teljes egészében jól működik. Az emberek átlagosan 2,7 évig használnak egy készüléket, a telefon készítéséhez használt alapanyagok kevesebb mint 5 százalékát lehet újrahasznosítani. A fogyasztók viselkedése nagy mértékben hozzájárul az elektronikus szemét növekedéséhez.

Környezetvédelmi szakemberek számításai szerint, ha a mostanáig tapasztalt ütemben gyorsul az elektronikai hulladék bővülése, akkor 2030-re 74,7 millió tonnányi e-hulladék keletkezésével kell számolnunk.

 

Újrahasznosított eszközöket is választanak a vállalatok hardverfrissítéskor

A brit vállalatok közül egyre többen újrahasznosított eszközöket vásárolnak, amikor frissítenie kell eszközparkjukat. Ezzel mindenki jól jár: a cégek olcsóbban szerzik be a szükséges eszközöket, és közben védik a környezetet is.

A Stone Group brit ICT vállalat kutatása szerint a szigetországban működő vállalatok több mint fele (59 százaléka) újrahasznosított hardvert vásárol, amikor arról van szó, hogy frissítenie kell eszközparkját. A megkérdezettek negyede ugyancsak újrahasznosított IT eszközöket, felszereléseket és kiegészítőket szerez be az újak helyett.

A kutatás szerint az újrahasznosított gépek nagy népszerűségnek örvendenek: 42 százalékuk ugyanis új és újrahasznosított eszközöket szerez be valamilyen arányban.

Zöldek és spórolnak egyszerre

A felmérésben az újrahasznosított eszközöket választó vállalatok két fő okot neveztek meg erre: ezzel is védik a környezetet a szükségtelen elektronikai szeméttől és ők is pénzt spórolnak meg, hiszen olcsóbban tudják megvásárolni a felszereléseket.

A szervezetek úgy is segíthetik a környezetet, ha a saját informatikai eszközeiket is újrahasznosítják, például más szervezeteknek adományozzák további használatra. A kutatás szerint 10 vállalatból négy segélyszervezeteknek, alapítványoknak adja át a régi IT eszközeiket, míg egyharmaduk felújítja azokat és tovább használják a régebbi gépeket. További egyharmaduk erre szakosodott vállalatnak adja eszközeit, hogy azok felújítsák és újrahasznosítsák őket.

A vállalatok nemcsak azért választanak egy erre szakosodott céget eszközeik újrahasznosításáért, mert ezzel védeni szeretnék a környezetet. Az okok között szerepel az is, hogy így szeretnék megóvni magukat a szükségtelen adatszivárgásoktól. Hiszen a Data D-hez hasonló szervezetek tanúsítottan és szoftveresen, véglegesen törlik az adathordozókat, mielőtt továbbadnák másoknak.

Itthon szeretjük az öreg gépeket

Az biztos, a hazai laptop felhasználók régebbi eszközöket használnak, hiszen egy magyar felmérés szerint a lakosság által használt gépek többsége (49 százalék) 2016-os vagy ennél régebbi darab, mindössze 10 százalékuk tartozik az egy évnél fiatalabb kategóriába. Ezek a felhasználók vegyesen saját és céges számítógépet egyaránt használtak.

A saját eszközt használók körében még több az öregebb számítógép: 57 százalékuk esetében 5 évnél idősebb a hardver, míg csupán 7 százalékuk esetében egy évnél fiatalabb.

 

Szélesebb körben kiterjedt a javíthatóság joga

Az EU a könnyebben javítható eszközök gyártását preferálja, hiszen ezzel rengeteg elektronikai hulladéktól menthetjük meg környezetünket.

Március elsejétől az EU területén gyártott új mosógépek, hajszárítók hűtőszekrények és kijelzők – beleértve a tévéket is – úgy értékesíthetik a gyártók, ha ezek az eszközök minimum 10 évig javíthatók. Ezzel az unió szélesebb körben kiterjeszti a javítás jogát, melynek célja végső soron az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése.

Több eszközre is kiterjesztik

A javaslatot következő lépésben egyre több elektronikai termékre terjesztik ki, így várhatóan érvényes lesz az okostelefonokra, laptopokra és egyéb fogyasztói elektronikai cikkekre is, ezzel az Európában keletkező elektronikai hulladék nagy részét lefedik.

Jön az Európai javíthatósági index

Amint arról a DataD blogjában korábban már írtunk, az Európai Parlament megszavazta, hogy az elektronikai cikkeket gyártók egyszerűbben javítható termékek gyártására törekedjenek. Illetve azt is kötelezővé szeretnék tenni, hogy a gyártók egy javíthatósági indexet tüntessenek fel.

Ennek hatására a vásárlók könnyebben el tudják dönteni, hogy az adott termék nehezen vagy könnyen javítható. A várakozások szerint idén már megszületnek az első erre vonatkozó, EU-s rendelkezések.

Franciaországban már január elejétől kötelező

Franciaország már egy lépéssel az Európai Unió előtt van, hiszen az országban az év elejétől fel kell tüntetni ezt a javíthatósági indexet. A gyártóknak 2021 végégig van idejük minden boltba kerülő terméken ezt feltüntetni. Egy termék maximum 10 pontot kaphat, attól függően, hogy mennyire egyszerű szétszedni a terméket, milyen áron és milyen csatornákon érhetőek el a javítási útmutatók és pótalkatrészek.

Az almás készülékek közepesen javíthatók

Például az Apple már eleget is tett ennek a kötelezettségének. Ők márciusban jelentették meg a javíthatósági indexet termékeik mellett. Ezekből például kiderül, hogy a közel 1200 euróba kerülő iPhone 12 Pro javíthatósági indexe 6 a maximális 10-ből.

Az előző év iPhone 11-es modelljei 4,5-4,7 közötti javíthatósági indexszel büszkélkedhetnek.  A különböző MacBook modellek indexe 5,6 és 7 között alakul.

A javíthatósági jog kiterjesztése mellett számos civil szervezet, környezetvédő alapítványok kampányolnak, hiszen segítségével csökken az elektronikai hulladék aránya.

 

 

Meglepően hanyagok a vállalatok adattörlés területén

A legtöbb vállalatot nem igazán érdekli, hogy érzékeny vállalati adatokat tartalmazó számítógépektől vagy adathordozóktól úgy szabadulnak meg, hogy előtte nem törlik tanúsítottan azokat.

Egyes vállalatok annyira felelőtlenek, hogy nem vizsgálják meg egyáltalán, az eladott vagy kidobott számítástechnikai eszközökön vannak-e egyáltalán érzékeny adatok. A DSA Connect felméréséből kiderült, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol az elmúlt 12 hónapban dobtak ki vagy adtak el számítástechnikai eszközöket, csupán 40 százalékuk gondolta azt, hogy a hardver nem tartalmazott érzékeny adatokat.

Szemétbe is dobták a régi gépeket

A kutatás szerint a megkérdezettek negyede úgy adta el a számítástechnikai eszközöket, hogy nem vizsgálta meg, az adathordozókon volt-e érzékeny adat. Egy tizedük egyszerűen szemétbe dobta az életciklusa végéhez elérkezett eszközt, miközben 8 százalékuk fizikailag megsemmisítette az adott IT eszközt.

A kutatásban szereplő vállalatoknak csupán a 42 százaléka válaszolta azt, hogy a szenzitív adatokat tartalmazó gépeket egy profi vállalatra bízták, ahol tanúsítottan teljes egészében törölték az adathordozókat.

Komoly incidenshez vezethet

Az IT vezetők szerencsére tudatában vannak, hogy a régi eszközökön lévő adatok nem megfelelő kezelése komoly biztonsági incidenshez vezethet.

A vállalat egy korábbi felmérése szerint ugyanis a megkérdezett IT vezetőknek a 10 százaléka azt gondolta, hogy vállalatuk adattörlési ismeretei rendkívül rosszak. Azonban azok a CIO-k, akik tudatosan foglalkoznak a tanúsított adattörlés kérdésével, eléggé drasztikus módszerekhez nyúlnak.

Fúróval és kalapáccsal is törölnének

A legnépszerűbb adatmegsemmisítési metódus az eszközök fizikai megsemmisítése volt – az esetek 90 százalékába választják ezt. Az eszközök szükségtelen megsemmisítése azonban rendkívül megterheli környezetünket, nem kívánt elektronikai hulladékot generálva.

A fizikai megsemmisítésnek több módszerét is kedvelik az IT vezetők: 8 százalékuk kalapáccsal üti szét a régi számítógépeket, 12 százalékuk vízbe meríti a régi gépeket, ettől remélve azt, hogy a gépek és adatok használhatatlanná válnak, míg 18 százalékuk egy fúróval esik neki a régi gépeknek.

A válaszadók több adatmegsemmisítési módszert is megjelölhettek, így a tanúsított szoftveres adattörlés a második legnépszerűbb módszer volt, 74 százalékkal.

 

Egyre többet költünk felhőszolgáltatásokra

Az otthoni munkavégzés magával rántotta a cloud technológiát,  szolgáltatók kétszámjegyű növekedést regisztráltak.

cloud szolgáltatás

A járvány miatt rekordszámú vállalatok tértek át az otthoni munkavégzésre, ez senki számára sem újdonság. Az viszont már jobban megemeli a szemöldököket, hogy a vállalatok a cloud technológia segítségével teremtették meg a rugalmas munkavégzés feltételeit, ahogy az értékesítést is felhő alapokra helyezték át.

Kétszámjegyű növekedés

A Canalys piackutató vállalat adatai szerint 32 százalékkal bővült a cloud infrastruktúrára költött összegek aránya, 2020 negyedik negyedévében, és elérte a 39,9 milliárd dollárt. Csak egy negyedév alatt a vállalatok 3 milliárd dollárral többet költöttek a felhő infrastruktúra szolgáltatásokra.

Az adatok azt mutatják, a teljes piac éves szinten 33 százalékkal bővült, és 142 milliárd dollárt ért el értéke (2019-ben csupán 107 milliárd dollárt fordítottunk ezekre a szolgáltatásokra).

Ők a vezető szolgáltatók

A piacvezető helyét az Amazon Web Services (AWS) megtartotta, 31 százalékos piaci részesedéssel. A szolgáltató harmadik negyedéve a szokásosnál gyengébb volt, de így is éves szinten 28 százalékkal tudott bővülni.

A második helyezett, a Microsoft Azure platform 20 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, viszont tavaly a rendkívül szép 50 százalékkal tudott növekedni. A sikerhez a Microsoft Teams népszerűsége is hozzájárult.

A harmadik helyezett a Google Cloud szolgáltatása, mely az első négy helyezett szolgáltató közül a legnagyobbat, 58 százalékot bővült. Piaci részesedés 7 százalék, ami csupán egy százalékponttal több a Kínában népszerű Alibaba Cloud-nál, aki 6 százalékkal a negyedik világviszonylatban. A kínai szolgáltató is szépe bővült a pandémia ideje alatt, 54 százalékkal.

Forrás: Canalys

Figyeljünk a már nem használt adattárolókra

A felhő migrációs projektek során a vállalati infrastruktúra a felhőbe költözik, amit azután követnek az adatok is. Ez azt jelenti, hogy a helyben, vállalati adathordozón tárolt adatok a felhő szolgáltatóhoz kerülnek át. A törvényi szabályozás és az iparági megfelelés miatt ne feledkezzünk el a helyben tárolt adatok megfelelő védelméről. Vagyis azokat töröljük biztonságosan, az adattárolót adatfertőtlenítsük szoftveresen és minderről készítsünk tanúsítványt is.

2020 legnagyobb GDPR bírságai – második rész

Előző cikkünkben az öt eddigi legnagyobb GDPR bírságot, azok okait soroltuk fel cikkünkben. A utolsó öt helyezett között is vannak szép számmal milliós tételek.

A GDPR 2018 májusa óta védi a személyes adatainkat, azóta több adatvédelmi hatóság aktivizálta magát és szabott ki bírságokat. Az egyik módja a GDPR bírság elkerülésének, ha megfelelő szabályzattal és adatvédelmi előírásokkal fegyverkezünk fel. Ha rendszeresen átnézzük és töröljük a nem szükséges adatokat, azzal megelőzzük, hogy ezek az adatok a vállalaton kívülre kerüljenek – vagyis GDPR szempontból jelentésköteles esemény történjen.

6. Wind – 17 millió euró

Az olasz adatvédelmi hatóság bírságolt újból, most a Wind távközlési vállalat marketing gyakorlatát tartotta GDPR ellenesnek. A büntetés összege 16 729 600, vagyis kevéssel marad el a címben szereplő 17 milliótól, 2020. július 13-án szabták ki.

Az adatvédelmi hatóságok azután kezdték el vizsgálni a távközlési céget, hogy panaszok érkeztek a vállalat marketing kommunikációs gyakorlata ellen. A szolgáltató rendszeresen kéretlen reklámokkal bombázta az olaszokat. A spam emailekről történő leiratkozást nem megfelelő címek megadásával lehetetlenítette el.

A vállalat visszatetsző tevékenysége itt még nem ért véget: a mobil alkalmazás felhasználókat arra kényszerítették, hogy a direkt marketing tevékenységet és a felhasználó helyzetének követését engedélyezzék, ugyanakkor a cég üzleti partnerei illegálisan gyűjtöttek adatokat a felhasználókról.

7. Google – 7 millió euró

A svéd adatvédelmi hatóság egy 2017 óta tartó ügy miatt döntött a 7 millió eurós bírság mellett., melyet 2020 márciusában szabtak ki. A középpontban a felejtéshez való jog volt: a GDPR szerint a magánszemélyek kérhetik a keresési találatok törlését a Google találatai közül, ha azok a találatok elévült, számukra negatív információt tartalmaznak.

Ezt a Google úgy hajtotta végre, hogy minden esetben értesítette az adott weboldal üzemeltetőjét, hogy az adott címen lévő tartalmat ezentúl nem jeleníti meg a keresési találatok között. Erre válaszul a weboldalok üzemeltetői egy másik címre tették át általában a tartalmat, ami újból megjelent a keresési találatok között. A svéd adathatóság szerint így sohasem felejtődnek el a lejárt szavatosságú információk. A Google-nak változtatnia kell ezen a gyakorlaton.

8. BBVA – 5 millió euró

A spanyol adatvédelmi hatóságról van ebben az esetben szó, a pénzügyi szolgáltató BBVA vagyis Banco Bilbao Vizcaya Argentaria kapta a magas bírságot, 2020. december 11-én.

A hatóságok szerint a pénzügyi szervezet a felhasználók beleegyezése nélkül küldött SMS üzenetekben reklámokat. Emiatt 3 millió eurós büntetést szabott ki. A fennmaradó 2 millió euró bírságot azért kapta a bank, mert nem tudták pontosan elmagyarázni, hogyan gyűjtötték és használták fel az ügyfelek személyes adatait.

9. AOK 1,24 millió euró

A német adatvédelmi hatóságok munkájának eredménye ez a bírság, 2020. június 30-án szabták ki. Az ok: az egészségügyi biztosító, Allgemeine Ortskrankenkasse (AOK) az ügyfelek személyes adatait, közöttük az egészségügyi biztosítás információit felhasználva versenyeket és sorsolásokat indított. Az AOK igyekezett megszerezni a felhasználók hozzájárulását, de nem minden esetben sikerült. És azok is részt vettek a marketing akciókban, akiknek a hozzájárulása hiányzott.

10. BKR – 830 ezer euró

Az utolsó helyezett már egymillió euró alatti bírság, de így is tetemes. A holland hatóságok szabták ki, a BKR a nemzeti hitelinformációs adatbázis. Amit a hatóságok kifogásoltak, hogy a BKR csupán évente egyszer és papíralapon engedélyeztek hozzáférést adataikhoz, más esetekben ezért fizetni kellett. Az intézmény fellebbezése a bírság ellen még folyamatban.