Közelebb kerültünk az egységes töltőhöz

Az Európai Bizottság az USB-C szabványú töltőt javasolja egységes töltőnek mobiltelefonok, tabletek, kamerák, fejhallgatók, hordozható hangszórók, videójáték konzolok számára. A javaslatot az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, az iparágnak 24 hónapja lesz alkalmazkodni a változásokhoz.

Az Európai Bizottság a Radio Equipment Directive szabályozás megváltoztatásával igyekszik csökkenteni a szükségtelen sok mobiltöltőt, ami a háztartásokban és a szeméttelepeken végeznek. Míg korábban az Európai Parlament is az egységes töltő mellett döntött, most már az elvi döntések helyett a tettek mezejére léptek az európai hatóságok.

A szabályozás módosításával az Európai Bizottság azt javasolja, hogy:

  • Minden, Európában forgalomba kerülő telefonkészülék, tablet, kamera, fejhallgató, hordozható hangszóró vagy kézi videójáték konzolok számára egységes, USB-C szabványú töltője lehet, így a fogyasztók ugyanazzal a töltővel tölthetik készülékeiket, az eszköz típusától függetlenül.
  • Legyen egységes a gyors töltési technológia is, vagyis egyetlen gyártó sem korlátozhatja a töltés sebességét, hogy a fogyasztók ne kelljen válasszanak a töltők márkája között
  • Az elektronikus eszközök mellé nem kell kötelezően töltőt is mellékelni, ezzel a számítások szerint évente ezer tonnával lehet csökkenteni az elektronikai hulladékot
  • A gyártók bővebb adatokat kell közzé tegyenek töltőik teljesítményéről, beleértve azt is, hogy támogatja-e a gyors töltést. Így a fogyasztók könnyebben el tudják dönteni, hogy melyik töltőt válasszák vásárláskor. Számítások szerint legalább 250 millió eurót spórolnak meg ezekkel az intézkedésekkel a fogyasztók.

Tavaly az EU-ban összesen 420 millió mobilkészüléket és egyéb hordozható elektronikai készüléket értékesítettek. Átlagosan egy felhasználónak három mobiltelefontöltője van, ezek közül kettőt használ rendszeresen. Ennek ellenére a felhasználók 38 százaléka a napja egy adott pontján azért nem tudta tölteni készülékét, mert nem fért hozzá megfelelő kábelhez.

Ez nemcsak kényelmetlen, hanem drága is a fogyasztók számára, akik évente 2,4 milliárd eurót költenek töltőkre. Számítások szerint a nem használt töltők 11 ezer tonnányi plusz elektronikai szemetet generálnak évente.

A nagy vesztes az almás gyártó (lehet)

A töltőkábel egységesítési erőfeszítések már 2009-ben elkezdődtek, az akkori 30 féle töltőt háromra sikerült csökkenteni: USB-C, mikro USB és az Apple saját, Lightning szabványa.  Az Apple ugyanis önként vállalta, hogy áttérnek egy USB-s szabványra, de azután visszakoztak, mert úgy látták az USB túl sok kompromisszumot jelentett volna a gyártónak. Az almás gyártó nagy valószínűséggel megmarad saját szabványa mellett. Az európai piacon azzal érvelnek majd, hogy az új készülékekbe beépített vezeték nélküli töltés miatt erre nincs is szükségük.

A piac azóta már lépett, csak egy picit más irányba. Az Európai Bizottság döntésék megelőzendő az Apple és a Samsung is úgy döntöttek, hogy az új készülékeik mellé már nem tesznek sem töltőfejet sem pedig fülhallgatót, hűséges ügyfeiknél már úgyis a sokadik gyűl a fiókban.

Nemcsak a friss rák drágulása a brexit egyetlen következménye

A brexit hatására a brit és az európai vállalatok adathozzáférési és adatmenedzsment problémákkal találkoznak.

A brexit, vagyis Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból sok területen érdekes következményekkel jár. Például a brit friss tengeri termékeket exportáló kisvállalkozások olyan sok papírmunkával szembesülnek időnként, hogy a gyorsan romlandó árú nem jut el időben az európai partnerekhez. Így egyes vendéglők a friss rák vagy izgalmas halak drágulására panaszkodnak.

Adatproblémák adódnak

A brexit hatásait a brit és az európai vállalatok is megérzik. Az MuleSoft vállalat tanulmánya szerint a brit vállalatok több mint fele nehezen fér hozzá adataihoz, nehezebben menedzseli azokat. Mindezt a közös jogi keretek megszakítása miatt van.

A britek EU-s kiszakadásának hatásai között van a silókban tárolt adatok menedzselése és a képzett tehetséges munkatársak megtartása körüli nehézségek is. Ezeket a problémákat egyébként az európai vállalatok is érzik, de kisebb mértékben: a német vállalatok 40 százaléka, míg a francia cégek 39 százaléka számol be hasonló gondokról.

Nem várt gondok

A politikusok sok mindennel nem számoltak a brexit kapcsán. Így azt sem látták át, hogy a különböző felhős adatszolgáltatások mennyire szerteágazóak és szétszórtak Európa területén. Míg a brit és EU-s törvényi keret többnyire egységes és konzisztens, a jövőben mindez könnyedén változhat, tovább nehezítve a vállalkozások dolgát.

 

A vállalatok még mindig ugyanazzal a régi felhő migrációs problémával küzdenek

A cégek egyre bátrabban költöztetik technológiájukat, IT infrastruktúrájukat a felhőbe, de nem tudják eldönteni mit érdemes a cloud-ba vinni.

A koronavírus járvány alatt látványosan megnőtt a felhő szolgáltatásokat használók aránya. A távoli munkavégzést, a kapcsolattartást és a csapatmunkát a felhős technológiáknak köszönhetően otthonról, biztonságban is megoldhattuk.

Nem mindig muszáj költöztetni

A felhőbe költözés már régóta foglalkoztatja a szervezeteket. A legtöbb cég már kipróbált valamilyen cloud technológiát, az adatok egy részét már felhős megoldások biztosítják. Azonban a régi problémák még mindig nem szűntek meg.

Az automatizált felhőmigrációs megoldásokat kínáló Next Pathway vállalat kutatása szerint a cégek több mint fele (54,1 százalék) az összes munkafolyamatot a felhőbe költöztetné anékül, hogy előbb megvizsgálnák nem lehet-e kivezetni az adott folyamatot.

Nehezen választanak szolgáltatót

A megkérdezett cégek közel harmada (24,9 százaléka) még mindig gondolkodik a költözésről, nehezen döntik el, melyik szolgáltatót válasszák. A kutatásban szereplő szervezetek közel fele (47,7 százalék) sokkal több automatizált folyamatot venne igénybe a felhőbe költözéskor, ami ugye meggyorsítaná a teljes folyamatot.

Az is kiderült a közel 1000 IT szakember véleményét összesítő kutatásban, hogy sok vállalatnál nincs migrációs szakember. Ezek külsős tanácsadó cégekre bízhatják a felhőbe való költözés folyamatát. A cégek egyharmada automatizált folyamatokkal gyorsítaná fel az on-premise költözését a felhőbe.

A régi adatokról ne feledkezzünk meg!

Ahogy arról korábban is írtunk, a felhőbe költözést érdemes alaposan előkészíteni. Arról ne feledkezzünk meg, hogy a cloud migráció adamigráció is egyben. Arról se feledkezzünk meg, hogy a régi szerveren tárolt adatokat szakszerűen, tanúsítottan töröljük le.

 

Nem GDPR kompatibilis a Zoom?

A német adatvédelmi hivatal szerint a Zoom on-demand verziója nem GDPR kompatibilis, így azt Hamburg városa nem használhatná.

Hamburg adatvédelmi biztosa, Ulrich Kühn arra figyelmeztette a város hatóságait, hogy a Zoom on-demand verziója nem felel meg az EU adatátviteli és adatvédelmi elvárásainak. Az adatvédelmi biztos szerint vannak más, kipróbált és tesztelt videókonferencia megoldások, melyeket a város használhatna.

Azt nem tudjuk, hogy a döntés mögött az adatvédelmi biztos hazafiassága húzódhat meg, amikor a Zoom-ot GDPR inkompatibilisnek titulálta. Az biztos, hogy a Zoom igyekszik a felhasználói engedélyeket begyűjtő sütik nélkül működni.

Az adatvédelmi biztos szerint a felhasználók explicit magatartása (használom a szolgáltatást, tehát adataim kezelését rábízom az EU-n kívüli szolgáltatóra) nem elegendő jogi alap az adatok kezelésére ebben az esetben.

A Schrems-ítélet

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti adattranszfert a Privacy Shield egyezmény biztosította. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az EU adatvédelem szempontjából biztonságosnak találta az Amerikai Egyesült Államok területén lévő adatközpontokat. Így GDPR kompatibilisek voltak azok a szolgáltatások, melyek amerikai szerverek segítségével dolgozták fel az EU-s személyes adatokat.

Azonban 2020 júliusától ez az egyezmény semmis. Azt ugyanis az Európai Bíróságon támadta meg egy osztrák adatvédelmi harcos, Max Schrems. Szerinte az európai adatok nem voltak biztonságban amerikai földön. Például az amerikai bíróságok rutinszerűen kikérték és meg is kapták az EU felhasználók adatait a nagy technológiai cégektől. A bíróság szerint emiatt az EU felhasználók adatait nem lehet továbbítani amerikai szerverekre a Privacy Shield egyezmény értelmében.

Nem minden süti finom

A gyakorlatban az amerikai vállalatok úgy oldották meg ezt a kérdést (legalább is addig, míg más államközi egyezmény nem születik), hogy sütik vagy más megoldások segítségével megszerzik az EU-s felhasználók engedélyét adataik kezelésére. A Zoom viszont a saját, zero-load cookies szabályzata értelmében nem használ sütiket, még az EU-s felhasználók esetében sem.

A Zoom egy klasszikus PR nyilatkozattal válaszolt a vádakra. Ezek szerint a vállalat top prioritásai közé tartoznak a felhasználók és az adatok biztonsága és mindent megtesz, hogy az előírások szerint működjön.

A cikk forrása: az ITPro Portal cikke

 

Az IT vezetők szerint megnő az adattörlési szolgáltatások iránti igény

Egy brit felmérés szerint a covid-járvány miatti lemaradásokat kompenzálva és az irodába visszatérő alkalmazottak miatt nő az adattörlési szolgáltatások iránti igény.

A DSA Connect vállalat felmérése szerint a brit IT vezetők 83 százaléka szerint megnő a kereslet a minden jellegű adattörlési szolgáltatások iránti. A kutatásban megkérdezettek 17 százaléka, azaz közel minden ötödik vezető úgy véli, hogy ez a növekedés jelentős lesz. A válaszadóknak csupán 5 százaléka számít az adattörlési szolgáltatások iránti kereslet csökkenésére.

Keverednek a vállalati és a személyes adatok

A jelentős növekedésnek több oka is van. A járvány alatt a vállalatok halogatták az életciklusuk végét elért eszközeik merevlemezeinek adatfertőtlenítését, ezt már nem tudják tovább halogatni. A home office miatt az alkalmazottaknak több eszközük van. Ezeken az eszközökön nem különíthető el egyértelműen a vállalati és a magán jellegű adat, így a tanúsított adattörlésre nagy szükség mutatkozik.

Minden szolgáltatás bővül

A megkérdezett IT vezetők 69 százaléka szerint a minősített, tanúsított adattörlési szolgáltatások iránt fognak a legtöbben érdeklődni, csupán 10 százalékuk szerint csökken a szolgáltatás iránti kereslet. A CIO-k 60 százaléka azt gondolja az életciklus végi szolgáltatások iránti igény is bővül – itt 24 százalékuk szerint lesz csökkenés.

Nagyon fontos, hogy a vállalatok az adatokat és IT eszközöket professzionális módon menedzseljék. A tanúsított adattörlés komoly garanciákat jelent minden reputációját féltő vállalatnak, hogy az adatokat GDPR kompatibilisan, büntetések veszélye nélkül kezeljük.

746 millió euró az új GDPR gigabírság

A szokásos EU-s bürokrácián felülkerekedve, elég gyorsan döntött Luxembourg az Amazont sújtó 746 millió eurós rekord GDPR-bírságról.

A DATA D blogján júniusban írhattunk arról a pletykáról, hogy Európa egyik legkisebb állama, Luxembourg a legnagyobb GDPR bírságot készül kiszabni az Amazon online kereskedő óriásra. A

kkor még az elemzők sem sejthették, hogy az ügy hamar átszalad az EU bürokrata gépezetén és már idén nyáron, pontosabban július 16-án kirótta a 746 millió eurós gigabírságot.

Lazán kezelik a személyes adatokat

A bírságot a luxembourg-i adatvédelmi hatóság (CNDP) azért szabta ki, mert az amerikai kereskedő óriás eléggé lazán kezeli a felhasználók személyes adatait, ahogy azt a Politico magazin vizsgálata is alátámasztotta 2018-ban. A hatóságok azt kifogásolták, hogy az Amazon elítélendő módon csikarta ki a hozzáegyezést ügyfeleiből, hogy célzott hirdetésekkel bombázza majd őket.

Akkoriban a helyi adatvédelmi hatóság képviselője azt nyilatkozta, hogy nem az óriási bírságokkal tudják megvédeni az európai felhasználók személyes adatait. A helyzetet másképp látta Viviane Reding, az ország ellenzéki képviselője (nem mellesleg a GDPR szülőanyja), aki erőteljesen bírálta gyengeségük miatt a helyi hatóságokat.

Civilek jelentették fel őket

A cikk nyomában végül egy civil szervezet, a francia La Quadrature de Net jelentette fel az Amazont a luxembougi adatvédelmi hatóságnál, ezután kezdett el vizsgálódni az adatvédelmi hatóság. Idén a The Wall Street Journal szellőztette meg a rekordbírság lehetőségét.

Az Amazon rögtön meg is támadta a határozatot. Szerintük a luxembourgi adatvédelmi hatóság döntése megalapozatlan és nyomatékosan védekezni fognak a vádak ellen. Azért Luxembourg adatvédelmi hatósága járt el az ügyben, mert az Amazon itt jelentette be európai székhelyét – a kis ország laza adótörvényeiről közismert.