77 TB-nyi kutatási adat tűnt el a mentési rendszer hibája miatt

A háttér mentési rendszer hibája miatt 77 TB-nyi adatot veszített el tavaly decemberben a Kiotói Egyetem.

Még a japán precizitás is néha csődöt mond, és sajnos most ennek lehettünk tanúi. A Kiotói Egyetem Camphor 2 nevű szuperszámítógépén dolgozók összesen 77 TB-nyi adatot veszítettek el visszaállíthatatlanul. Az incidens még 2021-ben történt, december 14-16. között. A hiba okait nem részletezték.

34 millió fájl tűnt el

Az egyetem angol nyelven is olvasható közleménye szerint az érintett csoportok közül négynek egyáltalán nem tudták visszaállítani az adatait. Összesen egyébként 14 kutatói csoport 34 milliónyi fájlja tűnt el a rendszerből és a háttér mentésből egyaránt. Az érintett felhasználókat egyenként értesítették.

Az ideiglenesen leállított háttér mentést 2022 januárjában újraindították, kicsit jobban átgondolva, reméljük. A tervek szerint megtartják a teljes háttér mentéseket, de az inkrementális backup-ok is megmaradnak.

Sok szuperszámítógép van Japánban

A Camphor 2 nevű szuperszámítógép a 162. legnagyobb számítógép a világon, teljesítménye 3,05 pflop, a HP gyártotta. Számítási kapacitását jellemzőek kutatói csoportok bérlik. Az óradíj több százezer dollár is lehet, pontos adattal nem rendelkezünk. Az anyagi és tudományos kár jelentős lehet.

A világ legnagyobb szuperszámítógép is Japánban van. A Fugaku a kobei Riken Számítástechnikai Központban található. 1,2 milliárd dollárba került megépíteni, teljesítménye 442 pflop, Fujitsu márkájú. Vírus terjedési szimulációkra, COVID-19-cel kapcsolatos kutatásokra, diagnosztikára használják.

A Kiotói Egyetem Japán egyik legfontosabb kutatási központja, a japán nemzeti ösztöndíjak tekintetében a második legnagyobb haszonélvező. Kémiai kutatás területén a negyedik a világon, de rengeteg biológiai, gyógyszerészeti, immunológiai és fizikai kísérlet otthona.

Adatintegrációval küzdenek az adatokért felelős vezetők

Az adatok komplexek, töredezettek, ezért a CDO drága ideje az adatintegrációra megy el – derül ki egy friss tanulmányból.

A chief data officer vagyis adatvagyon-gazdálkodási vezető egy relatíve új szerepkör, ami kevés vállalatoknál van. Azonban azoknál a jellemzően multinacionális vállalatoknál, ahol léteznek, nem tudnak hatékony munkát végezni – derül ki az Informatica felméréséből.

Az adatok komplexitása viszi el az időt

A közel 1000 CDO megkérdezésével készített kutatás szerint az adatvagyon-gazdálkodási vezetők 37 százaléka legtöbb idejét az adatok komplexitása viszi el, ahelyett, hogy a valós digitális átalakulásra összpontosítanának.

A kutatás szerint az adatok töredezettsége jelenti a legnagyobb kihívást 2022-ben az adatvezetők számára. Ez a jellemző jelenti a vízválasztót azon cégek között, akik adatvezérelt átalakulással érnek el sikereket és akik még mindig adataik rendszerezésére kell összpontosítsanak.

Magasabb szintű vállalati adatkultúra szükséges

A kutatás szerint a vállalatok sokat nyerhetnek, ha magas szintű adatkultúrát alakítanak ki szervezetüknél: pontosabban 250-szer több üzleti értéket tudnak termelni, mint azok a vállalatok, akik csak most indulnak el az adatvezéreltség útján.

Még ha késve is, de mindenképp érdemes elindulni, ezen az úton a mesterséges intelligencia hozhat előnyt a cégeknek. Az Informatica szerint jelenleg igazán csak a mesterséges intelligencia képes a cégek számára szükséges sebességet és méretezhetőséget biztosítani. Az adatok szerint a magas szintű vállalati kultúrával rendelkező cégek háromszor ügyesebbek az MI vezérelte adatmenedzsment területén, mint kevésbé fejlett társaik.

 Az üzleti innováció bátorításához mindenkinek vállalat szerte hozzá kellene férnie az adatokat igazgató mesterséges intelligenciához. Azonban csupán a vállalatok egyharmada (31 százalék) biztosít önkiszolgáló jellegű hozzáférést az adatokhoz a különböző csapatok és egyének számára.

Az adatok megsemmisítése is fontos

A magasabb szintű vállalati adatkultúra jellemzője, hogy a vállalatok szervezetten és tervezetten foglalkoznak az adattárolók életciklusával, az adatok tanúsított és visszafordíthatatlan megsemmisítésével – ebben a DATA D szakembereinek segítségét kérheti.

Az IDC csökkentette az okostelefon eladásokra vonatkozó előrejelzését

Noha az IDC 2,1 százalékponttal csökkentette az okostelefon eladásokra vonatkozó előrejelzését, mégis 5,3 százalékkal bővült ez a piac 2021-ben. Az ellátási láncban tapasztalható hiányosságok miatt 2022-ben csupán 3 százalékkal bővül ez a szegmens.

A vártnál gyengébben alakult 2021 harmadik negyedéve az okostelefon eladások tekintetében – derült ki az IDC december elején kiadott adataiból. Az okostelefonokat is érintette a globális alkatrészhiány, a logisztikai kihívások, ami az IDC szerint 2022 közepére javulhat valamennyit.

Az ellátási lánc akadályozza az okostelefon értékesítést

A 2021-es 5,3 százalékos növekedés 1,35 milliárd eladott okostelefont jelent. Az IDC 2022-re 0,4 százalékponttal csökkentette előrejelzését, és akkor ez a piac 3 százalékot bővül csupán előrejelzése szerint. Az elkövetkező öt évre az IDC szerény, de egészséges 3,5 százalékos bővülést prognosztizál ezen a piacon. Az elmaradt rendeléseket ebben az időszakban tudják teljesíteni a szállítók. Az eladásokat az is elősegíti, hogy csökken az okostelefonok átlagos eladási ára.

A kínai piacon csökken csak a kereslet

A kínai piacon tapasztalt csökkenést az IDC, éves szinten 0,6 százalékosat. A többi régióban a kereslet erős marad, a gyártóknak szinte nem marad raktáron készülékük, mert a kereslet nagyobb, mint amit gyártani képesek.

Az 5G készülékeket keresik legjobban a fogyasztók: éves szinten 117 százalékkal nőtt irántuk az érdeklődés. Ez azt jelenti, hogy a gyártók sokkal nagyobb árréssel tudják az 5G-s készülékeket értékesíteni, mint a 4G-s eszközöket. A 4G-s telefonok iránti kereslet, nem meglepő módon, éves szinten 22,5 százalékkal csökkent. Az IDC becslése szerint 2025-ig az 5G-s készülékek átlagos ára 416 dollárra (135 ezer forint) csökken. Ezzel szemben egy 4G-s készülék átlagos ára három év múlva 109 dollár (35 ezer forint) lesz.

Az almás készülékek drágák

Az Androidos készülékek olcsóbbak lesznek, mint az iOS-t futtatók, ezen a téren nem várható változás. Az Apple az okostelefon piac bevételének 43 százalékát mondhatja magáénak, annak ellenére, hogy piaci részesedése csupán 17,1 százalék. Igaz, egy almás készülék átlagos ára 2021-ben 950 dollár (309 ezer forint) volt, ezzel szemben az androidos telefonok átlagosan csupán 265 dollárba (86 ezer forint) kerülnek.

Elégedetlen volt az ügyfél az ügyfélelégedettségi felmérés GDPR megsértése miatt

Csak ötmillió forintos bírságról van szó a NAIH október végén közzétett határozatában, ámde látszik, hogy az ügyfélelégedettséggel kapcsolatos adatkezelésnél is figyelni kell a GDPR betartására.

A kép csak illusztráció. Forrás: pixabay.com

 

Az ügy röviden arról szól, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) forduló fogyasztó egy szervíznél megvizsgáltatta vagy megjavíttatta autóját. A szervíz elkérte e-mail címét is. Erre az e-mail címre 2021 elején kéretlen e-mail kapott az autó importőrétől, amiben arra kérték, hogy a szervíznél tett látogatásával kapcsolatban töltsön ki egy elégedettségi kérdőívet.

A február 12-én érkezett levélre nem reagált a fogyasztó, így az importőr újból küldött egy második kéretlen levelet február 19-én, amelyben ismételten megkérték, hogy töltse ki az elégedettségi kérdőívet.

Minőségi munkát vártak el

Amint az a hatóság határozatából kiderült, a szervíz és az adott autó importőre között olyan szerződés létezett, melynek értelmében a szervíz csakis minőségi munkát végezhet. Az elvégzett munka minőségét pedig csak úgy tudta megállapítani az importőr, ha megkérdezi az ügyfeleket.

Vagyis a szervizt kötelezte az importőr, hogy az ügyfél adatokat továbbítsa számára. A két fél közötti szerződés másik fontos pontja az volt, hogy az importőr kikötötte, a szerződés egyoldalúan felmondhatja, ha az ügyfélelégedettség nem az általa meghatározott, megfelelő szintű.

Az autó márkájáról és a szervízről nem árultak el adatokat, a határozatból kiderült, hogy francia márkáról van szó, vagyis Citroen, Dacia, Peugeot vagy Renault szervízről és importőrről beszélünk. (Képünk csak illusztráció.)

Autó alvázszámra semmi szükség

Ezzel eddig minden rendben. Azonban problémás, hogy az importőr számára a szervizeléshez köthető személyes adatokat személyhez köthetően továbbították, az ügyfélelégedettség méréséhez és az ügyfélkapcsolatok javításához az ügyfélazonosításra szükségük van.

Még az autó alvázszámát is feltüntették a felmérésre felkérő levélben, amire semmi szükség sem lett volna – hányan ismerjük kívülről saját autónk alvázszámát?

Azt is kifogásolták, hogy az e-mailben nem volt semmilyen információ arra vonatkozóan, hogy a személyes adatok forrása mi volt, és ki milyen jogalappal kezeli az ügyfél személyes adatait. Emiatt az ügyfél nem tudta gyakorolni érintetti jogait, tájékoztatást sem tudott kérni az importőrtől. Az adatfeldolgozó adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatását sem találhatták az e-mailben.

A NAIH az ötmillió forintos bírság meghatározásánál figyelembe vette, hogy:

–  az importőr nem megfelelően tájékoztatta az ügyfeleket

– megsértette a GDPR alapelveit

– az érintett nem tudott tiltakozni előre az adatkezeléssel szemben, mert azt nem is láthatta előre.

Az importőrnek jogos érdeke volt az ügyfelek véleményét kikérdezni, de ez a jogos alap a többi feltételtől (megfelelő tájékoztatás és ebből adódóan az érintett joggyakorlásának képessége) függetlenül nem lehet érvényes. Ugyanakkor ez a jogos érdek nem jelent jogalapot az adatok kezelésére.

A NAIH teljes határozata itt olvasható el.

Adattörlő alkalmazást biztosít az állam a tartós adathordozókra

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sajtóközleménye szerint december elsejétől minden tartós adathordozó vagy ezeket tartalmazó eszköz vásárlásakor egy adattörlő címkét is kapnak az ügyfelek.

Ezen az adattörlő címkén egy kód szerepel, melynek segítségével a veglegestorles.hu weboldalon lehet az adathordozón lévő adatokat véglegesen és visszavonhatatlanul törölni. Az oldalon ennek a kódnak a megadása és az eszköz típusának kiválasztása után egy szoftvert tölthetnek le a felhasználók, melynek segítségével törölhetik az adatokat. A kereskedőtől kapott kód egyszer használatos, egyszeri törlésre jogosít.

Amennyiben a tartós adatfertőtlenítéshez segítségre lenne szüksége felhasználóként vagy vállalkozásként egyaránt, forduljon bizalommal a DATA D szakembereihez!

Tavaly született a kormányrendelet

A hatóságok még a tavaly fogadták el a 726/2020. (XII. 31.) számú kormányrendeletet, mely a végleges adattörléshez szükséges teendőket szabja meg, többek között előírja az ingyenes adattörlő szoftver biztosítását is.

Az NMHH sajtóközleménye szerint, ha a fogyasztók a már nem használt adathordozó eszközökről nem törlik véglegesen adataikat, azok könnyen eljuthatnak a készülék következő használójához.

Ahogy mi is azt sokszor hangsúlyoztuk, nem szükséges különösebben képzettnek lenni ahhoz, hogy valaki visszaállítsa az eredeti fájlokat.

Ha a telefonhoz más okoseszközök is kapcsolódnak, akkor még könnyebben elérhetők ezek az adatok, legyenek azok fotók vagy jelenleg is használt jelszavak. Ezért különösen fontos, hogy a tartós adathordozókon alkalmazott törlési módszer visszavonhatatlan és biztonságos legyen.

Kereskedőknek igényelni kell

A kereskedők a végleges adattörlési címkével kapcsolatban a székhelye vagy telephelye szerinti illetékes járási hivatalhoz fordulhatnak. A címke átvételekor a kereskedőknek igazolniuk kell a kereskedelmi tevékenység végzéséről szóló jogosultságot. Ennek ellenőrzését a járási hivatalok végzik.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a kereskedő a címkét a fogyasztónak szabályosan adta-e át, a rendelkezések betartásával vezeti-e a nyilvántartást, hogyan tárolja a címkéket és kezeli a sérült vagy használhatatlan darabokat.

Az ingyenes adattörlési címkét a meghatározás szerint a következő tartós adathordozó eszközökre, biztosítható:

  • Android vagy IOS operációs rendszerű készülék vagy
  • önálló egységként vagy más informatikai hardver eszköz (pl. személyi számítógép, notebook, szerver stb.) részeként üzemeltetett, a felhasználó által rendeltetésszerűen szervizelhető, eltávolítható, mágneses vagy statikus elektromos (FLASH) tárolási elvű tartós adattároló,
    például

    • merevlemez (hard disk drive, HDD), szilárdtest meghajtó (solid-state drive, SSD),
    • pendrive (USB vagy egyéb csatolóval rendelkező flash memória).

A törölni kívánt eszköz csatlakoztatható kell, hogy legyen a törlést végző számítógéphez az alábbi módok egyikén:

  • USB,
  • SATA és különféle változatai,
  • SAS.

A törölni kívánt eszköz nem alkalmazhat az adatok elérését korlátozó hardveres titkosítást vagy hozzáférés-szabályozást.

A kereskedők az nmhh.hu/veglegestorles oldalon további információt kaphatnak az adattörlő címkével kapcsolatban.

 

A home office-ban dolgozó kollégák nehezen találják a munkahelyi információkat

A távolról dolgozó kollégák naponta átlagosan fél órát veszítenek el a munkájuk elvégzéséhez releváns adatok megtalálásával. Ez egy év alatt 148 órányi veszteséget jelent.

A Sinequa vállalat friss felmérése szerint egy alkalmazott naponta átlagosan fél órát azzal tölt, hogy a munkavégzése számára releváns adatokat megtalálja. Ha mindezt összeadjuk, akkor éves szinten ez 6,1 napnyi veszteséget jelent.

A vállalat szerint az elmúlt egy évben a helyzet az adatok megtalálása frontján valamelyest javult, de távol marad az ideálistól. Az igazság az, hogy az emberek sokkal könnyebbnek találják az internetes keresők használatát, mint a vállalati rendszerekbe épített keresőket.

Könnyebb is lehetne az adatok megtalálása

A kutatást Nagy-Britanniában végezték, nagyvállalatoknál dolgozó 503 tudásmunkás megkérdezésével. A felmérés szerint közel felük (46 százalékuk) azt gondolja, hogy kicsit könnyebb lehetne a munkavégzéshez szükséges megfelelő adat megtalálása. Öt emberből kettő számára az elmúlt egy évben sokkal komplexebb és nehezebb lett a távoli munkavégzéshez szükséges információk fellelése.

A megkérdezettek 71 százaléka szerint a munkarendszerekben sokkal nehezebb az adatokat megtalálni, mint az internetes keresőkben. A válaszadók döntő többsége (86 százaléka) azonban sikeresen alkalmazkodott a távolról végzett munkához. Ezt az áttérést csupán a távmunkások fele (48 százaléka) találta gyorsnak és könnyűnek.

Internetes keresők lehetnek a példaképek

A kutatás tanulsága az, hogy a munkát támogató rendszereket fejlesztő cégek az internetes keresők mintájára sokkal könnyebben használható keresőket kellene fejlesszenek. Az is segítene, ha az adatok tárolására és menedzselésére egy külön rendszert állítana fel a vállalat. Az adatmenedzsment rendszer megkönnyíti a régi, elavult és életciklusuk végét elért adatok kezelését és GDPR szerinti menedzselését egyaránt. Ha a munkahelyi, aktívan használt adatokat nehezen találják meg, akkor nem is merünk belegondolni, mi van a régi adatokkal.