Sokat írtunk a minősített adattörlés fontosságáról blogunkon, de ez a fontos adattörlési folyamat az adatok életciklusának menedzselésének csupán egyik szakasza. Mostani bejegyzésünkben egy másik szakaszról, az adatok mentéséről írunk.
A zsarolóvírusok korában, melyek választás nélkül titkosítanak minden adatot, fontos az adatok rendszeres mentéséről gondoskodni. Nagyvállalati környezetben két-három fős csapatok mellett automatizmusok és megoldások sora foglalkozik a kérdéssel, azonban a kisebb, pár fős vállalatoknál, magánszemélyeknél ennyi erőforrás nem áll rendelkezésünkre. Azonban nekünk sem kell lemondani az adatok mentéséről, melyben a 3-2-1 stratégiát javasoljuk követni.
Így menedzseljük az adatokat
Még a stratégia ismertetése előtt, az adatok menedzseléséről írunk pár sort. Archiválás előtt az adatokat érdemes kiválogatni, és azokat, melyekről úgy határozunk, hogy már nincs rá szükségünk, töröljünk minősítetten. Az adatmentés menedzselésének másik szakasza, mikor előkészítjük, kiválogatjuk, hogy pontosan MELY ADATOKAT mentjük le: például a cuki cicás fotókat semmiképp, a vállalati rendezvényről szólókat azonban mindenképp. Ha kevés adatot szeretnénk menteni, akkor célszerű egy adott mappába rendszerezni az archiválásra szánt fájlokat, majd egy felhőszolgáltatás segítségével szinkronban tartjuk a változásokat. Ha egy egész merevlemezt szándékozunk backup-olni, akkor már érdemes egy külső tárolóegységet és egy szoftvert is beszerezni.
Ugyanakkor azt is el kell dönteni, hogy MELY ESZKÖZÖKET mentjük el: a vállalati mobiltelefon például szinte már fontosabb adatforrás, mint a laptop vagy az asztali számítógép, úgy, hogy érdemes erről az eszközről is rendszeres másolatokat készíteni.
Mi is az a stratégia?
Miután eldöntöttünk, hogy mely eszközökről milyen adatok fontosak, akkor ne feledkezzünk el, hogy az adatokat több példányban és több adathordozón tároljuk. Itt már beszélhetünk a cikk elején emlegetett 3-2-1- stratégiáról, mely szerint a fontos adatokból legyen legalább 3 másolat, 2 különböző adathordozón, melyikből 1 nem csatlakozik az internetre.
A több példányra azért van szükség, mert a háromból egy biztosan működik, ha a többi valamiért olvashatatlan lesz. Ugyanezért a logika miatt van szükség két különböző adathordozóra, ha az egyik nem működne, akkor a másikról csak olvasható marad az információ. És ezekből az eszközökből azért kell egy offline legyen, mert ha valaki behatol számítógépünkbe és titkosítja, tönkreteszi adatainkat, akkor legyen egy offline másolat, melyet az internetes támadás nem érinthet és melyről visszaállíthatjuk adatainkat. A zsarolóvírusok nemcsak a számítógép, hanem a hozzá csatlakoztatott külső tároló adatait is titkosítja. Ez az offline másolat helyettesíthető egy felhő szolgáltatással is – ennek belépési adatait azonban semmiképp se mentsük el a böngésző vagy számítógép jelszókezelőjével.
Na, de hogy is van ez a gyakorlatban?
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy például egy laptop adatainak mentéséhez használjunk egy külső merevlemezt, és fizessünk elő (vagy használjuk az ingyenes verziót kevesebb adat esetén) egy online backup szolgáltatásra. A külső merevlemezhez érdemes egy backup szoftvert is vásárolni, mert az megkönnyíti az adatok rendszerek mentését – ha csak néha-néha mentjük el őket, megfeledkezünk róla, akkor semmit sem ér az egész.
Amikor adatainkat külső merevlemezre mentjük, érdemes laptopunkat lecsatlakoztatni a hálózatról ideiglenesen, és lehetőség szerint ne dolgozzunk rajta. Így biztosak lehetünk abban, hogy minden adatot lementünk, és közben még véletlenül sem kezdi el egyetlen zsarolóvírus sem a titkosítást. Az adatmentés végén a külső merevlemezt tároljuk egy biztonságos helyen: egy zárható, tűz és vízbiztos széf a legjobb megoldás.
A felhő szolgáltatással ennél is egyszerűbb az adatmentés: a felhasználónév és jelszó birtokában telepítjük gépünkre a cloud szolgáltató szoftverét, Majd beállítjuk, mely fájlokat milyen gyakorisággal mentse. Persze, az online szolgáltatás mindig is magában foglalja azt a kockázatot, hogy a külső partner szervereit feltörik és ellopják adatainkat. Ezért érdemes egy megbízható szolgáltatót választani, például a Google Drive 15 GB-nyi adatot tárol teljesen ingyen. Adatainkat egy újabb lépéssel védhetjük meg: titkosítva tároljuk a felhőszolgáltatónál – így, ha be is jutnak a szerverekre, csak értelmezhetetlen kódokat látnak a hackerek.
Ezután nem feledkezzünk meg az adatok visszaállításának teszteléséről – erről egy következő, és ígérem rövidebb blogposztban írunk.