Melyik adatfertőtlenítési mítoszban hiszel? – második rész
Ha az adatvédelem ennyire kritikus, mi állítja meg a vállalatokat abban az igyekezetükben, hogy teljesen és biztonságosan megszabaduljanak a nem szükséges adatoktól? Cikkünkben felsoroljuk azokat a leggyakoribb mítoszokat, melyek a szakszerű adatfertőtlenítést gátolják. Ezek a félreértések kis- és nagyvállalatoknál egyaránt megnehezítik a végleges adattörlési erőfeszítéseket. Ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő adatkezelési gyakorlatokat honosítsunk meg vállalatunknál, végleg le kel számolnunk ezekkel a megtévesztő mítoszokkal.
Előző cikkünkben három adattörlési módszer körüli mítoszt jártunk körbe: szó volt a sima adattörlés, a formázás és a fizikai megsemmisítés körüli téveszmékről. Ebben a bejegyzésben másik három adatmegsemmisítési módszer előnyeit és hátrányait tárgyaljuk: a demágnesezésről, a kriptográfiai törlésről és a DATA D által kedvelt adatfertőtlenítésről lesz szó.
Mítosz 4 – a demágnesezés minden adattárolási technológiánál működik
A demagnetizálásnak vagy demágnesezésnek megvan a maga jól bejáratott helye. Nagyon hatásos a sérült, életciklusuk végén lévő elektronikas eszközök esetében, ahol az adatokat mágneses alapon tárolják. Partnerünk, a Blancco-nak az Ontrack Eraser Degausser terméke a demágnesezés elvén működik. A demágnesezés gyenge pontja, hogy CSAK a mágnesesen tárolt adatok esetén hatékony. A népszerű SSD tárolók esetében teljesen hatástalan ez a technológia, hiszen az SSD félvezetőkön tárolja az információkat. Ugyanígy az optikai tároló eszközök esetében sem használható ez a módszer.
A mágneses elven adatokat tároló merevlemezek és mágnesszalagok esetében is van mire figyelni. A demágnesező erőnek eléggé erősnek kell lennie ahhoz, hogy fertőtlenítse a törlésre szánt eszközöket. Nem mindig talál össze a kettő, főleg, amikor az idősebb demágnesező találkozik az újabb merevlemezekkel.
Mítosz 5 – a kriptográfiai törlés megvédi az adatokat
A kriptográfiai törlés vagy kriptotörlés is egy kedvelt adatfertőtlenítési módszer. A kriptográfiai törlés lényege röviden, hogy beépített vagy külső szoftver segítségével titkosítjuk az adatokat, majd az adatok megfejtéséhez használt titkosító kulcsot kitöröljük. A titkosító algoritmusnak minimum 128 bites erősségűnek kell lennie. Az adat gyakorlatilag az eszközön marad, de a titkosítás miatt, illetve a titkosító kulcs törlése következtében az adatokhoz lehetetlen hozzáférni.
De, mint minden adatfertőtlenítési módszernek, ennek is megvan a hátulütője. A kriptotörlés ideális megoldás, amikor az adathordozó eszközök átutazóban vannak. Azonban a felhasználók befolyásolhatják a kriptográfiai törlés sikerét (vagyis sikertelenségét) emberi tévedéssel és rossz kulcsok használatával. Az is gond, hogy az adat mindvégig az eszközön marad, csak olvashatatlan.
Mítosz 6 – adatfertőtlenítés
Ebben az esetben csak a stilisztika kedvéért beszélünk mítoszról, mert a tanúsított adatfertőtlenítés az egyik legmegbízhatóbb és legalaposabb adattörlési módszer. A módszer alapja, hogy egy adott szabvány szerint egy szoftverrel 0-val és 1-essel többszörösen felülírjuk az adathordozón lévő adatokat. A felülírással az eredeti adat elvesz és semmilyen módszerrel nem állítható vissza. Ha egy merevlemezt teljes biztonsággal fertőtleníteni szeretnénk szoftveresen, akkor a következő lépéseket tartsuk be:
- Válasszuk ki az iparágunknak és vállalati igényeinknek megfelelő adatfertőtlenítési szabványt.
- Használjunk egy adatfertőtlenítő szoftvert adataink biztonságos törlésére, kövessük a szoftver utasításait.
- Az adatok törlése után a szoftver ellenőrzi, hogy az adatok felülírási módszertana sikeres volt-e vagy sem, és hogy valóban eltávolította az összes adatot a céleszközről
- A szoftver elkészít egy módosíthatatlan tanúsítványt, mely bizonyítja, hogy az adatok törlése sikeres volt a lemez minden szektorában, mellékelve az eszköz adatait és a használt szabvány információit.
Az adatfertőtlenítés az adatok szakszerű és tanúsított megsemmisítésének legmagasabb formája, a tanúsító folyamat biztosítja és garantálja azt, hogy az adatot sikeresen felülírták. Az adatfertőtlenítés környezetbarát, a fertőtlenített eszközöket újból fel lehet használni. Ennek a módszernek is van azonban hátránya: időigényesebb, mint a többi módszer. Ugyanakkor az adatfertőtlenítés arra kényszeríti a szervezeteket, hogy folyamatokat és szabályzatokat dolgozzanak ki az adattárolók menedzselésére.