A telefonokat újrahasznosító vállalatoktól közvetlenül vásárolt Android telefonok tesztelése után kiderült, hogy a készülékek 19 százalékában vannak adatok. A tanulság: használt mobiltelefonunkat csak megbízható szolgáltatónak adjuk át.

A Blancco munkatársai még 2018-ban vásároltak 100 darab Android készüléket olyan vállalatoktól, akik használt mobiltelefonok eladására szakosodtak. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek úgy adják tovább ezeket a készülékeket, hogy gondoskodtak a rajtuk lévő adatok szakszerű eltávolításáról. Mind kiderült, elvileg. Ami biztonsággal állítható az, hogy az összes készüléket gyári beállításokra állították vissza. Arról nincs információ, hogy a gyári beállításon túl milyen eszközzel írták felül (vagy sem) az adatokat.

Annak ellenére, hogy profi vállalatoktól kerültek ki ezek a készülékek, 19 százalékuk esetében az adatokat vissza lehetett állítani. Az viszont már biztató adat, hogy csupán 9 készüléken találtak személyes, vállalati vagy egyéb olyan szenzitív adatot, mely a korábbi tulajdonos azonosítását lehetővé tette. Tíz esetben a mobilszolgáltatóhoz köthető adatot volt a készüléken, vagyis SMS-eket, hívásnaplót és kontaktokat találtak – ezekből nem lehetett azonosítani a tulajdonost.

A készülékek kilenc százalékán egyéni és vállalati adatot is találtak, voltak közöttük fotók, közösségi média profilok stb. Egy telefonon találtak vállalati adatot, ennek alapján a kutatók belőhették, hogy pontosan hol is dolgozott az illető. Ez a készülék tartalmazta a legizgalmasabb fotókat: termékek prototípusait felejtettek a készüléken, de szállítási információkat is találtak és az adott dolgozó kapcsolatai is még az eszközön maradtak.

Az adatokhoz a kutatók hol nagyon könnyen, hol viszont csak speciális eszközök bevetésével jutottak hozzá. Azt megjegyezték, hogy kevés eszközön volt azonnal látható információ – vagyis, amikor bekapcsolták, nem azonnal láthatták például az SMS-eket. A sok információt tartalmazó mobiltelefonokat kereskedelmi forgalomban is elérhető szoftveres eszközökkel állították vissza. Egy esetben már ezek a bárki számára hozzáférhető eszközök sem vezette eredményre, ott közvetlenül a telefon chipjéből olvasták ki az információkat.

Azt is láthatták, hogy a legtöbb esetben a telefonok továbbadói próbálkoztak a felhasználói adatok kézi törlésével vagy a gyári visszaállításban bíztak, de ez nem sikerült. A kutatás azt is megjegyezte, hogy a kereskedőktől vásárolt készülékek arányaiban jobban teljesítettek, mint az online aukciós portálokról megvásárolt eszközök. A tanulság: megbízható forrásnak adjuk tovább használt készülékünket, győződjünk meg eladás előtt, hogy az adatokat ténylegesen, minősített módon törlik.

Adattípusok megoszlása a használt telefonokon

Ha a kutatás részleges metodikájáról, az adatok visszanyeréséhez használt speciális eszközök megismeréséhez olvassa el az eredeti tanulmányt. https://ld7un47f5ww196i744fd5pi1-wpengine.netdna-ssl.com/wp-content/uploads/2019/04/201811-SSpaper-CircularEconomy.pdf

A vállalati digitális átalakulásának egyik lépése, amikor a skálázható, rugalmas szolgáltatásokat felhőbe költöztetjük. Egy ilyen lépés is csak úgy sikerülhet jól, ha azt megfelelően előkészítjük. Összeállításunkban a felhő technológiára való átálláshoz adunk tanácsokat az adatok szemszögéből.

A felhő szolgáltatás nem csak arról szól, hogy eldöntjük privát vagy publikus felhőt építünk, mely szolgáltatásokat migráljuk felhőbe és melyeket tartunk meg a vállalat belső hálózatában, illetve mely folyamatokat alakítsuk át, hogy azok könnyen skálázhatók, rugalmasok – vagyis igazi felhő szolgáltatások –  legyenek. A vállalatok hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a felhő technológiára való átállás adatmigrációt is jelent, az adatok felülvizsgálatát is magába hordozza.

Ismerjük meg adatainkat

A felhő szolgáltatásba való költözés jó alkalmat és kifogást szolgáltat a birtokunkban lévő adataink megismerésére és megértésére. Igen, erre mindenképp szükség van, mert – ahogy erről egy korábbi bejegyzésünkben már írtunk – a vállalati adatok több mint felét (52 százalékát) nem ismerjük, ezeket sötét adatoknak is nevezzük, 33 százalékát az információ mennyiségének a redundás, elavult vagy triviális adatok teszik ki és csupán 15 százalékuk a pontosan azonosított, strukturált és feltehetően üzleti szempontból kritikus adat. Belátjuk, hosszas folyamat megismerni azt az 52 százalékot, ami sötét adat. Ehelyett pontosan határozzuk meg, melyek a felhőben működő szolgáltatások számára szükséges adatok és csak azokat vigyük át az új platformra.

Az adatnak teljes életciklusa van, melyre már keletkezése előtt gondolni tudunk, és megfelelően előkészíthetjük az egyes életciklusra jellemző tennivalókat. Ha az adattal kapcsolatban tervezünk, akkor például időszakosan felülvizsgáljuk adatvagyonunkat, meghatározzuk mit kell törölni és mit érdemes megtartani. Ha ezt rendszeresen végezzük, akkor az adatok felhőbe történő migrálásakor könnyű dolgunk lesz.

(A vállalati adatok életciklusával három blogbejegyzésben is foglalkoztunk, az elsőben a vállalati adat életciklusával kapcsolatos kategóriákat határoztuk meg, a másodikban és a harmadikban az adattal kapcsolatos teendőket soroltuk fel.)

Fontos, hogy meglegyen a kilépési stratégiánk is

Még mielőtt a felhő szolgáltatás használata elkezdődne, érdemes leszögezni, hogyan végződik ez az utazás. A felhő szolgáltatók piacán egyre másra jelennek meg a kisebb-nagyobb szolgáltatók, így a verseny komollyá válása jó anyagi és technológiai indokot szolgáltat a váltásra. Már a szolgáltató kiválasztásakor meg kell győződjünk, hogy az tanúsítottan és véglegesen töröli adatainkat is, miután már megszüntettük a szolgáltatóval a kapcsolatot. Az is fontos, hogy az adatok szakszerű törlése  egy jövőbeli auditon is jó szolgálatot tesz, hiszen be tudjuk bizonyítani, mit tettünk az ügyfeleink személyes adataival.

Ne láncoljon magához a szolgáltató

A szolgáltatás megszüntetésekor derülnek ki a kompatibilitási és migrálási problémák nagy része, hiszen ekkor jövünk rá, hogy a szolgáltató nyitott vagy zárt technológiát használ az adataink menedzselésére. A zárt technológia azt jelenti, hogy az új szolgáltatóra való átváltás igencsak fájdalmas lehet. Még mielőtt elköteleződünk egyik vagy másik szolgáltató mellett, kérjük meg, hogy mutassák meg nekünk, egyébként adatainkat hogyan tudjuk visszanyerni, ha már nem kívánjuk a megoldásukat használni – a teszt minden buktatót felderít.

És a régi adatokkal mi lesz?

Már felhőbe költözött a szolgáltatás, minden tökéletesen sikerült, mindenki elégedett. A régi szerver azonban ott a sarokban foglalja a helyet, ideje lenne már kidobni, újra hasznosítani, netán eladni. Bármit is teszünk a régi vassal, ne feledkezzünk meg a merevlemezen tárolt adatokról, azokat szakszerűen, tanúsítottan töröljük őket. Mert ha nem akkor a konkurencia kezébe kerülhetnek féltve őrzött adataink.

Álljunk meg egy percre és gondoljuk csak át: hány és hány internetre kapcsolt eszközt használunk otthonunkban és a munkahelyen? Ha nem más, pár számítógép, több okostelefon, nyomtató, táblagép mindenképp szerepel listánkon. Nagyon sokan munka és személyes célokra is használják ugyanazt az eszközt: az otthoni gépünkről lépünk be a vállalati hálózatba, hogy egy vagy két feladatot még elvégezzünk, de fordítva, a munkahelyi gépen tárolunk pár kedvenc fotót (egyik közülük épp a háttérkép).

ÉS még nem beszéltünk a különböző kütyükről, mely naponta generálják a személyes adatokat rólunk. Elég egy okos órára vagy fitness karkötőre gondolni, vagy egy okos konnektorra, mellyel az interneten keresztül is tudjuk egyes eszközeinket menedzselni. Vagy az internetre csatlakozó tévé, set-top-box, játékkonzol is adatokat generál. Vagy központi fűtési rendszer? Mosógép? Hifi rendszer? Teafőző? Nem vicc, ezek az eszközök is csatlakozhatnak az internetre és akarva akaratlanul adatot tárolnak rólunk –minimum a hálózati ID-t és jelszavát már elmentették.

Bármennyire is trendik és izgalmasok is ezek az internetre csatlakoztatott készülékek, komoly kihívást jelentenek adatvédelmi szempontból. Első körben, a fogyasztók meg sem vásárolják ezeket a készülékeket, ha úgy érzik, nem bízhatnak meg bennük. A kutatások azt mutatják például a brit háztartások kétharmada aggódik amiatt, hogy valaki hozzáfér személyes adataikhoz, ha a használt laptopot vagy mobilkészüléket eladnák. És joggal. Mert a legtöbb fogyasztó nem tudja, hogyan lehet az adatok biztonságosan eltávolítani a régi készülékről. Ezért inkább a fiók mélyére süllyesztik a régi készüléket mintsem értékesítsék. Vagy a tudatlanok bátorságával felfegyverkezve teljes bizalommal adják el adataikat is idegeneknek.

Ezért mi a Data Destroynál úgy gondoljuk, a gyártók felelőssége olyan technológiákat kidolgozni, melyek könnyedén és gyorsan, de mégis biztonságosan lehetővé teszik az adatok egyszerű eltávolítását. Ez nemcsak a fogyasztók bizalmát növelné, hanem fellendítené a használt eszközök piacát is, melynek komoly ökológiai hatása lehet környezetünkre. Az okos eszközöket gyártó vállalatok felelőssége oktatni a fogyasztókat az adatvédelem, az adatok tárolásának területén – egyszerűen azzal, hogy elmondjuk, milyen adatokat hol, mennyi ideig tárol az adott eszköz.

Az adatok tárolásában és megsemmisítésében érdekelt piaci szereplők összefogására van szükség annak érdekében, hogy termék és operációs rendszer szintjén találjanak ki egyszerű tervezési elveket, mely segítené az ügyfeleket adatvagyonuk felelős kezelésében, felelős megsemmisítésében. Például közvetlenül a lapkagyártókkal dolgozva a chipre égethetnénk be a minősített törlési protokollokat, így biztosítva az adatok biztonságos és minősített megsemmisítését. És így mindenki nyugodtan aludhat este, az adatok biztonságban lesznek.