+36304177429 info@datad.hu

A vállalati kiberbiztonság legnagyobb kihívásai: 10 emlékezetes hackertámadás

Kiberbiztonsági események áttekintése

A digitalizált kor számtalan előnyt hozott a vállalatok számára is, de ezzel együtt nőtt a kiberfenyegetések száma is. A következőkben a legjelentősebb és legtanulságosabb hackertámadásokat vesszük sorra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a globális kiberbiztonsági politikákra és a vállalatok működésére.

 

 

 

PayPal (2010)

2010 decemberében a PayPal váratlanul az Anonymous hackercsoport célkeresztjébe került, miután felfüggesztette a WikiLeaks adományozói fiókjait. Az aktivisták válasza gyors és határozott volt: egy DDoS támadás, amelyet a LOIC (Low Orbit Ion Cannon) eszközzel indítottak. Ez a támadás súlyos pénzügyi következményekkel járt a PayPal számára, és komoly befektetésekre kényszerítette őket a biztonsági infrastruktúra megerősítése érdekében. A támadás hosszú távú bizalmi problémákat is okozott, mivel az ügyfelek kétségbe vonták a szolgáltatás biztonságosságát.

Sony Pictures (2011)

A LulzSec hackercsoport 2011-ben célba vette a Sony Pictures-t, ami a szórakoztatóipar egyik legdurvább kibertámadásává vált. Az SQL-injekcióval elkövetett támadás során számos érzékeny adatot, köztük alkalmazottak adatait és kiadatlan filmeket loptak el. A támadás komoly reputációs károkat okozott a Sony-nak, hiszen felvetette a biztonsági intézkedések hatékonyságának kérdését, és hosszú távon megingatta a vállalatcsoport iránti bizalmat.

LinkedIn (2012)

A LinkedIn 2012-ben szenvedett el súlyos adatvesztést, amikor mintegy 6,5 millió felhasználói jelszó került illetéktelen kézbe és jelent meg egy orosz hacker fórumon. A támadók a LinkedIn jelszókezelő algoritmusának gyengeségeit használták ki. Ez a biztonsági incidens rávilágított a tárolási módszerek fontosságára és arra, hogy a vállalatok mennyire sebezhetők, ha nem alkalmaznak megfelelő titkosítási technikákat.

Target (2013)

A Target amerikai kiskereskedelmi lánc 2013-ban vált a történelem egyik legnagyobb kiskereskedelmi adatlopásának áldozatává, amikor hackerek 40 millió vásárló bankkártya adatait szerezték meg. A támadás egy phishing emaillel kezdődött, amit a cég egyik beszállítójának küldtek, és amelyen keresztül a támadók a Target hálózatához fértek hozzá. A támadás súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járt a vállalat számára, ráadásul jelentősen csökkentette a vásárlók bizalmát.

JPMorgan Chase (2014)

A JPMorgan Chase, az egyik legnagyobb amerikai pénzintézet, 2014-ben szembesült egy óriási adatvédelmi incidenssel, amikor hackerek 76 millió háztartás és 7 millió kisvállalkozás adataihoz fértek hozzá. A támadás egy webalkalmazásban lévő sebezhetőséget használt ki, ami rámutatott a pénzintézetek különösen nagy kockázatát jelentő biztonsági réseire. Ez az eset fokozott figyelmet igényelt a bankok részéről a digitális biztonsági intézkedések megerősítése terén.

Ashley Madison (2015)

Az Ashley Madison, egy társkereső weboldal, 2015-ben került hackerek célkeresztjébe, akik a felhasználói adatok nyilvánosságra hozatalával fenyegetőztek. Amikor a támadók valóra váltották fenyegetéseiket, több millió felhasználó személyes adata vált nyilvánosságra, ami nemcsak jogi következményekkel járt, hanem etikai kérdéseket is felvetett a személyes adatok kezelésével kapcsolatban.

Dyn / DynDNS (2016)

A Dyn, egy DNS-szolgáltató 2016-ban szenvedett el egy masszív DDoS támadást, amelyet az IoT eszközök egy botnetje hajtott végre, megbénítva ezzel az internet egy részét az USA-ban és Európában. Ez az eset rámutatott a kritikus infrastruktúra és az IoT eszközök sérülékenységére, valamint arra, hogy milyen fontos a hálózati eszközök megfelelő védelme.

FedEx (2017)

A FedEx 2017-ben vált a WannaCry zsarolóvírus támadás áldozatává, amely világszerte több mint 200,000 számítógépet fertőzött meg. Ez a sebezhetőség különösen súlyos volt a vállalat számára, mivel jelentős működési zavarokat okozott, és rávilágított a zsarolóvírusok által okozott kockázatokra és a szükséges védelmi intézkedésekre.

Capital One (2019)

A Capital One pénzintézet 2019-ben szembesült egy jelentős adatszivárgással, amikor egy korábbi AWS alkalmazott kihasználta a vállalat webalkalmazás-tűzfalának egy sebezhetőségét. A támadás során több mint 100 millió ügyfél adata került veszélybe, ami pénzügyi bírságokhoz és jelentős bizalomvesztéshez vezetett.

Microsoft (2023)

A Microsoft 2023-ban állt szemben egy jelentős kibertámadással, amikor egy biztonsági kulcs ellopásával a támadók hozzáférést szereztek a vállalat több szolgáltatásához. Ez a biztonsági incidens különösen aggasztó volt, mivel kormányzati szervek biztonságát is veszélyeztette, és rámutatott a felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatos kihívásokra.

A jövő kihívásai

A bemutatott események rávilágítanak arra, hogy a vállalatoknak folyamatosan fejleszteniük kell kiberbiztonsági stratégiáikat, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan fejlődő fenyegetésekkel. A mesterséges intelligencia és a zéró bizalmi architektúrák alkalmazása növelheti a védelmi képességeket, de a hackerekkel folytatott versenyfutás soha nem ér véget. A vállalatoknak proaktívnak kell lenniük, és mindig készen kell állniuk a következő kihívásra.

Forrás: www.ingenieur.de

Új kihívások a kiberbiztonságban: AI kihasználása kriptovaluta bányászat céljából

Új kihívások a kiberbiztonságban: AI kihasználása kriptovaluta bányászat céljából

Az Oligo Security kutatói nemrégiben tárta fel egy jelentős kiberbiztonsági fenyegetést, amely az AI számítási kapacitásokat kihasználva érint számos vállalatot. A támadók egy nyílt forráskódú szoftvert, a Ray-t célozták meg, amelyet általában AI modellek skálázására használnak. Ez az első ismert eset, amikor ilyen jellegű kibertámadás történik, amely az AI technológia alapvető sebezhetőségeit használja ki.

A támadások százakat érintettek, beleértve három nagyon ismert, nagy szervezetet is. Az egyik ilyen szervezet gyógyszerkutatással foglalkozik, míg egy másik egy neves amerikai főiskola. Gal Elbaz, az Oligo Security technológiai igazgatója szerint potenciálisan ezrekben mérhető a kompromittált gépek száma. A támadók ezen gépeken kriptovaluta bányászokat telepítettek, amivel nemcsak hogy elterelik az AI képzéséhez szükséges számítási erőforrásokat, de érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek.

A sebezhetőség maga a Ray szoftver API-jából ered, amely úgy van beállítva, hogy nem igényel kulcsot vagy jelszót a hozzáféréshez, így rendkívül sebezhetővé válik az illetéktelen támadásokkal szemben. A rosszindulatú szereplők könnyedén megtalálhatják ezeket a nyílt szervereket és telepíthetnek rájuk kriptovaluta bányászokat vagy egyéb kártékony szoftvereket. Anyscale, a Ray fejlesztését felügyelő cég kezdetben vitatta ezt a sebezhetőséget, állítva, hogy ez a funkció szándékos, mivel a terjesztett munkaterheléseknek szükségük van arra, hogy egyik szerver futtathassa a kódot a másikon.

Az Oligo által történt felfedezés után az Anyscale elkezdett új biztonsági funkciókat bevezetni, amelyek figyelmeztetik a felhasználókat, ha úgy konfigurálták a Ray rendszereiket, hogy azok hozzáférhetők legyenek a nyílt interneten. Azonban a kiberbiztonsági szakemberek szerint alapvető API biztonsági intézkedések sürgősen szükségesek a felhasználók védelme érdekében.

Ez az eset rávilágít az AI infrastruktúra szélesebb körű biztonsági sebezhetőségeire, különösen, mivel az AI modellek jelentős számítási kapacitást igényelnek és gyakran működnek elosztott hálózatokon. Az, hogy a támadók képesek bejutni ezekre a hálózatokra és több gépet is irányításuk alá vonni, jelentős kockázatot jelent az AI műveletek integritására és funkcionalitására nézve.

Összegzésképpen, ahogy egyre mélyebben integráljuk az AI-t különböző szektorokba, az ezzel kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatok felismerése és mérséklése válik kiemelten fontossá. Ez az eset emlékeztet minket a szigorú biztonsági protokollok szükségességére és az AI infrastruktúrák szigorú monitorozására, hogy megvédhessük őket a fejlődő kibertámadásokkal szemben.

Forrás: www.forbes.com