dec 7, 2020 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Az Európai Parlament november végi határozatával kiállt az elektronikai eszközök könnyebb javíthatóságáért kampányolók mellett. A fenntarthatóbb egységes piacot támogató indítványt 395 igen szavazattal, 94 nem szavazattal és 207 tartózkodással fogadták el, a részletek kidolgozását az Európai Bizottságra bízták.
Egysége töltőkábel már van
A képviselők indítványa széles körben arra buzdítaná a gyártókat, hogy egyszerűbben javítható eszközöket dobjanak piacra – egyebek mellett a termékek várható élettartamára és javíthatóságára vonatkozó információk feltüntetésével azok csomagolásán. Az év elején a képviselők már elfogadták az egységes töltőkábelre vonatkozó javaslatukat, amikor a mikro USB töltő mellett tették le voksukat, ahogy azt a Data D blogján is megírtuk, ennek a gyakorlatba ültetése még hátra van.
Kiszorítanák a tervezett elévülést
A csomagoláson a gyártóknak fel kellene tüntetniük egy javíthatósági indikátort, mely abban segítené a vásárlókat, hogy eldöntsék, az esetlegesen jelentkező hibákat mennyire könnyen tudják orvosolni otthon vagy egy gyártótól független szervizben. Az információk mellett szerepelne egyébként az is, hogy mennyit fogyaszt, és mennyi várhatóan mennyi az élettartama. A képviselők emellett támogatnák a használt elektronikai eszközök piacát és valamilyen módon kiszorítanák azokat a gyártói praktikákat, melyek a tervezett elévülést szolgálják.
A fenntartható üzleti és fogyasztói döntéseket támogatná a fenntarthatóbb közbeszerzési rendszer felállítása, a felelősebb marketing és reklámok kidolgozása. Például abban az esetben, ha egy gyártó termékére a környezetbarát jelzőt ragasztaná, akkor az a termék meg kell feleljen a meghatározott, egységes EU-s szabványnak – így a fogyasztók tényleg biztosak lennének benne, hogy a környezetet kímélik a termék megvásárlásával.
Franciaországban már működik
A javíthatósági indikátor nem egy új ötlet, Franciaországban például annyira előre tart ez a kezdeményezés, hogy már 2021 januárjában bevezetik. Az első körben a laptopok, okostelefonok, tévék, mosógépek és fűnyírók dobozain jelenik meg ez a pontszám, melynek maximális értéke 10. A rendszerben ez a pontszám a maximum. A pontozáskor figyelembe vették, hogy mennyire egyszerű szétszedni az adott terméket, milyen áron és csatornán érhetők el a javítási útmutatók és a pótalkatrészek.
Az emberek inkább javítanának
Az Eurobarometer felmérése szerint is az EU polgárainak 77 százaléka inkább javítaná eszközeit, mintsem újat vásárolna. Ugyanakkor 79 százalékuk szerint a gyártókat törvénnyel lehetne kötelezni a digitális eszközök javításának könnyítésére vagy az alkatrészek cseréjére.
nov 25, 2020 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A koronavírus egyik mellékhatása, hogy őrült felvásárlásba kezdtek a vállalatok hardver területen, ezzel további e-hulladék hegyeket teremtve.
Többször is írtunk már blogunkon az e-hulladékról, amely iszonyatos tempóban működik. Legutóbb arról írtunk a nyáron, hogy a környezetvédelmi szakemberek számításai szerint, ha a mostanáig tapasztalt ütemben gyorsul az elektronikai hulladék bővülése, akkor 2030-re 74,7 millió tonnányi e-hulladék keletkezésével kell számolnunk.
Új eszközöket vásároltak a cégek
A Blancco kutatása szerint – melyet a Coleman & Parker készítette a cég megbízásából – tavaly 53 milliárd tonnányi e-hulladék keletkezett, még a járvány igazi kitörése előtt. A kutatás szerint a Covid-19 pandémia kezdete óta a vállalatok nagy többsége (97 százalékuk) arra kényszerült, hogy új hardvert vásároljon, háromnegyedük pedig érthető okokból új eszközöket vásárolt.
Az érdekes, hogy a kutatásban megkérdezettek többsége (78 százaléka) szerint a technológiai befektetés rövid távú volt és szükségtelen. A jó hír, hogy a vállalatok többsége foglalkozik az e-hulladék menedzselésével, azonban a szabályok gyakorlatba ültetésével már vannak gondok.
Szabályzat szintjén foglalkozunk az e-hulladékkal
A kutatás szerint a vállalatok legalább is a szabályzatok szintjén, igyekeznek környezetvédők lenni: 44 százalékuknál léteznek előírások arra vonatkozóan, hogy az életciklusuk végét elért eszközöket hogyan kezeljék. Azonban hiába a szabályzat, mert azt nem ültetik át a gyakorlatba. A leggyakoribb probléma, hogy nincs a témakörnek igazi felelőse, ahogy az előírásokat – kommunikáció hiánya miatt nem is ismerik vállalaton belül.
Ha ebből a kutatásból a jó híreket szeretnénk kiemelni, akkor mindenképp üdvözlendő, hogy a vállalatok legalább társadalmi felelősségvállalás programjaikban foglalkoznak az e-hulladék kérdésével is. Innen már csak egy lépés ezeket a szabályokat kommunikáció segítségével megismertetni és a mindennapi gyakorlatban használni is. Reménykedjünk, hogy minél több vállalat dönt így!
nov 18, 2020 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Magyarországon 8,1 millió mobiltelefon található a fiókok alján vagy egy polcon porosodva. A német rebuy adatai szerint azonban jók vagyunk mobiltelefon újrahasznosításban, hiszen (esetenként kényszerből) a háztartások fele használt mobiltelefont vásárol.
A magyar háztartások közel felében (46 százalék) használt mobiltelefonokat vásárolnak az emberek, ezzel az aránnyal Lettországgal megosztva első helyezettek hazánk – derül ki a használt online elektronikai eszközök forgalmazásával foglalkozó reBuy kutatásából.
A volt kommunista országok jeleskednek újrahasznosításban
A lista további helyezettjei Lengyelország 45 százalékkal és Románia 43 százalékkal. Ezen a listán dominálnak a volt kommunista országok Európából, így valószínű az emberek életszínvonaluk miatt inkább a használt készülékek felé fordulnak, és nem kifejezetten a környezet megóvása miatt döntenek régebbi készülékek használata mellett.
A kutatás szerint a magyar háztartások a mobiltelefonok eladásában vagy ajándékozásában is jeleskednek: az emberek 38 százaléka nem hagyja otthon porosodni a régi telefont, hanem szívesen eladja vagy odaajándékozza, akinek kell. A vizsgált 27 ország közül a dánok vezetik a listát, ebben az országban a háztartások közel fele (49 százaléka) eladja vagy elajándékozza a megunt telefonkészüléket. Másodikok ezen a listán a franciák 41 százalékkal, harmadik helyezettek pedig a lengyelek 41 százalékkal.
8,1 millió mobiltelefon porosodik polcon
Az adatok szerint a magyarok fejenként 0,87 mobilkészüléket használnak. A polcokon, otthonokban vagy egy irodai raktárban 8,1 millió mobiltelefon porosodik és fejenként 0,81 mobiltelefont jelent. A mobiltelefonokat 82 százalékos arányban újra hasznosítjuk, ezzel 20,5 millió euró (7,4 milliárd forint) értékű nemesfémet mentünk meg a pusztulástól.
A telefonok újrahasznosításában azonban a finnek és a spanyolok jeleskednek, a készülékek 89 százalékát feldolgozzák valamilyen formában, harmadik Szlovénia 88 százalékos újra felhasználási aránnyal.
3 milliárd embernek nincs telefonja
A német vállalat sajtóközleménye szerint a vizsgált 27 országban összesen 771 millió polcokon porosodó mobiltelefon található, ehhez képest a világon van 3 milliárd ember, akinek egyáltalán nincs mobiltelefonja. Például a svédeknél van a legtöbb porosodó mobiltelefon, fejenként 1,31, – vagyis sokkal több elfekvő mobiltelefonjuk van, mint ahányan laknak az egész országban.
A második és a harmadik helyezett országokban is több a mobiltelefon, mint a teljes lakosság: a finnek a másodikak 1,29-es átlaggal, a britek, litvánok és észtek a harmadikak 1,24-gyel. Ha a darabszámot nézzük, akkor az Amerikai Egyesült Államok vezető az elfekvő mobiltelefonok tekintetében, ott 223,1 millió porosodik valahol egy fiókban.
A kutatásban megnézték, hogy mennyit érne a fiókokban tárolt eszközökben lévő nemesfémek, és a 1,9 milliárd euró összegre jutottak a vizsgált 27 országban, ez a telefonokban használt arany, ezüst, palládium, platina és réz értéke.
nov 10, 2020 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Az adatfertőtlenítés a GDPR korában soha nem volt fontosabb, összeállításunkban hét tippet adunk a biztonságos és kockázatmentes vállalati adatfertőtlenítéshez.
Az adatfertőtlenítés fontos része az adat életciklusának, ahogy azt blogunkon korábban már megírtuk. Az adatfertőtlenítés az a folyamat, amikor tudatosan, állandóan és visszafordíthatatlanul eltávolítjuk vagy megsemmisítjük az adathordozón tárolt adatokat, teljesen megakadályozva, hogy az adatokat valaha visszaállíthassuk, és erről tanúsítványt állítunk ki.
Az adatmegsemmisítés, melyet tévesen az adatfertőtlenítés szinonimájaként használják, az a folyamat, amikor a szalagon, merevlemezen vagy más formájú elektronikus adathordozón tárolt adatok úgy megsemmisítjük, hogy azok teljesen olvashatatlanok, nem lehet hozzájuk férni és engedély nélkül felhasználni. Ebből a folyamatból hiányzik azonban a tanúsítás, a megmásíthatatlan bizonyíték, hogy az adatokat valóban az előírásoknak és a szabályozásoknak megfelelően kezeltük.
A fogalmak tisztázása után hadd jöjjön akkor a hét tipp a biztonságos adatfertőtlenítéshez
Tanúsított szolgáltatót használjunk
Ha egy külső szolgáltatót használunk eszközeink megsemmisítéséhez, az adatok fertőtlenítéséhez, akkor a bizonyosodjunk meg róla, hogy professzionális, a logisztikai láncot tanúsítottan végig kísérő vállalatról van szó. Győződjünk meg róla, hogy a folyamat végén megkapjuk az eszközök fertőtlenítéséről, megsemmisítéséről szóló tanúsítványt.
Fedjünk le mindent
Győződjünk meg róla, hogy adatfertőtlenítési szabályzatunk az összes IT eszközre kiterjed, legyen szó okostelefonról, tabletről, PC-ről, szerverekről, hordozható merevlemezekről, külső adathordozókról, merevlemezes nyomtatóról, adatokat tároló vállalati autóról egyaránt.
Legyen SLA
Határozzuk meg a szolgáltatási szinteket (SLA), ezzel is biztosítva, hogy az életciklusok végéhez ért eszközöket lehetőség szerint azonnal, de maximum 24 órán belül adatfertőtlenítjük.
Ellenőrizzük az érzékeny adatokat
Bizonyosodjunk meg róla, hogy egyetlen eszköz sem hagyja el a vállalat területét vagy az adatközpont helyszínét érzékeny adatokat hordozva. Lehetőség szerint a vállalat területén belül adatfertőtlenítsük az eszközöket és menedzseljük a tanúsítványokat. Azokkal az eszközökkel is foglalkozzunk, melyeket a szervezeten belül használjuk újra (egy másik alkalmazottnak adjuk) vagy elhagyják a szervezetet (adomány, eladás vagy újrahasznosítás céljából).
Kommunikáljunk
Legyen egy tiszta és érthető kommunikációs tervünk, melynek segítségével rendszeresen ismertetjük alkalmazottjainkkal adatfertőtlenítési szabályzatunkat, annak célját. Szükség szerint tartsunk oktatást, legyen felelőse a területnek.
Tisztázzuk a szerepköröket
Győződjünk meg róla, hogy az adatfertőtlenítés folyamatában érintett részlegek és személyek szerepköre tisztázott, mindenkinek pontosan meghatározott feladata és felelőssége van.
Legyen rendszeres belső audit
Rendszeresen belső audittal mérjük fel az adatfertőtlenítés helyzetét. Így meggyőződhetünk arról, hogy minden részleg, alkalmazott és esetenként külső partner az előírásoknak megfelelően kezeli az életciklusa végét elért eszközöket.
okt 21, 2020 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Tizenhárom plusz egy javaslatot fogalmaztak meg szakemberek a fenntarthatóbb elektronikai termékekért. Nekünk az összes tetszik, de főképp a 3. és 4. javaslat.
A Fenntarthatóság Felé Egyesület kezdeményezésére az Európai Bizottság Make ICT Fair program keretében 13+1 javaslatot fogalmaztak meg szakmabeliek, melyek az elektronikai termékek gyártását, használatát ás hasznosítását fenntarthatóbbá lehetne tenni. A javaslatok kidolgozásában szerepet vállalt a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Humusz Szövetség is.
A javaslatok között szerepel például a tartós fogyasztási cikkek jótállási idejének növelése, ahogy erre már több EU-s tagállamban is van példa. Vagy azt is megfogalmazták, hogy gazdasági ösztönzőkkel kell támogatni a tartósabb termékek gyártását, ami csökkentett általános forgalmi adót vagy környezetvédelmi termékdíjat jelenthet egyaránt.
Használjunk újra, hasznosítsunk többször
A DataD-nél tevékenységünkkel és a felvállalt célokkal egyaránt támogatjuk a 3. és a 4. javaslatot. A harmadik javaslat ugyanis a használt termékek vásárlását, adományozását, cseréjét, felújítását, újragyártását támogathatná az állam felvilágosító kampányokkal. Ugyancsak ösztönözni lehetnek a moduláris felépítésű eszközök térnyerését és a technikai újdonságok könnyebb beépíthetőségét.
A negyedik javaslat az újrahasznosításról szól, melynek keretében támogatni kellene a termékek visszavételét, a műszaki betétdíj bevezetésével, felvilágosító kampányokkal. Ahogy kellene szorgalmazni az újrahasznosítás hazai technikai és technológiai kapacitásainak fejlesztését is.
Fejlődjön a szerviz hálózat
Érdekes elképzeléseket tartalmaz a hetedik javaslat is, mely szerint a gyártók javíthatóbb termékeket gyártsanak, például tegyenek közzé javítási útmutatókat vagy egyszerű, szabványos eszközökkel lehessen javítani azokat. Ugyancsak javasolják a szerviz szektor megerősítését, célzott támogatásokkal és alacsonyabb adókkal egyaránt.
Büntethető legyen a tervezett elavulás
A tervezett elavulás a piacgazdaság üzleti velejárója, az okozott környezeti károk azonban komolyak és reálisak. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy ha a gyártó tudatos lépéssel csökkenti a termék használhatóságának időtartamát, akkor ez büntethető legyen.
A teljes javaslatcsomag a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapjáról tölthető le.
