Az adatmegsemmisítést többféle módon is meghatározták a technikai kiadványok és iparági szereplők. A gond az, hogy az adatmegsemmisítést az adatfertőtlenítés szinonimájaként használják, és nehéz első hallásra megkülönböztetni, hogy hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik. És ha még olyan kifejezéseket is bedobnak, hogy fizikai megsemmisítés és adattörlés, teljes a káosz – ennek a visszaállítható adatunk ihatja meg a levét.
A TechTarget meghatározása szerint az adatmegsemmisítés az a folyamat, melyen a szalagon, merevlemezen vagy más formájú elektronikus adathordozón tárolt adatok úgy megsemmisítjük, hogy azok teljesen olvashatatlanok, nem lehet hozzájuk férni és engedély nélkül felhasználni. Azonban annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk az adat tényleg elérhetetlen és megsemmisült, és hogy a szabványoknak és előírásoknak megfeleljünk, ennél sokkal többre van szükség. És itt jön képbe az adatfertőtlenítés, melyről korábbi bejegyzésünkben már beszéltünk.
Ami nem adatmegsemmisítés
Az biztos, hogy az adatmegsemmisítés az nem adatfertőtlenítés. Az adatfertőtlenítéstől eltérően, az adatmegsemmisítésből hiányzik több lépés: például az ellenőrzés, hogy az adatokat ténylegesen törölték az adott adathordozóról. Jöjjön két gyakorlati példa a két folyamat közötti különbség szemléltetésére:
Amikor egyéni fájlokat törölnek, adatmegsemmisítéssel nem magát az információt, csupán a rá mutató hivatkozást törlik. Ez olyan, mintha valaki a róla fellelhető internetes információt nem törölné, csupán a kereső találatait. Az adat még ott marad a gépen (és az internet bugyraiban), de nem lehet könnyen visszahozni, ehhez megfelelő szakértelen szükséges.
Amikor például el szeretnénk adni használt számítógépünket, gyakran teljesen formázzuk a merevlemezt, de sajnos ez a módszer után is maradhat még adat a merevlemezen. Nem egyszerű ezek visszanyerése sem, különleges eszközökkel, de a maradék adatok visszanyerhetők.
Az adatmegsemmisítés nem fizikai megsemmisítés
Az is fontos megjegyezni, hogy az adatok megsemmisítése nem egyenértékű az adathordozók fizikai megsemmisítésével. A fizikai megsemmisítés során valóban apró darabokra daráljuk az adathordozót, de az adat attól még rajta marad. Az SSD-k esetében például az adatokat annyira sűrűn írják az adathordozóra, hogy még az apróra vágott eszközdarabkáról is kiolvasható adat.
A demágnesezés sem vezet mindig eredményre, hiszen minden merevlemez esetében megfelelő erősségű demágnesezőt kell használni annak érdekében, hogy a kifejtett mágneses erő olvashatatlanná tegye az adatokat. A demágnesezés SSD meghajtók esetén nem is működik. Mindezt az jelenti, hogy egyedül az adathordozó fizikai megsemmisítése még nem garancia arra, hogy az adatok tényleg olvashatatlanok, erről meg is kell győződni valahogy – például ellenőrzéssel, ami az adatfertőtlenítéskor járható út.