Az OpenAI 2025. június 9-én bejelentette, hogy újabb ChatGPT fiókokat tiltott le, amelyeket orosz, kínai, iráni és észak-koreai hackercsoportok használtak rosszindulatú célokra. A letiltott fiókokkal végzett tevékenységek közé tartozott a malware-fejlesztés, dezinformáció terjesztése, társadalmi manipuláció, és hamis online profilok létrehozása. A vállalat által közzétett fenyegetés-intelligencia jelentés részletes betekintést nyújt a generatív MI eszközökkel kapcsolatos visszaélésekbe, valamint hangsúlyozza a ChatGPT fiókok tiltásának stratégiai jelentőségét a kiberbiztonsági védelem szempontjából.
Miért kritikus a ChatGPT fiókok tiltása a kiberbiztonságban?
A generatív mesterséges intelligencia – különösen a ChatGPT – alkalmazása új szintre emelte az informatikai biztonsági kihívásokat. A támadók ezeket az eszközöket nemcsak egyszerű szövegírásra vagy kódgenerálásra használják, hanem kifinomultabb célokra is, például sebezhetőségek keresésére, exploitok előkészítésére, szociális manipulációs forgatókönyvek létrehozására, valamint célzott phishing kampányok személyre szabására.
Az OpenAI intézkedései egyre fontosabbá válnak ebben a környezetben. A ChatGPT fiókok rendszeres auditja és visszaélések esetén történő tiltása jelentős akadályt gördít a fenyegető aktorok útjába. Ezzel nemcsak az adott műveletet lehet megszakítani, hanem hosszú távon a támadók képességeinek fejlődését is korlátozni lehet. A MI-rendszerekben rejlő gyorsaság és skálázhatóság ugyanis komoly előnyt jelentene a rosszindulatú felhasználók számára, ha nem történne aktív beavatkozás a szolgáltatók részéről.
ScopeCreep: az orosz fenyegető aktorok esete
A ScopeCreep néven azonosított orosz nyelvű hekkercsoport különösen figyelemre méltó módszereket alkalmazott a ChatGPT kihasználására. A csoport ideiglenes, egyszer használatos e-mail címekkel regisztrált, hogy anonimitását megőrizze, majd ezeken keresztül generált Go nyelvű rosszindulatú kódot. A kódot interaktív módon, iteratívan fejlesztették tovább a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések során, miközben finomították a funkciókat és elrejtették a detektálható mintákat.
A támadók különösen ügyeltek a műveleti biztonságra (OPSEC): a beszélgetések lezárása után a fiókokat rövid időn belül törölték, így a visszakövethetőség minimalizálódott. A végtermékként előállított malware-t egy Crosshair X nevű nyílt kódtárra töltötték fel, amely valójában egy credential harvester volt – tehát felhasználói jelszavak, tokenek és más érzékeny adatok megszerzésére alkalmas eszköz.
Kínai APT5 és APT15 csoportok tevékenysége
Két jelentős, Kínához köthető állami támogatású csoport is felhasználta a ChatGPT-t: APT5 és APT15. Az OpenAI jelentése szerint ezek a csoportok többféle céllal használták a szolgáltatást. Egyes alcsoportjaik technikai kérdésekre kértek válaszokat, például Linux parancsokkal, tűzfalbeállításokkal, és DNS-konfigurációval kapcsolatban, mások pedig social engineering kampányok tervezésére és tesztelésére fordították az eszközt.
Az MI-t különösen a brute-force támadásokhoz szükséges scriptek optimalizálására, valamint az exploitok testreszabására használták. Android eszközök manipulációját célzó szkripteket is előállítottak, amelyek segítségével befolyásolni tudtak közösségi médiában zajló diskurzusokat.
Egyéb fenyegető klaszterek és módszerek
A jelentés több más, földrajzilag és módszertanilag eltérő fenyegető klasztert is bemutat. Észak-Koreához köthető hálózatok például úgynevezett „IT worker” típusú átveréseket hajtottak végre: hamis szakmai önéletrajzokat és portfóliókat generáltak, amelyekkel álláspályázatokon próbáltak nyugati cégekhez bejutni. A cél nemcsak anyagi előny szerzése, hanem hírszerzési pozíciók kiépítése volt.
A „Sneer Review” klaszter több nyelven – köztük angolul, spanyolul és franciául – geopolitikai témákban generált tömeges tartalmat. A „High Five” klaszter főként kommenteket és rövid posztokat írt angolul és taglish nyelven (a tagalog és angol keveréke), amelyek célja a helyi közvélemény befolyásolása volt. Az „VAGue Focus” kampány pedig elemzői hangvételű cikkeket írt, amelyeket álnéven jegyzett újságírók publikáltak – sok esetben álhíroldalakon vagy manipulatív fórumokon keresztül.
Gyakorlati ajánlások a védekezéshez
Hozzáférés-kezelés szigorítása: minden kritikus rendszerhez való hozzáférés többtényezős hitelesítéshez (MFA) kötése, jogosultságok rendszeres felülvizsgálata.
Felhasználói viselkedés-elemzés (UEBA): gyanús fióktevékenységek, szokatlan API-kérések és tömeges adatlekérések detektálása valós időben.
Belső irányelvek és MI-használati szabályok: szervezeti szinten legyen szabályozva a ChatGPT és más generatív MI eszközök használata.
Fenyegetés-intelligencia integrálása: külső szolgáltatóktól származó adatok, tiltólisták és viselkedési minták folyamatos beépítése az incidenskezelésbe.
Képzések és tudatosságnövelés: a munkavállalók oktatása az MI-alapú visszaélések felismeréséről, különösen a szociális manipulációs módszerek terén.
ChatGPT fiók tiltás kiberbiztonsági okokból
Összefoglalás
Az OpenAI friss jelentése világosan mutatja, hogy a generatív mesterséges intelligencia eszközök – mint a ChatGPT – már nem csupán kutatási vagy oktatási célokat szolgálnak, hanem célponttá is váltak a kibertér sötét oldalán. A fiókok letiltása tehát nem egyszerű felhasználói jogmegvonás, hanem aktív kiberbiztonsági védekezés, amely globális szinten csökkentheti a fenyegetések sikerességét. A ScopeCreep, APT5/15 és más globális hackercsoportok módszerei jól mutatják, mennyire adaptívak és rugalmasak az MI-alapú eszközök kihasználásában. A vállalatoknak tehát elengedhetetlen proaktívan fellépni: ChatGPT fiókok felügyeletével, szabályozott használatával, külső intelligenciaforrások bevonásával és folyamatos oktatással tudják csak hatékonyan védeni digitális infrastruktúrájukat.
Dél-Korea ideiglenesen betiltotta a DeepSeek AI alkalmazást adatvédelmi aggályok miatt
DeepSeek AI betiltása Dél-Koreában: adatvédelmi aggályok és vállalati kockázatok
A DeepSeek AI betiltása rávilágít a harmadik-feles AI-szolgáltatások adatvédelmi kockázataira. Mit tehetnek a vállalatok a hasonló incidensek megelőzéséért?
A DeepSeek AI betiltása Dél-Koreában újabb figyelmeztetés arra, hogy a mesterséges intelligenciát használó szervezeteknek
nem csupán a funkcionalitásra, hanem a szigorú adatvédelmi megfelelésre is összpontosítaniuk kell. A koreai Personal Information Protection Commission (PIPC) februári döntése nyomán a kínai fejlesztésű alkalmazás
mobilverzióját törölték az Apple és a Google helyi piacteréről, miután kiderült, hogy jogosulatlanul továbbította
a felhasználói adatokat külföldi szerverekre. A DeepSeek AI betiltása nemcsak az ázsiai technológiai
piacot rázta meg, hanem globális vitát is generált az AI-megoldások transzparenciájáról. A következőkben bemutatjuk
a döntés hátterét, a nemzetközi reakciókat, valamint azt, milyen gyakorlati lépésekkel csökkenthetik a döntéshozók
a hasonló incidensekből fakadó adatbiztonsági kockázatokat.
A dél-koreai döntés háttere és a PIPA szigorú szabályrendszere
Dél-Korea adatvédelmi keretrendszerét a 2020-ban kibővített PIPA (Personal Information Protection Act) határozza meg,
amely – a GDPR-hoz hasonlóan – szigorú előírásokat tartalmaz a felhasználói hozzájárulás, a célhoz kötöttség és
a minimális adatkezelés elveire. A PIPC állásfoglalása szerint a DeepSeek AI rendszere:
felhasználói hozzájárulás nélkül továbbított személyes adatokat Kínába és az Egyesült Államokba;
túlzott mennyiségű metaadatot (például billentyűleütés-mintákat és IP-címet) gyűjtött;
a felhasználói prompteket is elemzési céllal exportálta külföldre.
A hatóság 30 napos határidőt szabott a hibák kijavítására, kötelezővé tette a korábban továbbított adatok törlését
(„végleges törlés”) és részletes törlési jegyzőkönyv benyújtását írta elő. Ez jól illeszkedik a DataD-n
gyakran tárgyalt minősített törlés és végleges adattörlés gyakorlatához, amelyet a vállalatoknak
informatikai eszközeik leselejtezésekor is követniük kell.
Mit tárt fel a PIPC vizsgálata?
Jogosulatlan adattovábbítás külföldre
A vizsgálat kimutatta, hogy a DeepSeek AI háttérben futó modulja minden egyes felhasználói kérdést – beleértve az
esetleges bizalmas üzleti információkat – továbbított egy pekingi felhőszerverre, ahonnan a kínai joghatóság alatt
álló partnerek is hozzáférhettek. A PIPA szerint bármilyen határon átnyúló adatáramláshoz előzetes,
tájékoztatáson alapuló hozzájárulás szükséges, amelyet a vállalat nem teljesített.
Metaadat-gyűjtés és profilalkotás
A PIPC külön kifogásolta, hogy az alkalmazás az eszközmodell, az operációs rendszer verziója, a hálózati konfiguráció,
sőt a billentyűleütések időzítéséből származó biometrikus információk alapján részletes felhasználói profilt
állíthatott össze. Ezek az adatok – összevetve a GDPR 35. cikkelye szerinti kötelező kockázatelemzéssel –
már magas kockázatú adatkezelésnek minősülnek, ami további Data Protection Impact Assessment (DPIA)
lefolytatását indokolta volna.
Nemzetközi reakciók és párhuzamos tiltások
A DeepSeek AI betiltása nem elszigetelt jelenség. Tajvan, Ausztrália és Olaszország korábban már blokkolta az
alkalmazást a kormányzati eszközökön, míg Németországban a szövetségi kiberbiztonsági hatóság indított előzetes
vizsgálatot az adatkezelési gyakorlat miatt. Az Egyesült Államokban New York állam kormányzója végrehajtási utasítást adott
ki, amely megtiltja a DeepSeek használatát minden állami hálózaton, a kongresszus előtt pedig olyan törvényjavaslat fekszik,
amely országos szintű tiltást írna elő kormányzati szerveknél.
USA: állami eszközök védelme a technológiai kémkedéstől
A döntést az a félelem motiválta, hogy a szenzitív kormányzati dokumentumok prompt formájában a kínai szerverekre
kerülhetnek, ahol – a nemzetbiztonsági törvények értelmében – a helyi hatóságok is hozzáférhetnek. A tiltás egyben precedenst
teremt más generatív AI-szolgáltatások állami alkalmazásának szabályozására.
Európai Unió: a GDPR és az EU–USA adatvédelmi keretrendszer szerepe
Bár az EU-s hatóságok még nem rendeltek el teljes tiltást, több tagállam vizsgálja, hogy a DeepSeek adatkezelése megfelel-e
az EU–USA Adatvédelmi Keretre, illetve a kínai jogrenddel fennálló összeütközések miként oldhatók fel.
A szóban forgó transzfer nem sorolható a szükséges „megfelelő garanciák” közé, ezért a szolgáltatás európai terjeszkedése
komoly akadályokba ütközhet.
Tanulságok és ajánlások döntéshozóknak
A történet nemcsak egyetlen alkalmazásról szól, hanem a third-party AI-szolgáltatásokkal járó általános kockázatokról.
Az alábbi ellenőrzőlista segíthet a CIO-knak és CISO-knak megelőzni a kellemetlen meglepetéseket:
Adattérkép készítése: pontosan rögzítsük, milyen adat hagyja el a szervezetet, és hová kerül.
Szerződéses garanciák: minden AI-beszállítóval kössünk Data Processing Agreementet,
amely tartalmazza a törlési határidőket és a törlési jegyzőkönyvvel igazolt fizikai vagy logikai törlést.
DPIA lefolytatása: nagy volumenű vagy különleges kategóriájú adat esetén kötelező kockázatelemzést végezni.
Zero trust elv: blokkoljuk a beépített kamera- és mikrofonhozzáférést, vezessünk be application sandboxingot.
Mentési stratégia: tiltsuk az érzékeny információk AI-modellbe írását; jelöljük meg technológiával
(DLP) a bizalmas adatokat.
Esemény-naplózás: auditáljuk a felhasználók promptjait és a hálózati forgalmat, hogy kimutatható legyen,
ha adatszivárgás történik.
Fizikai megsemmisítés: mobil- vagy edge eszközöknél szükség esetén merevlemez megsemmisítés
vagy SSD törlés is indokolt.
Összefoglalás
A DeepSeek AI betiltása ismét rávilágított arra, hogy az AI-alapú szolgáltatások értéke csak addig tart, amíg
képesek megfelelni a szigorú helyi és nemzetközi adatvédelmi előírásoknak. A döntéshozóknak most kell lépniük: vizsgálják
felül AI-partnereik szerződéseit, implementáljanak átlátható adattörlési folyamatokat, és gondoskodjanak arról, hogy
a végleges törlés – legyen az minősített szoftveres törlés vagy adathordozó fizikai
megsemmisítése – a vállalat teljes életciklus-menedzsmentjének részévé váljon. Amennyiben szakértői
támogatásra van szüksége, lépjen kapcsolatba a DataD csapatával, és kérjen ingyenes kockázatfelmérést még ma!
Ahogy 2024 közeledik a végéhez, visszatekinthetünk az év kiberbiztonsági fejleményeire, amelyek új kihívásokat és lehetőségeket hoztak magukkal. A mesterséges intelligencia (MI) és az IoT (Internet of Things) előretörésével a technológiák a kiberbiztonsági tájkép is dinamikusan változott. Az év során egyaránt a támadók és a védők új módszereket dolgoztak ki, miközben a kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált a szervezetek számára világszerte. Összegyűjtöttük azokat a legfontosabb trendeket, amelyek 2024-ben meghatározóak voltak.
Generatív mesterséges intelligencia: Mindkét oldalon 2024 során a generatív MI mind a támadók, mind a védők kezében egyre hatékonyabb eszközzé vált. Az év elején megjósolt támadások, amelyek az MI technológiát használják, valósággá váltak. A deepfake videók és hangfelvételek új szintre emelték a szociális manipulációt. Az MI-alapú támadások kifinomultsága és személyre szabhatósága megnehezítette azok felismerését és elhárítását. Ugyanakkor a védelem oldalán is előrelépés történt. Az MI által támogatott kiberbiztonsági rendszerek fejlődése lehetővé tette a valós idejű fenyegetésdetektálást, a gyanús tevékenységek gyors felismerését és az incidenskezelés automatizálását. Az MI folyamatos tanulásának köszönhetően ezek a rendszerek az év végére egyre hatékonyabbá váltak.
A kiberbiztonsági szakértők hiánya és az átképzés szükségessége: Az év folyamán továbbra is súlyos kihívást jelentett a kiberbiztonsági szakemberek hiánya. A gyorsan változó fenyegetési környezet és a technológiai komplexitás növekedése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedett a szervezetekre, hogy megfelelő képességekkel rendelkező szakembereket találjanak és tartsanak meg. 2024-ben a vállalatok és kormányok jelentős összegeket fordítottak oktatási programokra és átképzésre, hogy kezelni tudják ezt a problémát. Az online képzési platformok és gyakorlatias tanfolyamok segítségével bővült a munkaerőpiac, de az év vége felé a szakértők iránti kereslet magas maradt.
Kifinomultabb adathalász támadások: 2024-ben az adathalász támadások új magasságokba emelkedtek. A generatív MI, mint például a ChatGPT, lehetővé tette a támadók számára, hogy olyan rendkívül hiteles és személyre szabott adathalász üzeneteket hozzanak létre, amelyek a legképzettebb felhasználók számára is megtévesztőek voltak. Az év során egyre több jelentés érkezett olyan támadásokról, amelyek deepfake technológiát alkalmaztak, és ezek súlyos adatlopási és pénzügyi veszteségeket okoztak szerte a világon. A szervezetek számára az oktatás és a tudatosságnövelő kampányok kulcsfontosságúvá váltak. Az év során folyamatosan fejlesztették a munkavállalók védelmi képességeit, de a támadások gyors fejlődése miatt ez egy soha véget nem érő verseny volt.
A kiberbiztonság a vállalati vezetés középpontjában: Az év elején már látszott, hogy a kiberbiztonság nem csupán az IT részlegek felelőssége. 2024-ben a kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált, és a vállalati igazgatóságokban is előtérbe került. A Gartner előrejelzése szerint 2026-ra az igazgatóságok 70%-ában lesz olyan tag, aki kiberbiztonsági szakértelemmel rendelkezik, de sok vállalat ezt már 2024-ben megvalósította. A vállalatok igazgatóságai proaktívan kezdték kezelni a fenyegetéseket, és a kiberbiztonságot nemcsak mint védekező eszközt, hanem mint üzleti lehetőséget is tekintették. Az év végére láthatóvá vált, hogy a kiberbiztonsági befektetések növelték a versenyelőnyt, és segítettek az üzleti lehetőségek kiaknázásában.
IoT támadások növekedése: 2024-ben tovább nőtt az IoT eszközök használata, ami új kiberbiztonsági kihívásokkal járt. Az év során több jelentős támadás is érintette az IoT eszközöket, különösen a home office környezetben használt smart home technológiákat. Az IoT eszközök biztonsági hiányosságai könnyű célpontokká tették őket a támadók számára. Az év végére a vállalatok fokozott figyelmet fordítottak az IoT eszközök biztonsági szabványainak fejlesztésére és a protokollok szigorítására. Az eszközök rendszeres frissítése és integrált biztonsági megoldások alkalmazása elengedhetetlenné vált a fenyegetések csökkentése érdekében.
Kiberreziliencia – Több mint kiberbiztonság: 2024 egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a kiberbiztonság önmagában nem elég. Az év során a szervezetek egyre inkább a kiberreziliencia irányába mozdultak el. A kiberreziliencia nemcsak a fenyegetések megelőzésére összpontosított, hanem arra is, hogy a szervezetek képesek legyenek gyorsan felépülni egy incidens után. Az év végére egyre több szervezet fektetett be helyreállítási rendszerekbe, amelyek segítették a támadások utáni gyors visszaállást. A kritikus iparágak, mint a pénzügyi szektor vagy az egészségügy, különösen előtérbe helyezték a kiberrezilienciát, hogy minimalizálják a leállásokat és az adatvesztést.
Zero Trust továbbfejlesztése: 2024-ben a Zero Trust biztonsági modell folyamatosan fejlődött, és egyre több szervezet fogadta el ezt az adaptív, holisztikus megközelítést. A folyamatos hitelesítés és tevékenységfigyelés különösen fontos lett, mivel az év során a távmunkások, partnerek és IoT eszközök folyamatos ellenőrzést igényeltek. Az MI által támogatott rendszerek lehetővé tették, hogy ezek a folyamatok valós időben történjenek, ami nagyobb biztonságot nyújtott a dinamikusan változó munkakörnyezetekben. Az év végére a Zero Trust modell kulcsfontosságú elemévé vált a kiberbiztonsági stratégiáknak.
Kiberhadviselés és államilag támogatott támadások: 2024-ben a kiberhadviselés és az államilag támogatott kibertámadások egyre jelentősebbé váltak. Az év során több geopolitikai feszültség is felszínre került, és ezek hatására számos jelentős támadás történt, amelyek állami támogatást kaptak. Ezek a támadások gyakran kritikus infrastruktúrákat céloztak meg, és jelentős károkat okoztak az érintett országokban. Az állami szervezetek és vállalatok az év végére folyamatosan növelték az erőforrásaikat a kritikus infrastruktúrák védelmére, és együttműködtek nemzetközi szervezetekkel a védelem megerősítése érdekében.
Soft skillek: A kiberbiztonsági szakemberek számára 2024-ben a kiberbiztonság területén dolgozó szakemberek számára egyre fontosabbá váltak a soft skillek. A technikai tudás mellett a kommunikáció, problémamegoldás és együttműködési készségek is előtérbe kerültek. A komplex támadási formák megértéséhez és a hatékony védelem kialakításához a technikai és társadalmi elemek közötti egyensúly megteremtése alapvetővé vált. Az év során a szakemberek képzési programjai is kiterjedtek ezekre a készségekre, segítve a hatékonyabb védekezést és a kiberbiztonsági csapatok közötti együttműködést.
Kiberbiztonsági szabályozások: Az év során a kormányok világszerte szigorították a kiberbiztonsági szabályozásokat, válaszul a növekvő fenyegetésekre. Az Egyesült Királyság „Product Security and Telecommunications Act”-je és más nemzetközi szabályozások szigorúbb biztonsági követelményeket írtak elő a technológiai termékek számára.
Az év végére világossá vált, hogy a szabályozások betartása kulcsfontosságú lesz a jogi és üzleti kockázatok minimalizálása érdekében. A szervezetek számára a megfelelés biztosítása, valamint a szabályozási környezethez való alkalmazkodás elengedhetetlenné vált a hosszú távú sikerhez.
2024 egy izgalmas és kihívásokkal teli év volt a kiberbiztonság világában. A technológia gyors fejlődése új lehetőségeket és fenyegetéseket hozott magával, miközben a vállalatoknak és kormányoknak rugalmasan kellett alkalmazkodniuk a változó környezethez. Az év végére világossá vált, hogy a kiberbiztonság nem csak technológiai, hanem stratégiai kérdéssé is vált, és a jövőben is kulcsszerepet játszik majd a globális üzleti és társadalmi működésben.
A kibertámadások típusai, példák és megelőzési módszerek
A kibertámadások egyre növekvő fenyegetést jelentenek a digitális korban, ahol az online tevékenységek és az adatok növekvő mértékű digitalizációja miatt minden szervezet potenciális célponttá válik. A támadók kifinomult módszereket alkalmaznak a védelmi rendszerek kijátszására, az adatok ellopására vagy a rendszerek megbénítására. Ebben a környezetben elengedhetetlen, hogy a szervezetek és egyének proaktívan védekezzenek a kibertámadások ellen, alkalmazva a legújabb biztonsági technológiákat és módszereket.
A kibertámadások különböző formái és azok hatásai
Kártevők (Malware): A kártevők, beleértve a vírusokat, trójaiakat, férgeket, kém- és reklámprogramokat, az egyik leggyakoribb támadási forma. Ezek a programok kárt tehetnek a számítógépekben, adatlopást hajthatnak végre, és akár az egész hálózatot képesek leállítani.
Elosztott szolgáltatásmegtagadásos támadás (DDoS): Ezek a támadások a szervereket és hálózatokat célozzák meg, túlterhelésükkel megakadályozva azok normál működését, ami súlyos zavarokat okozhat a vállalati műveletekben.
Adathalászat (Phishing): Az adathalászat az egyik leggyakoribb módszer, amellyel a hackerek hitelesnek tűnő üzenetekkel próbálnak hozzáférni jelszavakhoz, banki adatokhoz, és egyéb érzékeny információkhoz.
SQL-injektálás: Ez a támadási forma az adatbázisok sebezhetőségeit használja ki, amivel a támadók hozzáférhetnek védett adatokhoz, ellopják vagy módosítják azokat.
Cross-Site Scripting (XSS): Az XSS támadások a weboldalak biztonsági réseit használják ki, ahol a támadók rosszindulatú szkripteket futtatnak a felhasználók böngészőiben.
Botnetek: Ezek a robotokból álló hálózatok képesek spamet küldeni, további kártevőket terjeszteni, vagy DDoS támadásokat végrehajtani.
Zsarolóvírusok (Ransomware): Ezek a vírusok az áldozat fájljait zárolják és váltságdíjat követelnek az adatok visszaállításáért.
A kibertámadások megelőzésének módszerei
A kibertámadások megelőzésének alapja a biztonsági protokollok szigorú betartása, a rendszerek folyamatos frissítése és a biztonsági mentések rendszeres elkészítése. Emellett a többtényezős hitelesítés bevezetése, a biztonsági bővítmények használata, és a megbízható tárhelyszolgáltatók kiválasztása mind hozzájárulhatnak a biztonság növeléséhez.
A szervezeteknek és egyéneknek ébernek kell lenniük az új kiberfenyegetésekkel szemben, és proaktívan kell fellépniük a kibertámadások elkerülése érdekében. Ez magában foglalja a dolgozók oktatását a kiberbiztonsági legjobb gyakorlatokról, a biztonsági eszközök naprakész tartását, és a hálózati forgalom folyamatos monitorozását.
Összegzés
A kibertámadások elleni védekezés egy folyamatos folyamat, amely magában foglalja a technológia, az oktatás és a megfelelő biztonsági protokollok együttes alkalmazását. A kiberbiztonsági stratégiák fejlesztése és a biztonsági intézkedések szigorú végrehajtása elengedhetetlen a digitális korban, hogy megvédjük az értékes adatokat és fenntartsuk a bizalmat az online környezetben.
Alapvető adatvédelmi stratégiák a weboldalad hatékony védelmére
Az internetes környezet folyamatosan és gyorsan fejlődik, ami új lehetőségeket teremt a felhasználók számára a hatékonyabb munkavégzésre és kommunikációra, de ugyanakkor a kiberbűnözők is egyre fejlettebb és összetettebb támadási módszereket alkalmaznak. Ez a dinamikus digitális világ megköveteli a weboldalak tulajdonosaitól, hogy folyamatosan naprakész legyenek a biztonsági protokollokat illetően, hogy megvédhessék magukat a potenciális fenyegetésekkel szemben.
Kövesd az alábbi öt lépést, hogy megóvd weboldaladat a hackerek és egyéb rosszindulatú támadásoktól:
Rendszeres frissítések és alapos karbantartás
A weboldalak alapvető biztonsági intézkedéseként szolgál a rendszeres karbantartás és a szoftverek, pluginek, valamint sablonok naprakészen tartása. Ha elhanyagolod a frissítéseket, a régi biztonsági rések által könnyedén támadhatóvá válsz. Ezáltal a hackerek régebbi biztonsági résen keresztül be tudnak törni az oldalra. Folyamatos frissítésekkel csökkenthető a sikeres támadások és adathalász kísérletek által okozott károk kockázata.
Automatizáld a frissítéseket, ha lehetséges
Rendszeresen végezz biztonsági auditot weboldaladon, hogy azonosítsd az esetleg feleslegessé vált vagy elavult elemeket
Kérj szakértő segítségét a frissítések helyes implementálásához
Állandó biztonsági mentések készítése
Nem csak a támadások kivédésére kell koncentrálni, hanem fel kell készülni a lehetőséges veszteségekre is. A rendszeres és automatizált biztonsági mentések elengedhetetlenek minden weboldal biztonságának fenntartása érdekében.
Mentések rendszeres elvégzése, ideális esetben naponta vagy hetente
A mentések több különböző helyen történő tárolása, hogy ne legyünk függők egyetlen tárolási lehetőségtől
A mentések rendszeres tesztelése, hogy biztosak legyünk abban, hogy működőképesek vészhelyzet esetén
Biztonsági bővítmények és tűzfalak használata
Weboldal védelmét növelhetjük biztonsági pluginok és tűzfalak használatával, különösen akkor, ha WordPress vagy más népszerű CMS rendszer működteti a weboldaladat.
Web Application Firewall (WAF) beállítása, amely megfigyeli és blokkolja a káros forgalmat
Kétfaktoros hitelesítés bevezetése az adminisztrációs felületeken, ami több bizonyítékot igényel a belépéshez
SSL tanúsítvány beszerzése, ami biztosítja az adatforgalom titkosítását a weboldalon
Minőségi tárhelyszolgáltató kiválasztása
A tárhelyszolgáltató kiválasztása közvetlen hatással van a weboldal sebességére, stabilitására és biztonságára is.
Ellenőrizd, hogy a szolgáltató modern biztonsági szoftverekkel van-e felszerelve
Tájékozódj a DDoS támadások ellen alkalmazott védelmi intézkedésekről
+1 Biztonságos jelszavak alkalmazása és rendszeres frissítése
A biztonságos jelszavak használata kulcsfontosságú a nem kívánt behatolások megakadályozása érdekében. Használj hosszú, véletlenszerű karakterekből álló jelszavakat, amelyek ötvözik a számokat, nagy- és kisbetűket, valamint speciális karaktereket.
Kerüld a jelszavak megosztását különböző platformokon, különösen fontos fiókok esetén
A kiberbiztonság minden weboldal tulajdonos számára kiemelt fontosságú. A rendszeres frissítések, biztonsági mentések, a védelmi bővítmények használata, és a megbízható tárhelyszolgáltató kiválasztása alapvető lépések a weboldalad hosszútávú védelme érdekében. A jelszavak megfelelő kezelése pedig egyszerű, de hatékony módja a nem kívánt behatolások elhárításának. Légy proaktív, és biztosítsd weboldalad biztonságát a kiberfenyegetések ellen!
440 GB adatot loptak el egy kiberbiztonsági cégtől
Adatbiztonsági incidens Fortinet vállalatnál
A Fortinet, a kiberbiztonsági óriás, megerősítette, hogy adatbiztonsági incidens érte őket, miután egy fenyegető személy állította, hogy 440GB fájlt lopott el a cég Microsoft Sharepoint szerveréről.
Fortinet a világ egyik legnagyobb kiberbiztonsági vállalata, biztonságos hálózati termékeket, mint tűzfalak, routerek és VPN eszközök forgalmazása mellett, SIEM, hálózatmenedzsment és EDR/XDR megoldásokat, valamint tanácsadási szolgáltatásokat is kínál.
Korai reggel egy fenyegető személy egy hacker fórumon közzétette, hogy 440GB adatot lopott el a Fortinet Azure Sharepoint példányából. A fenyegető személy azt is állította, hogy megosztott hitelesítési adatokat egy állítólagos S3 tárolóhoz, ahol az ellopott adatok tárolva vannak, más fenyegető személyek számára elérhetővé téve azok letöltését.
A BleepingComputer nem fér hozzá a tárolóhelyhez, így nem erősítheti meg, hogy az tényleg tartalmazza-e a Fortinet ellopott fájljait.
A fenyegető személy, akit „Fortibitch” néven ismernek, állítja, hogy megpróbálta zsarolni a Fortinetet egy váltságdíj fizetésére, valószínűleg az adatok közzétételének megakadályozása érdekében, de a cég nem volt hajlandó fizetni.
A Fortinet válaszul megerősítette, hogy ügyféladatokat loptak el egy „harmadik fél által kezelt felhő alapú megosztott fájlmeghajtóról”.
„Egy személy jogosulatlanul hozzáférhetett korlátozott számú fájlhoz, amelyek a Fortinet egy harmadik fél által kezelt felhő alapú megosztott fájlmeghajtójának egy példányán voltak tárolva, ezek korlátozott adatokat tartalmaztak egy kis számú Fortinet ügyfélről,” – mondta a cég a BleepingComputer-nek.
Korábban ma a Fortinet nem tette közzé, hogy hány ügyfelet érintett az incidens, vagy milyen típusú adatok kerültek kompromittálásra, de jelezték, hogy „megfelelő módon közvetlenül kommunikáltak az ügyfelekkel”.
Egy későbbi frissítés, amelyet a Fortinet weboldalán osztottak meg, azt mondja, hogy az incidens kevesebb mint 0,3%-át érintette az ügyféladatoknak, és hogy ez nem eredményezett semmilyen rosszindulatú tevékenységet az ügyfelekkel szemben.
A kiberbiztonsági cég továbbá megerősítette, hogy az incidens nem járt adatok titkosításával, zsarolóvírussal vagy a Fortinet vállalati hálózatának hozzáférésével.
A BleepingComputer további kérdésekkel kereste meg a Fortinetet a biztonsági incidenssel kapcsolatban, de jelenleg még nem kapott választ.
2023 májusában egy fenyegető személy állította, hogy feltörte a Panopta GitHub tárházait, amelyet a Fortinet 2020-ban vásárolt meg, és kiszivárogtatott adatokat egy orosz nyelvű hacker fórumon.
Ahogy 2024 közeledik a végéhez, visszatekinthetünk az év kiberbiztonsági fejleményeire, amelyek új kihívásokat és lehetőségeket hoztak magukkal. A mesterséges intelligencia (MI) és az IoT (Internet of Things) előretörésével a technológiák a kiberbiztonsági tájkép is dinamikusan változott. Az év során egyaránt a támadók és a védők új módszereket dolgoztak ki, miközben a kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált a szervezetek számára világszerte. Összegyűjtöttük azokat a legfontosabb trendeket, amelyek 2024-ben meghatározóak voltak.
