A vállalatok még mindig ugyanazzal a régi felhő migrációs problémával küzdenek

A cégek egyre bátrabban költöztetik technológiájukat, IT infrastruktúrájukat a felhőbe, de nem tudják eldönteni mit érdemes a cloud-ba vinni.

A koronavírus járvány alatt látványosan megnőtt a felhő szolgáltatásokat használók aránya. A távoli munkavégzést, a kapcsolattartást és a csapatmunkát a felhős technológiáknak köszönhetően otthonról, biztonságban is megoldhattuk.

Nem mindig muszáj költöztetni

A felhőbe költözés már régóta foglalkoztatja a szervezeteket. A legtöbb cég már kipróbált valamilyen cloud technológiát, az adatok egy részét már felhős megoldások biztosítják. Azonban a régi problémák még mindig nem szűntek meg.

Az automatizált felhőmigrációs megoldásokat kínáló Next Pathway vállalat kutatása szerint a cégek több mint fele (54,1 százalék) az összes munkafolyamatot a felhőbe költöztetné anékül, hogy előbb megvizsgálnák nem lehet-e kivezetni az adott folyamatot.

Nehezen választanak szolgáltatót

A megkérdezett cégek közel harmada (24,9 százaléka) még mindig gondolkodik a költözésről, nehezen döntik el, melyik szolgáltatót válasszák. A kutatásban szereplő szervezetek közel fele (47,7 százalék) sokkal több automatizált folyamatot venne igénybe a felhőbe költözéskor, ami ugye meggyorsítaná a teljes folyamatot.

Az is kiderült a közel 1000 IT szakember véleményét összesítő kutatásban, hogy sok vállalatnál nincs migrációs szakember. Ezek külsős tanácsadó cégekre bízhatják a felhőbe való költözés folyamatát. A cégek egyharmada automatizált folyamatokkal gyorsítaná fel az on-premise költözését a felhőbe.

A régi adatokról ne feledkezzünk meg!

Ahogy arról korábban is írtunk, a felhőbe költözést érdemes alaposan előkészíteni. Arról ne feledkezzünk meg, hogy a cloud migráció adamigráció is egyben. Arról se feledkezzünk meg, hogy a régi szerveren tárolt adatokat szakszerűen, tanúsítottan töröljük le.

 

Nem GDPR kompatibilis a Zoom?

A német adatvédelmi hivatal szerint a Zoom on-demand verziója nem GDPR kompatibilis, így azt Hamburg városa nem használhatná.

Hamburg adatvédelmi biztosa, Ulrich Kühn arra figyelmeztette a város hatóságait, hogy a Zoom on-demand verziója nem felel meg az EU adatátviteli és adatvédelmi elvárásainak. Az adatvédelmi biztos szerint vannak más, kipróbált és tesztelt videókonferencia megoldások, melyeket a város használhatna.

Azt nem tudjuk, hogy a döntés mögött az adatvédelmi biztos hazafiassága húzódhat meg, amikor a Zoom-ot GDPR inkompatibilisnek titulálta. Az biztos, hogy a Zoom igyekszik a felhasználói engedélyeket begyűjtő sütik nélkül működni.

Az adatvédelmi biztos szerint a felhasználók explicit magatartása (használom a szolgáltatást, tehát adataim kezelését rábízom az EU-n kívüli szolgáltatóra) nem elegendő jogi alap az adatok kezelésére ebben az esetben.

A Schrems-ítélet

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti adattranszfert a Privacy Shield egyezmény biztosította. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az EU adatvédelem szempontjából biztonságosnak találta az Amerikai Egyesült Államok területén lévő adatközpontokat. Így GDPR kompatibilisek voltak azok a szolgáltatások, melyek amerikai szerverek segítségével dolgozták fel az EU-s személyes adatokat.

Azonban 2020 júliusától ez az egyezmény semmis. Azt ugyanis az Európai Bíróságon támadta meg egy osztrák adatvédelmi harcos, Max Schrems. Szerinte az európai adatok nem voltak biztonságban amerikai földön. Például az amerikai bíróságok rutinszerűen kikérték és meg is kapták az EU felhasználók adatait a nagy technológiai cégektől. A bíróság szerint emiatt az EU felhasználók adatait nem lehet továbbítani amerikai szerverekre a Privacy Shield egyezmény értelmében.

Nem minden süti finom

A gyakorlatban az amerikai vállalatok úgy oldották meg ezt a kérdést (legalább is addig, míg más államközi egyezmény nem születik), hogy sütik vagy más megoldások segítségével megszerzik az EU-s felhasználók engedélyét adataik kezelésére. A Zoom viszont a saját, zero-load cookies szabályzata értelmében nem használ sütiket, még az EU-s felhasználók esetében sem.

A Zoom egy klasszikus PR nyilatkozattal válaszolt a vádakra. Ezek szerint a vállalat top prioritásai közé tartoznak a felhasználók és az adatok biztonsága és mindent megtesz, hogy az előírások szerint működjön.

A cikk forrása: az ITPro Portal cikke

 

Az IT vezetők szerint megnő az adattörlési szolgáltatások iránti igény

Egy brit felmérés szerint a covid-járvány miatti lemaradásokat kompenzálva és az irodába visszatérő alkalmazottak miatt nő az adattörlési szolgáltatások iránti igény.

A DSA Connect vállalat felmérése szerint a brit IT vezetők 83 százaléka szerint megnő a kereslet a minden jellegű adattörlési szolgáltatások iránti. A kutatásban megkérdezettek 17 százaléka, azaz közel minden ötödik vezető úgy véli, hogy ez a növekedés jelentős lesz. A válaszadóknak csupán 5 százaléka számít az adattörlési szolgáltatások iránti kereslet csökkenésére.

Keverednek a vállalati és a személyes adatok

A jelentős növekedésnek több oka is van. A járvány alatt a vállalatok halogatták az életciklusuk végét elért eszközeik merevlemezeinek adatfertőtlenítését, ezt már nem tudják tovább halogatni. A home office miatt az alkalmazottaknak több eszközük van. Ezeken az eszközökön nem különíthető el egyértelműen a vállalati és a magán jellegű adat, így a tanúsított adattörlésre nagy szükség mutatkozik.

Minden szolgáltatás bővül

A megkérdezett IT vezetők 69 százaléka szerint a minősített, tanúsított adattörlési szolgáltatások iránt fognak a legtöbben érdeklődni, csupán 10 százalékuk szerint csökken a szolgáltatás iránti kereslet. A CIO-k 60 százaléka azt gondolja az életciklus végi szolgáltatások iránti igény is bővül – itt 24 százalékuk szerint lesz csökkenés.

Nagyon fontos, hogy a vállalatok az adatokat és IT eszközöket professzionális módon menedzseljék. A tanúsított adattörlés komoly garanciákat jelent minden reputációját féltő vállalatnak, hogy az adatokat GDPR kompatibilisan, büntetések veszélye nélkül kezeljük.

746 millió euró az új GDPR gigabírság

A szokásos EU-s bürokrácián felülkerekedve, elég gyorsan döntött Luxembourg az Amazont sújtó 746 millió eurós rekord GDPR-bírságról.

A DATA D blogján júniusban írhattunk arról a pletykáról, hogy Európa egyik legkisebb állama, Luxembourg a legnagyobb GDPR bírságot készül kiszabni az Amazon online kereskedő óriásra. A

kkor még az elemzők sem sejthették, hogy az ügy hamar átszalad az EU bürokrata gépezetén és már idén nyáron, pontosabban július 16-án kirótta a 746 millió eurós gigabírságot.

Lazán kezelik a személyes adatokat

A bírságot a luxembourg-i adatvédelmi hatóság (CNDP) azért szabta ki, mert az amerikai kereskedő óriás eléggé lazán kezeli a felhasználók személyes adatait, ahogy azt a Politico magazin vizsgálata is alátámasztotta 2018-ban. A hatóságok azt kifogásolták, hogy az Amazon elítélendő módon csikarta ki a hozzáegyezést ügyfeleiből, hogy célzott hirdetésekkel bombázza majd őket.

Akkoriban a helyi adatvédelmi hatóság képviselője azt nyilatkozta, hogy nem az óriási bírságokkal tudják megvédeni az európai felhasználók személyes adatait. A helyzetet másképp látta Viviane Reding, az ország ellenzéki képviselője (nem mellesleg a GDPR szülőanyja), aki erőteljesen bírálta gyengeségük miatt a helyi hatóságokat.

Civilek jelentették fel őket

A cikk nyomában végül egy civil szervezet, a francia La Quadrature de Net jelentette fel az Amazont a luxembougi adatvédelmi hatóságnál, ezután kezdett el vizsgálódni az adatvédelmi hatóság. Idén a The Wall Street Journal szellőztette meg a rekordbírság lehetőségét.

Az Amazon rögtön meg is támadta a határozatot. Szerintük a luxembourgi adatvédelmi hatóság döntése megalapozatlan és nyomatékosan védekezni fognak a vádak ellen. Azért Luxembourg adatvédelmi hatósága járt el az ügyben, mert az Amazon itt jelentette be európai székhelyét – a kis ország laza adótörvényeiről közismert.

Ezek a magyarok kedvenc telefonjai

A magyar felhasználók a Samsungot kedvelik, második lett az iPhone, a harmadik és negyedik helyre pedig kínai márkák kerültek.

Az internetezők véleményét elemezve alakította ki a SentiOne az Okostelefon Social Indexet, mely szerint a Samsung a legnépszerűbb márka. A kutatásban több mint 200 ezer online tartalmat elemeztek, 2021 első félévében és így alakult ki ez a rangsor.

A kutatásban a hazánkban kereskedelmi forgalomban lévő 50 márkát elemezték. A social indexet úgy alakították ki, hogy az online mennyiségek mellett figyelembe vették azok minőségét és a kommentek érzelmi töltetét is.

 

A márkák harca

Az okostelefonok népszerűségi listáján a Samsung lett az első, a márka indexe az említések és vélemények alapján 16 351 pont. A rangsorolásban az is szerepet játszott, hogy milyen a pozitív és a negatív kommentek aránya. A Samsung okostelefonok közül a legnépszerűbb típusok a Galaxy S20, S10 és az S6 lettek az online beszélgetések szerint.

A második és harmadik helyen nagyon szorosan, fej-fej mellett találjuk az iPhone-t 11 370-es és a Huaweit 11 361 social index ponttal. Az első négy helyezett magasan a legerősebb a mezőnyben, hiszen míg a negyedik helyen rangsorolt Xiaomi social index pontszáma 10 399 lett, tehát alig marad el az iPhone-tól és a Huaweitől, az őt követő, 5. helyet elfoglaló LG már csak 5 339 pontot ért el.

Itt beszélünk a mobiltelefonokról

Míg a kommenthuszárokról azt képzeljük el, hogy őket a Facebook-on lehet megtalálni, az említések 20 százaléka található csak itt. A szakmai viták a szakportálok fórumaira terelődtek, egyharmaduk meg weboldalokon mondja el véleményét.

 

Tovább növekednek az IT-ra költött összegek

A Gartner jelentése szerint a vállalatok idén összesen, globálisan 4,2 trillió dollárt költenek információ technológiára, ami 8,6 százalékos növekedést jelent.

Az IT költségvetések és az IT-ra költött pénz annak ellenére növekszik, hogy a vállalatok még mindig nem igazán tértek magukhoz a járvány okozta diszrupciótól, sok esetben még mindig az elvártnál alacsonyabbak a bevételek.

Az okos vállalatok előre menekülnek

Az okos vállalatok viszont előre menekülnek és digitális technológiák vásárlásával igyekeznek működésüket átalakítani. A felsővezetők körében bizonyos technológiák népszerűek, célzottan és átgondoltan vásárolnak a cégek.

A Gartner becslése szerint az IT szolgáltatások szegmens kiemelkedően teljesít 2021-ben, a top három leggyorsabban növekvő területnek számít.

Főként az IaaS vagyis az infrastruktúra, mint szolgáltatás területen költenek sokat a vállalatok. Ez azt jelenti, hogy a cégek saját fő tevékenységükre szeretnének összpontosítani és az IT infrastruktúrát a hozzáértők kezébe bízzák.

Hasítanak a vállalati szoftverek

A Gartner előrejelzése szerint az on-premise befektetési igényeket csökkentő szolgáltatás 9,8 százalékkal bővül idén és eléri a 1,2 trillió bevételt – vagyis a teljes IT-ra fordított költségvetés negyedét.

A legnagyobb növekedési potenciál a vállalati szoftverek területén jelentkezik, a becslés szerint itt 13,2 százalékos bővüléssel számolnak a szakértők. 2022-ben ez a növekedés picit csökken és 11,7 százalék körül alakul.

Ha az Ön vállalata is felhő technológiák vásárlásában gondolkodik, a költözés után használatlanul maradt IT infrastruktúrát hasznosítsa újra, bízza a DATA D- szakértőire! Adatai biztonságban maradnak, GDPR kompatibilisan kezeljük őket. És az adatainkra is figyeljünk felhőszolgáltató választásakor!