nov 14, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Nagyon sok vállalat a helytelen és hiányos adatok miatt szenved, ez a probléma pedig az üzleti célok elérését is akadályozza.
Az adatok elemzésével foglalkozó Quantexa vállalat kutatása szerint a vállalatok nehezen nyerik ki az értékes üzleti információt adataikból. A probléma gyökerét az jelenti, hogy a szervezetek helytelen és hiányos adatokkal kell dolgozzanak.
Ennek az az eredménye, hogy a cégek nem tudnak megfelelni a szabályozói elvárásoknak. Ugyanakkor problémák adódnak a minőségi ügyfélélmény biztosításával és az ügyfelek megtartásával egyaránt.
A stratégia döntések legyenek adatalapúak
A 750 IT és adat döntéshozó megkérdezésével készített kutatás szerint a vállalatok 50 százaléka a stratégiai döntéseket nem tudja a vállalati adatok alapján meghozni, mert nem képesek azokat megfelelő módon feldolgozni.
Az adatok feldolgozása intenzív manuális munkát igényel a legtöbb helyen, ami aránytalan módon lefoglalja a munkaerőt. Amikor az operatív döntések meghozataláról van szó, akkor egy kicsivel jobb a helyzet. Ebben az esetben több értékes információ áll a cégek rendelkezésére.
Pedig adatokat szép számmal gyűjtenek a vállalatok. Éves szinten 31 százalékkal nő a telepített vállalati storage rendszerek adatgyűjtő kapacitása, ami 2025-ben eléri a 5451 exabyte-ot.
Automatizmusok segítenek
Az adatelemző cég szerint a vállalatok meg kell alapozzák az adatalapú döntéshozatalt. A vállalati kultúra szerves része kell legyen az adatalapú működés. Az adatokat vállalat szerte össze kell kötni, hogy a különböző mintákat időben felfedezhessük.
A rendszerek méretezésénél pedig automatizált megoldásoktól kérhetünk segítséget. Az automatizmusok az adatok szakszerű megsemmisítésénél is nagyban megkönnyítik életüket.
okt 25, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A vállalatok az ügyfelek igénye és a bevételek növekedése miatt szeretnének zölden működni, de egy kutatás szerint ez sokkal nehezebb elérni, mint gondolnánk.
Az SAP egy friss, 7000 vállalatvezető megkérdezésével készített kutatása szerint a vállalatok több mint fele (52 százalék) az ügyfelek elvárása miatt szeretne zölden működni. A második, környezetvédő működésre való átállás motiváló eszköze a működésben rejlő növekedési potenciál. A válaszadók 48 százaléka ezt az okot jelölte meg környezetvédő törekvései kiváltó okaként.
Bizonytalanok a cégek
A vállalatok igyekezete ellenére a zöld működés sokkal nehezebb, mint elsőre gondolták volna. A szervezetek több mint egyharmada (35 százaléka) nehezen tudja a zöld ötleteit az üzleti stratégiával összhangban megvalósítani. Továbbá nem tudják pontosan, hogyan lehetne az üzleti folyamatokat és IT rendszerek működését fenntarthatóvá tenni.
Nincs megfelelő adat sem
Emellett a kutatás szerint a vállalatok adatgyűjtési frekvenciával sem elégedettek. Közel egyharmaduk (28 százalék) azt gondolja, hogy nem eléggé gyakran gyűjtenek adatokat. Közel negyedük (23 százalékuk) szerint a gyűjtött adatok nem teljeskörűek vagy nem a megfelelő céllal gyűjtik őket.
További negyedük (22 százalék) sokkal hamarabb szeretne hozzáférni az adatokhoz. A válaszadók 21 százaléka nem látja át, hogyan dolgozzák fel az adatokat, így nem bíznak az eredményekben.
Védjük vállalatunk környezetét
Az nyilvánvaló, hogy a vállalatoknak sokkal több támogatásra van szükségük, amikor a karbonsemlegességet, a zöld működést és a fenntartható működést tűzték ki célul. A körforgásos gazdaság alapja, hogy a szervezetek stratégiai működésüket, a technológiákat úgy választják ki, hogy a keletkező termék fenntartható, életciklusa végén pedig nagy mértékben újrahasznosítható.
A DATA D blogján korábban hat tippet is adtunk ahhoz, hogy egyszerű és könnyen megvalósítható ötletek segítségével vállalatunk hogyan működhet zöldebben: például támogassuk a távmunkát, utazás helyett használjunk videókonferencia megoldásokat, használjunk felhőszolgáltatásokat, cseréljük ésszel IT eszközeinket, gyűjtsük szelektíven a szemetet és lehetőségünkhez mérten helyi beszállítóktól vásároljunk.
okt 19, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Jövő év elejétől az új mobilkészülékek vásárlását 20 000 forinttal támogatja az állam. A DATA D azt tanácsolja, hogy a régi készülékek leadása előtt töröljük adatainkat.
Ideje felgyorsítani a magyar mobilnetet, ez pedig két módon valósítható meg. Első körben a mobilszolgáltatók a 4G hálózat után az 5G hálózatot építik szorgalmasan. Ezzel párhuzamosan az 3G vagy 2G hálózatot fokozatosan lekapcsolják.
Támogatással ösztönzik a cserét
A felhasználók tekintetében is ösztönöznék a gyorsítást a hatóságok. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen egy sajtótájékoztatón ismertette, hogy a mobilinternetezésre nem alkalmas telefonok cseréjét 20 ezer forintos támogatással ösztönzik, amit az új készülék vásárlási árába számíthatnak be a készülék forgalmazói.
A programra ötmilliárd forint támogatást szánnak, tehát 250 ezer új mobiltelefon vásárlását tudják támogatni. A használt háztartási gépek cseréjéhez hasonlóan itt is kimerülésig lehet igénybe venni a programot. Hogy pontosan milyen mobilkészülékeket terveznek támogatni, azt a Netre fel!, erre a célra létrehozott weboldalon lehet megtudni. A programhoz a mobiltelefont forgalmazó cégek csatlakozhatnak, ez rajtuk múlik.
Csere előtt töröljük az adatokat
Amikor a régi készülékeket adják le a felhasználók arra is kell figyelni, hogy a rajtuk lévő adatokat szakszerűen és tanúsítottan töröljék. Ehhez a DATA D, mint a Blancco tanúsított adattörlési megoldás partnere szakszerű segítséget tud nyújtani a magánszemélyeknek és mobiltelefon kereskedőknek egyaránt.
Ahogy erről korábban már írtunk, a Blancco Magyarország közleménye szerint online csereprogramokkal lehetne felpörgetni az 5G telefonértékesítést.
A bizalmat növelhetünk a megfelelő adatkezeléssel
A tavaly 10,5 százalékkal csökkent az okostelefonok piaca, többek között a Covid-járvány hatására, azonban idén 11 százalékos növekedésre számítanak a szolgáltatók. Nagyon sokan 5G készülékre cserélik le telefonjukat, ami a Gartner szerint az eladások 35 százalékát teszik ki.
A kutatás szerint az internetes csereprogramok sikerét növelné a nagyobb átláthatóság és a megfelelő adatkezelés, a válaszadók 31 százaléka ugyanis aggódik amiatt, hogy a használt mobiltelefonon maradó adatai rossz kézbe kerülhetnek.
okt 6, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
225 millió euró a második legnagyobb GDPR bírság. A 2018-ban indított GDPR ügyet a WhatsApp megtámadta, így az még sokáig elhúzódhat.
Az ír adatvédelmi hatóság még 2018-ban indította el a WhatsApp elleni vizsgálódását. A hatóságok szerint az üzenetküldő óriás vállalat nem megfelelően tájékoztatta az ügyfeleit arra vonatkozóan, hogy az adatait hogyan kezelte, több téren is hiányosságokat találtak.
Elnéző és lassú írek
Az ír hatóságok 2020 decemberében ismertették a többi adatvédelmi hatóságnak az elmarasztalás javaslatot. Az írek csak 30-50 millió eurós bírságot javasoltak, ám a javaslat nyolc megjegyzést kapott több adatvédelmi hatóság képviselőitől. Az ír adatvédelmi gyakorlatot a többi európai országok túl lassúnak és túl elnézőnek találják.
A végső döntés az European Data Protection Board (EDPB) vagyis az Európai Adatvédelmi Tanács kezébe került, aki 2021. június 3-án tárgyalta az ügyet. Az európai bürokráciához képest relatíve gyorsan, nyolc hét múlva már döntöttek is. A tanács nyolcszorosára növelte a javasolt bírságot. Álláspontja szerint annak kiszámításakor figyelembe kell venni az anyacég (Facebook) forgalmát is.
A második legnagyobb bírság
A hatóságok döntése értelmében a WhatsApp-nak módosítani kell adatkezelési gyakorlatán, amit részben meg is tett 2018 óta. A vállalat egyébként teljesen aránytalannak tartja a bírságot és fellebbez a döntés ellen. Az ír adatvédelmi hatóságnak egyébként tavaly év végén 14 nyitott ügye volt a Facebook és leányvállalataival, WhatsApp-pal és az Instagram-mal szemben.
Ez a második legnagyobb GDPR bírság. A rekordot az Amazon ellen kiszabott büntetés tartja, 746 millió euróval, ezt a luxembourgi adatvédelmi hatóság írta elő.
szept 24, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
Az Európai Bizottság az USB-C szabványú töltőt javasolja egységes töltőnek mobiltelefonok, tabletek, kamerák, fejhallgatók, hordozható hangszórók, videójáték konzolok számára. A javaslatot az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, az iparágnak 24 hónapja lesz alkalmazkodni a változásokhoz.
Az Európai Bizottság a Radio Equipment Directive szabályozás megváltoztatásával igyekszik csökkenteni a szükségtelen sok mobiltöltőt, ami a háztartásokban és a szeméttelepeken végeznek. Míg korábban az Európai Parlament is az egységes töltő mellett döntött, most már az elvi döntések helyett a tettek mezejére léptek az európai hatóságok.
A szabályozás módosításával az Európai Bizottság azt javasolja, hogy:
- Minden, Európában forgalomba kerülő telefonkészülék, tablet, kamera, fejhallgató, hordozható hangszóró vagy kézi videójáték konzolok számára egységes, USB-C szabványú töltője lehet, így a fogyasztók ugyanazzal a töltővel tölthetik készülékeiket, az eszköz típusától függetlenül.
- Legyen egységes a gyors töltési technológia is, vagyis egyetlen gyártó sem korlátozhatja a töltés sebességét, hogy a fogyasztók ne kelljen válasszanak a töltők márkája között
- Az elektronikus eszközök mellé nem kell kötelezően töltőt is mellékelni, ezzel a számítások szerint évente ezer tonnával lehet csökkenteni az elektronikai hulladékot
- A gyártók bővebb adatokat kell közzé tegyenek töltőik teljesítményéről, beleértve azt is, hogy támogatja-e a gyors töltést. Így a fogyasztók könnyebben el tudják dönteni, hogy melyik töltőt válasszák vásárláskor. Számítások szerint legalább 250 millió eurót spórolnak meg ezekkel az intézkedésekkel a fogyasztók.
Tavaly az EU-ban összesen 420 millió mobilkészüléket és egyéb hordozható elektronikai készüléket értékesítettek. Átlagosan egy felhasználónak három mobiltelefontöltője van, ezek közül kettőt használ rendszeresen. Ennek ellenére a felhasználók 38 százaléka a napja egy adott pontján azért nem tudta tölteni készülékét, mert nem fért hozzá megfelelő kábelhez.
Ez nemcsak kényelmetlen, hanem drága is a fogyasztók számára, akik évente 2,4 milliárd eurót költenek töltőkre. Számítások szerint a nem használt töltők 11 ezer tonnányi plusz elektronikai szemetet generálnak évente.
A nagy vesztes az almás gyártó (lehet)
A töltőkábel egységesítési erőfeszítések már 2009-ben elkezdődtek, az akkori 30 féle töltőt háromra sikerült csökkenteni: USB-C, mikro USB és az Apple saját, Lightning szabványa. Az Apple ugyanis önként vállalta, hogy áttérnek egy USB-s szabványra, de azután visszakoztak, mert úgy látták az USB túl sok kompromisszumot jelentett volna a gyártónak. Az almás gyártó nagy valószínűséggel megmarad saját szabványa mellett. Az európai piacon azzal érvelnek majd, hogy az új készülékekbe beépített vezeték nélküli töltés miatt erre nincs is szükségük.
A piac azóta már lépett, csak egy picit más irányba. Az Európai Bizottság döntésék megelőzendő az Apple és a Samsung is úgy döntöttek, hogy az új készülékeik mellé már nem tesznek sem töltőfejet sem pedig fülhallgatót, hűséges ügyfeiknél már úgyis a sokadik gyűl a fiókban.
szept 21, 2021 | Adatbiztonsági cikkek, hírek
A brexit hatására a brit és az európai vállalatok adathozzáférési és adatmenedzsment problémákkal találkoznak.
A brexit, vagyis Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból sok területen érdekes következményekkel jár. Például a brit friss tengeri termékeket exportáló kisvállalkozások olyan sok papírmunkával szembesülnek időnként, hogy a gyorsan romlandó árú nem jut el időben az európai partnerekhez. Így egyes vendéglők a friss rák vagy izgalmas halak drágulására panaszkodnak.
Adatproblémák adódnak
A brexit hatásait a brit és az európai vállalatok is megérzik. Az MuleSoft vállalat tanulmánya szerint a brit vállalatok több mint fele nehezen fér hozzá adataihoz, nehezebben menedzseli azokat. Mindezt a közös jogi keretek megszakítása miatt van.
A britek EU-s kiszakadásának hatásai között van a silókban tárolt adatok menedzselése és a képzett tehetséges munkatársak megtartása körüli nehézségek is. Ezeket a problémákat egyébként az európai vállalatok is érzik, de kisebb mértékben: a német vállalatok 40 százaléka, míg a francia cégek 39 százaléka számol be hasonló gondokról.
Nem várt gondok
A politikusok sok mindennel nem számoltak a brexit kapcsán. Így azt sem látták át, hogy a különböző felhős adatszolgáltatások mennyire szerteágazóak és szétszórtak Európa területén. Míg a brit és EU-s törvényi keret többnyire egységes és konzisztens, a jövőben mindez könnyedén változhat, tovább nehezítve a vállalkozások dolgát.
