aug 7, 2023 | Blog
Orosz támadók a Microsoft Teams-en: Adatlopásra irányuló próbálkozások
A Microsoft információi szerint egy orosz hackertársaság, mely állítólag a kormány érdekeit szolgálja, a Microsoft Teams alkalmazást használja információk gyűjtésére különböző szervezeteknél.
Microsoft Tájékoztatása
A Microsoft nemrég tette közzé, hogy egy, az orosz államhoz köthető hackercsoport a Teams szolgáltatást veszi célkeresztbe adatszerzési céllal.
Az Redmond-i Biztonsági Csapat elemzései alapján a támadók az orosz SVR hírszerzés tagjai lehetnek. Több támadást is intéztek állami, médiás és technológiai intézmények ellen.
‘Éjféli Vihar’ Cselekményei
Az ‘Éjféli Vihar’ néven ismert társaságot korábban a Microsoft Nobeliumként azonosította. Kimutatták, hogy a társaság megfertőzött Microsoft 365 fiókokkal trükközik, és új, megtévesztő domaineket hoz létre.
Ezen hamis domainek segítségével a támadók a Teams alkalmazáson belül próbálnak meg hozzáférni információkhoz, felhasználói tevékenységeket manipulálva és az MFA azonosítását kikerülve.
Az érintett támadások száma alacsony, ami arra utal, hogy célzott kiberincidensekről van szó, főleg az USA és Európa területén.
A támadások részletesebb elemzése
A Microsoft szakemberei alapos jelentést is összeállítottak a támadásokról, különösen a támadók által használt domainnevek vizsgálatára összpontosítva.
„A támadások hatékonyságának növelése érdekében a kiszemelt kisebb vállalkozások Microsoft 365 fiókjait manipulálták. Módosították a fertőzött fiók nevét, hozzáadva egy ‘onmicrosoft.com’ végződést, és új fiókot hoztak létre ezen a domainen, ahonnan üzeneteket küldtek a célpontoknak.”
Sikeres beavatkozás esetén a támadók elérhetik a célpont Microsoft 365 fiókját és más szolgáltatásokat is, megkerülve az azonosítási procedúrát.
Bejutás után képesek információkat lopni, és elérhetik más Microsoft 365 szolgáltatásokat is, mint például az Azure platformot.
Védekezés és hatások
A Microsoft bejelentette, hogy észlelték a támadásokat és az adatszerzési kísérleteket. Néhány esetben a támadó hozzápróbált adni eszközöket a vállalati hálózathoz, amelyek a Microsoft Entra ID segítségével kommunikálnak. Ezzel a támadó képes megkerülni azokat a hozzáférési szabályokat, amelyek csak engedélyezett eszközökre érvényesek.
A cég aktívan dolgozik a támadások azonosításán és megállításán, és azt tanácsolja a felhasználóknak, hogy mindig legyenek résen minden kétes üzenettel vagy kéréssel kapcsolatban.
Forrás: www.securityweek.com
aug 4, 2021 | Blog
A szokásos EU-s bürokrácián felülkerekedve, elég gyorsan döntött Luxembourg az Amazont sújtó 746 millió eurós rekord GDPR-bírságról.
A DATA D blogján júniusban írhattunk arról a pletykáról, hogy Európa egyik legkisebb állama, Luxembourg a legnagyobb GDPR bírságot készül kiszabni az Amazon online kereskedő óriásra. A
kkor még az elemzők sem sejthették, hogy az ügy hamar átszalad az EU bürokrata gépezetén és már idén nyáron, pontosabban július 16-án kirótta a 746 millió eurós gigabírságot.
Lazán kezelik a személyes adatokat
A bírságot a luxembourg-i adatvédelmi hatóság (CNDP) azért szabta ki, mert az amerikai kereskedő óriás eléggé lazán kezeli a felhasználók személyes adatait, ahogy azt a Politico magazin vizsgálata is alátámasztotta 2018-ban. A hatóságok azt kifogásolták, hogy az Amazon elítélendő módon csikarta ki a hozzáegyezést ügyfeleiből, hogy célzott hirdetésekkel bombázza majd őket.
Akkoriban a helyi adatvédelmi hatóság képviselője azt nyilatkozta, hogy nem az óriási bírságokkal tudják megvédeni az európai felhasználók személyes adatait. A helyzetet másképp látta Viviane Reding, az ország ellenzéki képviselője (nem mellesleg a GDPR szülőanyja), aki erőteljesen bírálta gyengeségük miatt a helyi hatóságokat.
Civilek jelentették fel őket
A cikk nyomában végül egy civil szervezet, a francia La Quadrature de Net jelentette fel az Amazont a luxembougi adatvédelmi hatóságnál, ezután kezdett el vizsgálódni az adatvédelmi hatóság. Idén a The Wall Street Journal szellőztette meg a rekordbírság lehetőségét.
Az Amazon rögtön meg is támadta a határozatot. Szerintük a luxembourgi adatvédelmi hatóság döntése megalapozatlan és nyomatékosan védekezni fognak a vádak ellen. Azért Luxembourg adatvédelmi hatósága járt el az ügyben, mert az Amazon itt jelentette be európai székhelyét – a kis ország laza adótörvényeiről közismert.
febr 16, 2021 | Blog
Előző cikkünkben az öt eddigi legnagyobb GDPR bírságot, azok okait soroltuk fel cikkünkben. A utolsó öt helyezett között is vannak szép számmal milliós tételek.
A GDPR 2018 májusa óta védi a személyes adatainkat, azóta több adatvédelmi hatóság aktivizálta magát és szabott ki bírságokat. Az egyik módja a GDPR bírság elkerülésének, ha megfelelő szabályzattal és adatvédelmi előírásokkal fegyverkezünk fel. Ha rendszeresen átnézzük és töröljük a nem szükséges adatokat, azzal megelőzzük, hogy ezek az adatok a vállalaton kívülre kerüljenek – vagyis GDPR szempontból jelentésköteles esemény történjen.
6. Wind – 17 millió euró
Az olasz adatvédelmi hatóság bírságolt újból, most a Wind távközlési vállalat marketing gyakorlatát tartotta GDPR ellenesnek. A büntetés összege 16 729 600, vagyis kevéssel marad el a címben szereplő 17 milliótól, 2020. július 13-án szabták ki.
Az adatvédelmi hatóságok azután kezdték el vizsgálni a távközlési céget, hogy panaszok érkeztek a vállalat marketing kommunikációs gyakorlata ellen. A szolgáltató rendszeresen kéretlen reklámokkal bombázta az olaszokat. A spam emailekről történő leiratkozást nem megfelelő címek megadásával lehetetlenítette el.
A vállalat visszatetsző tevékenysége itt még nem ért véget: a mobil alkalmazás felhasználókat arra kényszerítették, hogy a direkt marketing tevékenységet és a felhasználó helyzetének követését engedélyezzék, ugyanakkor a cég üzleti partnerei illegálisan gyűjtöttek adatokat a felhasználókról.
7. Google – 7 millió euró
A svéd adatvédelmi hatóság egy 2017 óta tartó ügy miatt döntött a 7 millió eurós bírság mellett., melyet 2020 márciusában szabtak ki. A középpontban a felejtéshez való jog volt: a GDPR szerint a magánszemélyek kérhetik a keresési találatok törlését a Google találatai közül, ha azok a találatok elévült, számukra negatív információt tartalmaznak.
Ezt a Google úgy hajtotta végre, hogy minden esetben értesítette az adott weboldal üzemeltetőjét, hogy az adott címen lévő tartalmat ezentúl nem jeleníti meg a keresési találatok között. Erre válaszul a weboldalok üzemeltetői egy másik címre tették át általában a tartalmat, ami újból megjelent a keresési találatok között. A svéd adathatóság szerint így sohasem felejtődnek el a lejárt szavatosságú információk. A Google-nak változtatnia kell ezen a gyakorlaton.
8. BBVA – 5 millió euró
A spanyol adatvédelmi hatóságról van ebben az esetben szó, a pénzügyi szolgáltató BBVA vagyis Banco Bilbao Vizcaya Argentaria kapta a magas bírságot, 2020. december 11-én.
A hatóságok szerint a pénzügyi szervezet a felhasználók beleegyezése nélkül küldött SMS üzenetekben reklámokat. Emiatt 3 millió eurós büntetést szabott ki. A fennmaradó 2 millió euró bírságot azért kapta a bank, mert nem tudták pontosan elmagyarázni, hogyan gyűjtötték és használták fel az ügyfelek személyes adatait.
9. AOK 1,24 millió euró
A német adatvédelmi hatóságok munkájának eredménye ez a bírság, 2020. június 30-án szabták ki. Az ok: az egészségügyi biztosító, Allgemeine Ortskrankenkasse (AOK) az ügyfelek személyes adatait, közöttük az egészségügyi biztosítás információit felhasználva versenyeket és sorsolásokat indított. Az AOK igyekezett megszerezni a felhasználók hozzájárulását, de nem minden esetben sikerült. És azok is részt vettek a marketing akciókban, akiknek a hozzájárulása hiányzott.
10. BKR – 830 ezer euró
Az utolsó helyezett már egymillió euró alatti bírság, de így is tetemes. A holland hatóságok szabták ki, a BKR a nemzeti hitelinformációs adatbázis. Amit a hatóságok kifogásoltak, hogy a BKR csupán évente egyszer és papíralapon engedélyeztek hozzáférést adataikhoz, más esetekben ezért fizetni kellett. Az intézmény fellebbezése a bírság ellen még folyamatban.
okt 5, 2020 | Blog
Egyelőre csak a tesztelik, de egy új Windows frissítés figyelmeztet az SSD merevlemezek esetleges meghibásodására.
Ha minden normálisan működik a számítógépünkben, akkor sohasem fogunk találkozni azzal a Windows üzenettel, mely az SSD esetleges meghibásodására figyelmeztet. Az SSD-k méltán népszerűek, hiszen a régebbi gépekbe téve meggyorsítja azokat, ideális esetben nagyobb tárhelyet biztosít a hagyományos merevlemeznél.
Azonban, mint minden ember gyártotta informatikai eszköz, ez is elromolhat, meghibásodhat. A hibás SSD meghajtókról ugyan vissza lehet nyerni az adatokat, de az elég sok pénzbe kerülhet és többnyire szakosodott vállalat képes rá.
Még csak tesztelik
Az újdonság a Windows 10 operációs rendszer 20226. verziójában jelen meg és a frissítéseket tesztelő Insider Preview program tesztelői próbálhatták ki először. Abban az esetben, ha a rendszer figyelmeztető jeleket észlel az SSD egészségével kapcsolatosan, egy üzenetet kapnak a felhasználók, mely szerint a tárolóeszköz meghibásodhat.
Abban az esetben, ha az SSD tartalmát rendszeresen lementjük, van backup, akkor nem kell aggódnunk. Viszont, ha erről a tevékenységről rendszeresen megfeledkezünk, akkor a figyelmeztető üzenet felbukkanása után érdemes egy külső adathordozóra vagy felhős tárhelyszolgáltatásra lementeni adatainkat, és lehetőleg azonnal.
Az angol nyelvű változatban ez az üzenet vár minket:
Ha rákattintunk vagy a meghajtó tulajdonságait nézzük meg részletesebben (Storage Settings (Settings -> System -> Storage -> Manage disks and volumes -> Properties)), akkor egy ehhez hasonló információs ablak bukkan fel:
A Windows nem tudja megjavítani az SSD tárolót és nem menti el helyettünk az adatokat, mindkét esetben a felhasználónak kell cselekednie. Mi szóltunk!
aug 14, 2020 | Blog
Az IBM és a Ponemon Intézet immár 15. alkalommal állították össze azt a tanulmányt, melyből kiderül, hogy mennyibe is kerül egy vállalatnak, ha elveszti, ellopják, netán kiszivárog az adata.
Röviden, nagyon sokba.
A 2020-as tanulmányban a Ponemon Intézet az IBM Security-vel közösen 524 adatszivárgást vizsgáltak, melyek 2019 augusztusa és 2020 áprilisa között történtek. Azt kutatták, milyen pénzügyi hatása volt az adatszivárgásoknak. Összesen 17 ország, 17 különböző iparágban tevékenykedő vállalatait nézték meg.
A tavalyi felméréssel szinkronban, melyről a DATA D blogjában is írtunk, a vizsgálat kiderítette, hogy 1,5 százalékkal, 3,86 millió dollárra csökkent az adatszivárgások ára. Ahhoz, hogy egy támadást azonosítsanak és elhárítsák a vállalatoknak átlagosan 280 napra volt szükségük, ami szinte megegyezik a 2019-ben mért 279 nappal. A legmagasabb veszteséget elszenvedő iparág az az egészségügy volt, ott egy átlagos támadás 7,13 millió dolláros veszteséget okozott. A vizsgált országok közül dobogós az Amerikai Egyesült Államok lett, 8,64 millió dolláros költséggel.
A home office újabb kockázat
Mivel 2020-ról és járványról beszélünk, a kutatásban annak hatását is megvizsgálták. A válaszadók 70 százaléka azt várja, hogy az otthoni munkavégzés megnöveli az adatszivárgások költségét, illetve 71 százalékuk szerint a home office miatt megnő az az idő, amíg az adatszivárgás feltárják és elhárítják.
Ha a vállalatoknak sikerül kevesebb mint 200 nap alatt felfedezni az adatszivárgást, akkor átlagosan 1 millió dollárt tudnak spórolni, illetve, ha több mint egy év elteltével fedezik fel az incidenst, akkor az 39 százalékkal megnöveli a költségeket. Ha a cégnél nincs képzett biztonsági szakember, akkor az adatszivárgási költségek szinte a felével nőnek.
Az adatszivárgások 52 százalékát hacker támadások okozták, 19 százalékuk a félrekonfigurált rendszerek vagy az ellopott azonosítók miatt következtek be és 13 százalékukat állami rendelésre követtek el.
Sok személyes adat szivárog ki
Ez az első alkalom, amikor a kiszivárgott adatok jellegét vizsgálták meg a kutatásban. Kiderült, hogy átlagosan 150 dollár veszteséget okoz egy személyes adat elvesztése (például ügyfelek azonosítására alkalmas adat), második helyezett 147 dollárral a vállalatok szellemi tulajdonát képző adat és harmadik az anonimizált ügyféladat 140 dollárral. Az alkalmazottakról szóló személyes adatok elvesztése 141 dollár kárt okoztak. Az esetek 80 százalékában személyes ügyféladatot is veszítettek el a vállalatok.
