Mi állítja meg a vállalatokat abban, hogy teljesen és tanúsítható módon megszabaduljanak a már nem használt adatokról? Gyakran az idejétmúlt és nem teljes adatvédelmi szabályzatok. Sokszor azért nem tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek, mert teljesen félreértik, mit is jelent az adatfertőtlenítés (a fájlok lomtárba helyezése távolról sem tartozik ide). Esetenként viszont széleskörben elfogadott módszereket használnak – csak a rossz eszközökön. Bármi legyen is az oka, ezek a félreértések oda vezetnek, hogy vállalaton megnövekszik az adatszivárgással és általánosságban az adatokkal kapcsolatos biztonsági incidens kockázata.
Ha az adatvédelem ennyire kritikus, mi állítja meg a vállalatokat abban az igyekezetükben, hogy teljesen és biztonságosan megszabaduljanak a nem szükséges adatoktól? Cikkünkben felsoroljuk azokat a leggyakoribb mítoszokat, melyek a szakszerű adatfertőtlenítést gátolják. Ezek a félreértések kis- és nagyvállalatoknál egyaránt megnehezítik a végleges adattörlési erőfeszítéseket. Ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő adatkezelési gyakorlatokat honosítsunk meg vállalatunknál, végleg le kel számolnunk ezekkel a megtévesztő mítoszokkal.
Mítosz 1 – egy sima törlés minden problémát megold
Tényleg megtévesztő a törlés kifejezés, hiszen még a szakavatott IT technológiával foglalkozók is gyakran azt hiszik egy sima törléssel gond nélkül megszabadultunk az adatoktól. Miután a számítógép asztalán lévő virtuális szemetesben helyeztük a fájlokat, onnan még mindig egy kattintással visszaállíthatók. Sőt, akkor sem töröljük a fájlokat véglegesen, mikor kiürítjük virtuális szemetesünket. Megtévesztő a dolog ó, mert a Windows azt kérdi a kuka kiürítésekor, hogy „Biztos benne, hogy végleg törli ezt a fájlt? Azonban az operációs rendszer nem törli az az adatokat, csak a rájuk mutató bejegyzéseket, az érintett területet felhasználhatónak jelöli, és kész. Az adat ott marad és megfelelő szoftveres eszközök segítségével visszaállítható.
Mítosz 2 – a formázás mindent adatot eltűntet
Egy saját, Blancco felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka azt gondolja, hogy az adathordozó gyorsformázása vagy teljes formázása elegendő ahhoz, hogy végleg töröljük az adatokat. A formázás valóban elég sok adatot eltüntet a lemezről. De adatfertőtlenítési módszerhez ez azonban nem elegendő, főleg nem a tanúsítást igénylő vállalati folyamatok esetében. Az adat helyreállítható online is elérhető eszközök segítségével.
Ami tovább zavarja a probléma megértését, hogy több OEM gyártó törlésként nevezi meg a formázást. Azonban ezeknek a módszereknek megvan a maguk korlátja, hiszen nem lehet kiválasztani egy adattörlési szabványt, nem lehet ellenőrizni, hogy a törlés sikeres volt és a törlésről tanúsítvány sem készülhet – mindez az adatfertőtlenítési irányelvek között kötelezően szerepel.
Mítosz 3 – a fizikai megsemmisítés minden adatot tönkretesz
Ez egy valóban trükkös megoldás, az ördög a részletekben rejlik. Az adathordozó fizikai megsemmisítése valóban hatásos és a DATA D által használt, tanúsított, az előírásoknak tökéletesen megfelelő adatfertőtlenítő megoldás. Sok esetben a nemzetbiztonsági szervek előírt adatmegsemmisítő módszere, kiforrott és bejáratott megoldások léteznek ezen a területen. Az adat fizikai megsemmisítési folyamatának minden lépését naplózzuk, részletes tanúsítványt bocsájtunk ki.
A meglévő berendezések teljesen alkalmasak a mágneses merevlemezek fizikai megsemmisítésére, de a kisebb, az adatokat sűrűbben tároló SSD-k esetében nagyon apró vágási méretet kell beállítani ahhoz, hogy valóban hatásos legyen a megsemmisítés. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal ajánlata szerint az SSD-k javasolt vágási mérete 2 milliméter. Ha a vágási szelet ennél nagyobb, akkor megnő annak a kockázata, hogy ép darabok jutnak át a szeletelőn, amelyekről az adat gond nélkül visszaállítható.
Ahogy korábban már erről írtunk, nagyon sok vállalat szükségtelenül és foggal-körömmel ragaszkodik az adathordozók fizikai megsemmisítéséhez. Holott az adatok szoftveres és tanúsított fertőtlenítése is elvégzi a feladatot, és ráadásul még környezetbarát módon. A fizikai megsemmisítés esetében olyan elektronikai hulladék keletkezik, melynek szakszerű megsemmisítéséről tovább gondoskodni kell.
Az adathordozók értéke fedezi a szakszerű adatfertőtlenítés költségét, így nagyon sok esetben az adott adatoktól és adathordozóktól megszabadulni kívánó szervezetnek egy fillérbe se kerül az adatfertőtlenítés. És ráadásul a környezetet sem terheljük vele, mert a felújított adathordozó vagy számítógép új életet kezdhet máshol.