Öt ok, miért jobb a használt számítógép

Miután home office-ba küldik haza a dolgozókat, és a szülők nyakába varrta a diákok tanítását a járványügyi helyet és a kormány, rengeteg vállalat és szülő használt számítógépet vásárolt a kolléga otthoni munkájára vagy gyermekének otthoni tanuláshoz. Összeállításunkban öt okot sorolunk fel, amiért jobb választás a használt laptop.

1. Nem költünk túl sok pénzt

Az első és nyilvánvalóbb ok a pénz spórolás: a használt számítógépek nagyságrenddel olcsóbbak, mint új társaik, ár-érték arányban pedig sokkal jobb vásárt csinálunk, mint ha új gépet vásárolnánk. Amikor használt gépet vásárolunk, akkor a gyermeknek kell egy második gép vagy csupán szövegszerkesztésre, irodai munkára használnánk azt – erre a régebbi gépek is megfelelnek.

2. Garanciát kapunk hozzá

Ha megfelelő forrásból vásároljuk a használt gépet, garancia is jár hozzá. Ami azt jelenti, hogy a gépet előtte átnézte egy szakember, kibontotta, portalanította a belsejét, a hűtőpasztát újrahúzták (úgy hűt, mint újkorában). Az is előfordul, hogy az alap memóriát kicserélték nagyobbra. Az biztos, hogy az adathordozón lévő adatokat teljesen és minősítetten törölték, így biztosak lehetünk benne, hogy a korábbi tulajdonos dokumentumaival nem találkozunk.

A garancia azt jelenti, hogy ha működés közben valamilyen hiba jelentkezne, azt térítésmentesen orvosolják – így biztosak lehetünk, hogy lesz használatra bevethető gépünk.

3. Jogtiszta szoftvert vásárolhatunk hozzá olcsóbban

A hardver újrahasznosítás mellett a szoftverre is figyelnek a használt géppel foglalkozó vállalatok: ha igényeljük alacsonyabb árért egy operációs rendszert is kapunk a hardver mellé, melyet kérésre telepítenek – vagyis nem nekünk kell ezzel bíbelődni. Az operációs rendszer újrahasznosított vállalati licenceket jelent, vagyis ezek jogtiszta szoftverek, melyek mellé a szokásos biztonsági frissítések is járnak – így mindig a legújabb és biztonságos operációs rendszerrel rendelkezünk.

4. A technológia nem változik olyan gyorsan

Az utóbbi időben a technológiai változások – legalább is hardver területén – már nem olyan gyorsak, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy egy három éve gyártott laptop még mindig ütőképes kombináció, nem lassú, nem elavult. Persze, ha high end gamer vagy videószerkesztő gépre vágyunk, akkor nem a használt kategóriából kell választanunk, de ha azáltalános tanulás és irodai munka a cél, akkor tökéletesen megfelel.

5. Megvédjük a környezetet

A használt számítógép vásárlása annak felújítása után azt jelenti, hogy ez a gép nem kerül a kukába, majd onnan egy szegényebb ázsiai ország mezejére. A számítógép még egy esélyt kap arra, hogy arra használják, amire gyártották – ezzel is megnöveljük élettartamát, megvédjük környezetünket a szükségtelen szennyezéstől.

Így adjunk túl régi készülékeinken biztonságosan

Évente több mint 4000 Eiffel-toronynyi elektronikai hulladék keletkezik világszerte, ezért egyáltalán nem mindegy, mit teszünk akkor, ha egy új laptophoz, okostelefonhoz vagy táblagéphez jutunk. Pontosabban szólva nagyon nem mindegy, hogy mit teszünk a régi készülékeinkkel.

Vannak, akik a régi készülékeiket elteszik tartaléknak arra az esetre, ha bármi gond adódna az újjal. Mások szeretik az ünnepi hangulat jegyében továbbajándékozni a régi készülékeiket. De vannak olyanok, akik inkább eladják a régi eszközeiket. Bármelyik opciót is választjuk, néhány dolgot meg kell tennünk, mielőtt biztonságosan túladhatunk régi eszközeinken.

Ezt mindig tartsuk be

Az egyetlen szabály, amelyet mindig be kell tartanunk, az az adatok biztonsági mentése. Erre egyébként nemcsak a készülék cseréjekor kell figyelnünk, hanem egyébként is: célszerű rendszeresen biztonsági másolatot készíteni adatainkról, legyen szó akár munkáról vagy kedvenc családi fotóinkról.

Általános igazság, ha okostelefonról van szó, hogy adatainkról a felhőbe vagy a számítógépünkre készíthetünk biztonsági mentést. Ha számítógépes adatok biztonsági mentéséről van szó, akkor a felhő és külső meghajtók jöhetnek szóba. Mindegy, hogy melyiket választjuk a lehetőségek közül, csak az a lényeg, hogy elkerüljük az érzékeny adatok elvesztését.

Vigyázzunk, hogy adataink ne kerüljenek illetéktelen kezekbe!

Fontos, hogy ha kiadjuk kezünkből régi eszközünket, ne maradjanak rajta olyan érzékeny adatok, melyekről nem szeretnénk, ha illetéktelen kezekbe kerülnének. Attól függően, hogy milyen eszközről van szó, más-más lépések megtételére lesz szükség.

Számítógépek

Szerencsére a biztonságtudatosság jegyében számítógépük továbbadása előtt a legtöbben formázzák gépük merevlemezét. A baj ott kezdődik, hogy a legtöbb számítógép-felhasználó úgy gondolja, hogy ezzel véglegesen le is törölték adataikat a meghajtóról, ami sajnos nem igaz, ugyanis az adatok még formázás után is visszaállíthatók a meghajtón. Ha nem magánszemélyként, hanem cégként járunk el, akkor az eleve fennálló kockázathoz még hozzáadódnak a GDPR-kockázatok is: bizonyos szituációkban nincs jogunk ahhoz, hogy NE töröljünk véglegesen bizonyos személyes adatokat.

Okostelefonok

Az okostelefonoknak megvannak a saját segédprogramjaik annak érdekében, hogy a folyamat a lehető legegyszerűbb legyen. Ha túladunk régi iPhone-unkon, először jelentkezzünk ki minden olyan szolgáltatásból, mint az iTunes, az iCloud, az App Store stb. Ezt követően lépjünk be a Beállítások közé (Settings), aztán a Reset menübe, aztán válasszuk az összes tartalom és beállítás törlése (Erase All Content and Settings) opciót.

Ha Android-eszközünkön tervezünk túladni, a folyamat a gyártótól függően kissé eltérhet, de az eljárásnak nagyjából ugyanolyannak kell lennie. Először távolítsuk el a biztonsági intézkedéseket, például a képernyőzárolást, majd folytassuk azon fiókok eltávolításával, amellyel be vagyunk jelentkezve. Az extra biztonság kedvéért titkosíthatjuk a telefonunk adatait, majd ezt követően válasszuk a gyári alapállapot visszaállítását (Factory Data Reset). Ha SD-kártyát használunk, mindenképp vegyük ki a készülékből.

Újrahasznosítás

Ha régi eszközünk teljesen működőképes, de nem tervezzük, hogy továbbadjuk egy rokonnak vagy barátnak, fontoljuk meg az adományozást is, ugyanis boldoggá tehetjük vele egy nálunk kevésbé jó anyagi helyzetben levő embertársunkat. Ha mindenképp a kidobás mellett döntünk, akkor is legyünk környezettudatosak! Ha szeretnénk megszabadulni régi eszközünktől, az nem megoldás, ha egyszerűen eldobjuk. Kérjük a Data D szakembereinek segítségét, hiszen nálunk nemcsak szakszerűen és tanúsítottan töröljük az adathordozókat, hanem meglévő csatornáinkon értékesítjük a régi gépeket, miután alaposan felújítottuk őket.

Miért szükséges mindez? Mert a „levetett” elektronikai eszközökből származó hulladék mértéke meglepő méreteket öltött az utóbbi években. Az Egyesült Nemzetek Egyeteme által 2017-ben kiadott Global E-waste Monitor kiadványból kiderül, hogy évente több mint 40 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik. Ez több mint 4000 Eiffel-toronynyi hulladék!

Az akkori becslések szerint a hulladék mennyiségének növekedése ahhoz vezet majd, hogy 2021-re már több mint 52 millió tonna lesz az elektronikai hulladék mennyisége világviszonylatban. A 2016-os adatok szerint a hulladéktermelésben Ázsia vitte a prímet, de a második helyen már Európa állt. Ha következetesen, felelősségteljesen járunk el, sokat tehetünk azért, hogy ez a helyzet pozitív irányban változzon meg.

Kötelező lesz a beépített adattörlés szervereknél és adattárolóknál

Az EU legújabb környezetvédelmi intézkedései során kötelezővé tette a szerver és adattárolási termékek gyártóinak, hogy beépített biztonságos adattörlési megoldást építsenek be a termékbe, ezzel is segítve a különböző adatvédelmi előírások által megkövetelt biztonságos és tanúsított adattörlést.

BIOS-ba kell beépíteni

űMárcius 1-jén lép életbe az EU új környezetvédelmi direktívája, melynek egyik kitétele az, hogy a szerverek és adattárolási termékek gyártóinak kötelező módon egy biztonságos adattörlési megoldást kell biztosítani. Az Ecodesign direktíva 9-es számú tétele tartalmazza az adattörlési követelményeket. Az elképzelések szerint ezt a megoldást a gyártó beépítheti a BIOS-ba, vagyis az operációs rendszer alapjaiba, de CD-re, DVD-re vagy USB memórián is kínálhatja ezt megoldást.

Nincs elegendő megoldás

Ez persze a kis- és közepes méretű vállalatok mindennapjait első körben még nem befolyásolja, hiszen a március 1-je után forgalomba kerülő termékekre vonatkozik az EU új direktívája. Mindez viszont azt jelenti, hogy az EU is elismerte, nincs elegendő szoftveres megoldás a vállalatoknál, melyek segítségével biztonságosan, véglegesen és tanúsítottan törölhetnék az adatokat. A GDPR például előírja, hogy a személyes adatokat kérésre a vállalatnak törölnie kell, és mindezt tanúsítottan kell tennie.

Az EU direktívája azt is jelzi, hogy a meglévő adattörlési megoldások csak részlegesen végzik el munkájukat, vagyis a tanúsított, végleges adattörléshez speciális megoldás és szaktudás szükséges.

Az Ecodesign Direktíváról az Európai Bizottság weboldalán olvashat, angol nyelvű oldala ezen a linken érhető el.

Egy közös töltő mindenek felett!!

Az Európai Parlament döntése értelmében az unió területén forgalmazott mobiltelefonoknak egységes töltőkábelje lesz, ezzel is csökkentve a kábelek ökológiai lábnyomát. A döntés vesztese az Apple, aki vélhetően a Lightning csatlakozó helyett a vezetékes töltési technológiát vezet ibe új készülékeibe.

Idén januárban az Európai Parlament már nem húzta tovább a tíz éve folyó ügyet és döntött: az unió területén forgalomba hozott mobiltelefonok csak a mikor USB-s telefontöltő kábellel rendelkezhetnek. A javaslattal egyértelmű az uniós honatyák igyekezete, szeretnének csökkenteni az elektronikai hulladék mértékét, a becslések szerint évente 51 ezer köbméternyi töltőkábelt adnak el az EU-ban. Az új telefont vásárlók is jól járhatnak az elképzelések szerint, hiszen töltőkábel nélküli olcsóbb készüléket is kínálhatnak ezentúl a gyártók.

Be nem tartott önként vállalás

A töltőkábel egységesítési erőfeszítések már 2009-ben elkezdődtek, de kevés eredménnyel. Tizenhárom vállalat, közöttük a mostani döntés vesztese is, az Apple akkor önként vállalták, hogy mobiltelefonjaikba a mikro USB szabvány szerinti töltőt építik be. Az almás vállalat nem tartotta be az önkéntes vállalást, szerinte a mikro USB túl sok kompromisszumot jelentett volna a gyártónak, így inkább a saját, Lightning nevű töltő szabványt dolgozták ki.

Az Apple szerint az európai honatyák döntése gátolja az innovációt. Érveik alátámasztására egy tanulmányt is mellékeltek. A Copenhagen Economics szakértőivel szerint a szabályozók elképzeléseinek megfelelően kikényszerített egységesítés által a fogyasztóknak okozott kár az 1,5 milliárd eurót is elérné, míg környezetvédelmi előnyeinek értéke 13 millió euró lenne. A cég továbbá arról is beszélt, hogy épp az EU állításaival szemben épp az egységesítés járna „példátlan mértékű” elektronikai hulladékkal.

A piac idővel tisztult

Ugyan, 2009-ben, amikor az egységes töltőkábel gondolata megszületett szinte minden gyártónak saját szabványú csatlakozója volt. A piaci tisztulásával és az önként vállalt szabványok betartásával mostanra három típusú csatlakozó van a mobiltelefonokban: USB-C, mikro USB és Lightning. A piaci pletykák szerint a renitens Apple továbbra sem építi be készülékeibe a kierőszakolt mikro USB csatlakozót, hanem inkább a vezeték nélküli töltési technológiát válassza.

A törvénytervezetet az Európai Bizottságnak is el kell fogadnia, de ez csak egy formalitásnak tűnik. A törvény megszületése után a tagállamoknak két évük marad saját törvénykezésükbe átültetni az új szabályokat, míg í gyártóknak további egy évük marad a jogszabálynak megfelelni.

 

6 tény, amit nem gondolt a maradék adatról

Még az elején tisztázzuk: maradék adatok alatt azokat az információkat értjük, melyek bármilyen rendszerezés nélkül ott lappanganak régi számítógépjeinket, adathordozóinkon. Ezek az adatok lehetnek redundáns, elavult és triviális vagyis RET adatok, melyek több helyen egyszerre is fellelhetők.

Ezeknek az adatoknak nagyon pici vagy egyáltalán nincs üzleti értékük. A RET adatok mennyiségét proaktívan csökkenteni kell, vagyis vizsgáljuk őket felül rendszeresen, minősített megoldások vagy szolgáltatások segítségével töröljük.

Ugyancsak maradék adatnak számítanak a sötét, vagyis strukturáltalan adatok, melyek értékét nem tudjuk megállapítani. Nem tudjuk pontosan mit tartalmazna, nem tudjuk pontosan hol lehetnek – GDPR tekintetében időzített bombát jelentenek ezek az adatok. Bővebben az adatok típusairól ebben a korábbi bejegyzésben olvashat.

1. Attól, hogy nem látjuk, az adat még ott van

Már többször foglalkozunk blogunkban azzal, hogy az attól, hogy mi nem találjuk az adott adatot vagy nem látjuk a merevlemezen, nem azt jelenti, hogy az az adat nincs rajta. A törölt állományok nem szűnnek meg létezni, csupán a rájuk mutató bejegyzéseket semmisíti a rendszer. Épp úgy, mint amikor a könyvtárban attól, hogy ez adott könyv referencia számát elveszítjük, a könyv még ott marad a könyvek között, csak nem tudjuk pontosan hol található, ám egy takarítás során rábukkanhatnak.

Az adatokat véglegesen és biztonságosan adatfertőtlenítéssel távolíthatjuk el.

2. A formázás nem töröli véglegesen a maradék adatokat sem

Noha több formázási lehetőség és metódus létezik, ezek a módszerek sem törlik le mindig az adatokat a merevlemezről. A népszerű gyors formázás például a törléshez hasonlóan egy új metaadat térséget alakít ki a számítógép adathordozóján anélkül, hogy a régi személyes adatokat törölné – valahol kell időt nyernie, nemde?

3. A szabályzatok és eljárások épp annyira fontosak, mint az adatfertőtlenítési eljárás

A vállalat méretétől függetlenül az adatszivárgás kockázata egyformán magas. Egy ilyen biztonsági eseményre csak felkészülni lehet. Annak érdekében, hogy mindenki pontosan tudja mi a teendője egy adatvédelmi incidens esetén, érdemes szabályzatban pontosan rögzíteni, hogy kinek mi a felelőssége. Az adatvédelmi szabályzatban érdemes leírni:

  • Milyen célból és milyen adatokat gyűjtünk
  • Ehhez az adathoz ki fér hozzá, mint adattulajdonos és adatkezelő egyaránt
  • Ki az adatkezelő, ki az adattulajdonos, pontosan kinek milyen feladata van
  • Hogyan osztályozzuk az adatokat
  • Az adatokat hogyan védjük életciklusok során
  • Hogyan semmisítjük meg az adatokat életciklusok végén
  • Adatvédelmi incidens esetén kinek mi a feladata, kit hogyan kell riasztani, melyek az elsődleges teendők

4. Ha a hardver elhasználódott, nem megy egyedül. Kérjük a szakértő vállalatok segítségét!

Nagyon sok vállalat külső céget bíz meg régi hardver eszközei kezelésével. Ez egy szuper szokás, mely a DATA D-hez hasonló környezetvédelmi vállalatok meglétét biztosítják. Azonban mielőtt kiválasztanánk az IT eszközök újrahasznosításával foglalkozó céget, vizsgáljuk meg, hogy az adott vállalat:

  • Milyen folyamatokkal dolgozza fel az IT eszközöket?
  • Képes garantálni, hogy minden adathordozó adatát szakszerűen és tanúsítottan töröli?
  • Tanúsítványt bocsát ki az adathordozók fertőtlenítéséről?
  • Hogyan ellenőrizhetjük, hogy ténylegesen elvégezte az adathordozók végleges törlését?
  • Mennyi idő alatt végez a teljes hardverkezelési folyamattal?

Ezeket a kérdéseket érdemes már szerződéskötés előtt tisztázni, írásba foglalni a garanciákat.

5. Csak azért, mert az eszköz cégen belül marad, nem csökkennek a kockázatok

A konzervatív megközelítésű vállalatok választhatják azt is, hogy a régebbi eszközöket egy erre dedikált raktárban őrzik és a biztonság kedvéért nem adják ki külső vállalkozásoknak. Ha szükség van egy tartalék laptopra vagy számítógépre, akkor nem kel újat vásárolni, hiszen arra a rövid időre van egy a régi raktárban. Azonban a kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen a gyakorlat azt mutatja, a régi számítógépek adataival senki sem törődik cégen belül. Az eszközök úgy cserélnek gazdát, hogy a korábbi tulajdonos adatai rajta maradnak.

Azonban egy adatvédelmi kérdéseket vet fel, hiszen például a HR-es kolléga rengeteg személyes adatokkal dolgozik, és ezeket a marketinges kollégának nem szabad látnia, hozzáférnie. A GDPR elvei szerint a személyes adatokkal csak azok dolgozhatnak, akiknek erre feltétlenül szükségük van vagy az adattulajdonosa erre beleegyezését adta – teljesen biztos, hogy a HR-es adatok marketing célú felhasználása nem szabályszerű.

6. A mi felelősségünk védeni az adatokat. Még a maradék adatokat is.

Tudjuk, a biztonsági hibáknak se szeri se száma, az operációs rendszereket és a különböző szoftvereket nem hiába frissíti a gyártó rendszeresen. Nem az operációs rendszer gyártójának, hanem a vállalkozás tulajdonosának a felelőssége a vállalat adatvagyonának megvédése. Ahol meg nem tudjuk teljesen megvédeni az adatokat, ott a kockázatok csökkentése a feladatunk. Mert az adat védelme végső soron a mi feladatunk.