Nagyon nehéz, amikor egy vállalathoz betörnek és az adatokat ellopják, netán elvesztünk egy adatokkal teli merevlemezt vagy USB-t. Azonban sokkal nehezebb, amikor az adatszivárgás forrása egy belsős ember.
A belső támadások sokkal gyakoribbak, mint azt gondolnánk: az AtlasVPN adatai szerint a szervezetek 65 százaléka szenvedett el belső támadást az elmúlt 12 hónapban. A belső támadások nemcsak a kollégáktól, alkalmazottaktól indulhatnak, hanem azoktól a szerződéses partnerektől is, akikben megbízunk és akiknek hozzáférést biztosítunk a vállalat belső adataihoz.
Nő a belső támadások aránya
A Darktrace online készített felmérése szerint a vállalatok 41 százaléka 1-5 alkalommal tapasztaltak belsős támadást az elmúlt egy évben. Ami aggasztó, hogy a válaszadók 12 százaléka 6-10 hasonló támadás szenvedett el, míg 5 százalékuk 11-20 ilyen esetet regisztráltak. A vállalatoknak csak 7 százaléka számolt be 20-nál több támadásról.
A vállalat kiberbiztonsági szakembereket kérdezett meg kutatásában, és a válaszadók 72 százaléka szerint a 2020-as évben jelentősen megnövekedett a belsős támadások aránya.
Drága mulatság a belsős támadás
A belső támadások komoly kárt okoznak a vállalatoknak. A közvetlen pénzügyi károk mellett a szervezeteknek számolniuk kell a reputációs költségekkel, ami hosszú távon komoly problémákat jelent.
Ha csak közvetlenül a támadás elhárítási költségeit nézzük, akkor a legtöbb vállalatnál (49 százalék) 100 ezer dollárnál (29 millió forint) kevesebb költséget jelent. A megkérdezettek 30 százalékánál a kár 100-500 ezer dollár (29-145 millió forint) közé tehető, míg 12 százalékuk 500 ezer – 1 millió dolláros (145-290 millió forint) veszteséggel végzi és csupán 5 százalékuk a vállalatoknak számolt be 1 millió dollárt (290 millió forintot) meghaladó költségről.
Hogyan védekezzünk?
A legtöbb IT biztonsági rendszert úgy építették ki, hogy azok, érthető módon, a kívülről érkező támadásokat hárítsák el. A belső támadások, adatszivárgások ellen nem sokat tehet a vállalat, csupán megelőzheti azokat. Például megfelelő jogosultsági szintek meghatározásával korlátozhatjuk a hozzáférést a szenzitív adatokhoz (ez GDPR tekintetében is üdvözlendő lépés).
Az életciklusuk végéhez ért gépekre legyenek egyértelmű szabályok, hogy pontosan ki, hogyan kezeli azokat, hogyan töröli a rajtuk lévő adatokat és minderről milyen dokumentumokat vagy tanúsítványokat kell kiállítania. Rendszeresen oktassuk alkalmazottjainkat, hogy legalább a véletlen belsős adatszivárgást előzhessük meg.