Hányszor kell felülírni a merevlemez adatait ahhoz, hogy teljesen biztosak legyünk abban, minden adatmorzsa teljesen és visszavonhatatlanul eltűnt a lemezről. Attól függ, hogy milyen technológiáról beszélünk, milyen kutatási eredményeket olvasunk és melyek a javasolt procedúrák. Két részes összeállításunkban a Blancco szakértője, Bernard Le Garegean ismerteti tapasztalatait.
Az adattörlés lassan olyan, mint a foci: kevesen csinálják, de mindenki ért hozzá. A viccet félretéve, a nagy kérdés, hányszor kell felülírni az adatokat annak érdekében, hogy a régi információk teljesen és visszaállíthatatlanul törlődjenek? Amikor adathordozóról beszélünk, akkor a merevlemezt értjük rajta, hiszen ez még mindig a legtöbb beépített adathordozója a számítógépnek. De előtte egy kis merevlemez történelem.
A merevlemez alapjai
A Wikipédia ideillő bejegyzése szerint a merevlemez (angolul hard disk drive, rövidítése HDD) egy számítástechnikai adattároló berendezés. Az adatokat kettes számrendszerben, mágnesezhető réteggel bevont, forgó lemezeken tárolja. Maga az elnevezés retronima, ugyanis ezt az adattároló berendezést csak a floppy disk(hajlékonylemez) megjelenése óta nevezik így. Magyar (és orosz) nyelvterületen winchesternek is nevezik, miután 1973-ban az első népszerű, kiskereskedelemben elterjedt IBM lemez ezt a nevet kapta a közismert fegyvermárka után.
Az első merevlemezek már 1956-ban megjelentek, de az 1980-as évekig kellett várni elterjedésükig. Annak ellenére, hogy manapság már megjelentek a HDD-nek életképes, gyorsabb alternatívái, a flash alapú adattároló Solid State Drive – SSD meghajtó – a mágneses alapú merevlemez továbbra is népszerű és igen széles körben használt adattároló eszköz.
Hányszor elég?
A mágneses alap azt jelenti, hogy az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezen tárolja, ehhez nem szükséges elektromos áram. A merevlemez megbízható, népszerű adattároló eszköz, alacsony költség mellett rengeteg adatot képes tárolni, hosszú ideig, megbízható módon.
Életciklusa végén erről a merevlemezről szakszerűen, minősítetten kell eltávolítani az adatokat azért, hogy nyugodtak lehessünk, azok nem kerülnek senki kezébe. A legbiztonságosabb, környezetkímélőbb megoldás erre az, ha simán felülírjuk az adatokat. Azonban a nagy kérdés, hogy hányszor elegendő felülírni az adatokat, annak érdekében, hogy a régi adatokat ne lehessen visszanyerni? Vagyis hányszor írunk a merevlemezre 0-kat és 1-eseket vagy más szemét adatot, míg a régi adatok teljesen törlődnek?
A merevlemez adattörlési folyamat fejlődése
Az adathordozók minősített és végleges törlését több kormányzati ügynökség és szervezet vizsgálta meg az elmúlt 20 évben. A mai NIST 800-88 Media Sanitization Guidelines – Média Fertőtlenítési Irányelvek két fajta eljárást különböztet meg:
Tisztítás (clearing) – megakadályozza az adatok szoftveres visszaállítását
Öblítés (purging) – megakadályozza az adatok visszaállítását laboratóriumi eszközök segítségével
A tisztítás általában azt jelenti, hogy felülírjuk a merevlemezt, az öblítési procedúrák viszont a felülírási technikák mellett firmware alapú törlést is magába foglalnak. Ezek mellett még ott van a demágnesezés vagy az adathordozó fizikai megsemmisítése, mint adattörlési technológia. Hogy pontosan az adott szervezet melyik technológiát választja, azt az adat minősége, a szervezet tevékenységi területe, a rá vonatkozó szabályok esetleg törvények határozzák meg.
A tisztítás és az öblítés technológiák részei az adatfertőtlenítési eljárásoknak, melyek az adatok megfelelő és végleges törlése mellett ellenőrzik és tanúsítják, hogy az adatmegsemmisítési folyamat valóban megtörtént – és ezt bármikor bármely hatóság előtt az adott vállalat a tanúsítvány birtokában bizonyítani tudja.
