Az iPhone Lokátor alkalmazás („Find My”) használata
Az iPhone Lokátor, vagyis a „Find My” alkalmazás, egy kiváló eszköz az Apple készülékek — mint az iPhone, iPad és MacBook — nyomon követésére és az adatbiztonság növelésére. Az alábbi útmutatóban bemutatjuk, hogyan maximálhatod a funkciók előnyeit, különös tekintettel az adatvédelemre.
Engedélyezd a Find My funkciót
Nyisd meg az iPhone Beállítások menüjét.
Koppints az iCloud menüpontra.
Ellenőrizd, hogy a Find My iPhone opció aktiválva van-e. Ha nem, aktiváld az Apple ID-d és jelszavad segítségével, biztosítva ezzel készüléked biztonságát.
Új eszköz hozzáadása
Új Apple eszköz hozzáadásához, írd be az Apple ID jelszavadat az adott készüléken. Az eszköz ezzel automatikusan hozzáadódik az iCloud fiókodhoz és megjelenik a „Find My” alkalmazás „Eszközök” szekciójában.
Az alkalmazás elérése és letöltése
A „Find My” alkalmazás gyakran már telepítve van az iOS eszközökre, de ha mégsem, töltsd le az App Store-ból.
Eszközök felkutatása
Nyisd meg a „Find My” alkalmazást, ahol az összes regisztrált eszközöd megjelenik a térképen. Az elveszett vagy ellopott eszközre kattintva láthatod annak legutóbbi ismert helyzetét.
Elveszett eszköz kezelése
Hang lejátszása: Akár némított állapotban is megszólaltathatod az eszközt.
Vesztett mód (Lost Mode): Üzenet megjelenítése az eszköz kijelzőjén, miközben azt távolról zárolja, ezzel védelmezve a személyes adataidat.
Törlés: Az eszközön tárolt összes adat távoli törlése, megőrizve az adatbiztonságot abban az esetben, ha az eszközt véglegesen elvesztetted vagy ellopják.
Segítségkérés másoktól
Ha az eszközt nem sikerül megtalálni, használd a „Share My Location” funkciót, amely lehetővé teszi, hogy mások is láthassák az eszközöd helyzetét és segítsenek annak megtalálásában.
Új kihívások a kiberbiztonságban: AI kihasználása kriptovaluta bányászat céljából
Az Oligo Security kutatói nemrégiben tárta fel egy jelentős kiberbiztonsági fenyegetést, amely az AI számítási kapacitásokat kihasználva érint számos vállalatot. A támadók egy nyílt forráskódú szoftvert, a Ray-t célozták meg, amelyet általában AI modellek skálázására használnak. Ez az első ismert eset, amikor ilyen jellegű kibertámadás történik, amely az AI technológia alapvető sebezhetőségeit használja ki.
A támadások százakat érintettek, beleértve három nagyon ismert, nagy szervezetet is. Az egyik ilyen szervezet gyógyszerkutatással foglalkozik, míg egy másik egy neves amerikai főiskola. Gal Elbaz, az Oligo Security technológiai igazgatója szerint potenciálisan ezrekben mérhető a kompromittált gépek száma. A támadók ezen gépeken kriptovaluta bányászokat telepítettek, amivel nemcsak hogy elterelik az AI képzéséhez szükséges számítási erőforrásokat, de érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek.
A sebezhetőség maga a Ray szoftver API-jából ered, amely úgy van beállítva, hogy nem igényel kulcsot vagy jelszót a hozzáféréshez, így rendkívül sebezhetővé válik az illetéktelen támadásokkal szemben. A rosszindulatú szereplők könnyedén megtalálhatják ezeket a nyílt szervereket és telepíthetnek rájuk kriptovaluta bányászokat vagy egyéb kártékony szoftvereket. Anyscale, a Ray fejlesztését felügyelő cég kezdetben vitatta ezt a sebezhetőséget, állítva, hogy ez a funkció szándékos, mivel a terjesztett munkaterheléseknek szükségük van arra, hogy egyik szerver futtathassa a kódot a másikon.
Az Oligo által történt felfedezés után az Anyscale elkezdett új biztonsági funkciókat bevezetni, amelyek figyelmeztetik a felhasználókat, ha úgy konfigurálták a Ray rendszereiket, hogy azok hozzáférhetők legyenek a nyílt interneten. Azonban a kiberbiztonsági szakemberek szerint alapvető API biztonsági intézkedések sürgősen szükségesek a felhasználók védelme érdekében.
Ez az eset rávilágít az AI infrastruktúra szélesebb körű biztonsági sebezhetőségeire, különösen, mivel az AI modellek jelentős számítási kapacitást igényelnek és gyakran működnek elosztott hálózatokon. Az, hogy a támadók képesek bejutni ezekre a hálózatokra és több gépet is irányításuk alá vonni, jelentős kockázatot jelent az AI műveletek integritására és funkcionalitására nézve.
Összegzésképpen, ahogy egyre mélyebben integráljuk az AI-t különböző szektorokba, az ezzel kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatok felismerése és mérséklése válik kiemelten fontossá. Ez az eset emlékeztet minket a szigorú biztonsági protokollok szükségességére és az AI infrastruktúrák szigorú monitorozására, hogy megvédhessük őket a fejlődő kibertámadásokkal szemben.
2022 júliusában Shakeeb Ahmed, aki korábban egy nemzetközi technológiai vállalatnál dolgozott mint senior biztonsági mérnök, és szakértője volt a blokklánc-auditoknak és intelligens szerződések visszafejtésében, az Egyesült Államokban három év börtönbüntetésre ítélték. Az ítéletet 2023 decemberében hozták meg, miután Ahmed beismerő vallomást tett egy számítógépes csalás vádpontban.
Az Amerikai Igazságügyi Minisztérium (DoJ) szerint Ahmed az elkövetett bűncselekmények során egy biztonsági rést kihasználva, egy meg nem nevezett kriptotőzsde intelligens szerződéseiben hamis árazási adatokat illesztett be, ezzel mesterségesen növelve a tranzakciós díjakat milliók dollár értékben, amely összegeket később sikeresen felvett.
Ezen túlmenően, Ahmed tárgyalásokat folytatott a cégvezetéssel, és beleegyezett, hogy visszatéríti a lopott összegek nagy részét, kivéve 1,5 millió dollárt, amennyiben a tőzsde beleegyezik, hogy nem értesíti a hatóságokat a gyors kölcsön támadásról. A CoinDesk hírügynökség arról számolt be, hogy egy ismeretlen támadó visszaadott több mint 8 millió dollár értékű kriptovalutát a Solana-alapú kriptotőzsdének, Crema Finance-nek, miközben 1,68 millió dollárt megtartott „fehér kalapos” jutalomként.
Ahmed egy második támadást is végrehajtott a Nirvana Finance nevű másik decentralizált kriptotőzsde ellen is, ahonnan 3,6 millió dollárt sikkasztott el, ami végül a tőzsde bezárásához vezetett.
A lopott összegeket Ahmed kriptovalutákon keresztüli áthidaló hálózatok használatával mosta tisztára, és a zsákmányt Moneróvá váltotta át, mixerek, mint a Samourai Whirlpool segítségével.
A hároméves szabadságvesztés mellett Ahmedet további három év felügyelet melletti szabadlábra helyezték, és kötelezték, hogy kifizesse a kártérítést, amely több mint 5 millió dollárt tesz ki, valamint vissza kell fizetnie a megközelítőleg 12,3 millió dollárt is.
A MobSF, azaz a Mobile Security Framework, amely a pen-tesztelés, a malware elemzés és a biztonsági felülvizsgálat terén elterjedt keretrendszer, egy kritikus bemeneti érvényesítési hibával rendelkezik, amely szerveroldali kérés-hamisítás (SSRF) támadásokhoz vezethet. Ez a sebezhetőség a CVE-2024-29190 azonosító alatt van nyilvántartva, és a MobSF 3.9.5 Béta verzióját és az azt megelőző kiadásokat érinti.
A Sebezhetőség slapjai:
A Trendyol Alkalmazásbiztonsági csapatának vizsgálata során, mely az „App Link assetlinks.json fájl nem található” sebezhetőséget tanulmányozta, felfedezték, hogy a MobSF GET kérést küld a „/.well-known/assetlinks.json” végpontnak minden olyan házigazdánál, amelyet az „android:host” attribútummal jelöltek az AndroidManifest.xml fájlban. Azonban a MobSF nem végez bemeneti érvényesítést a házigazdák neveinek kinyerésekor az android:host attribútumból, ami lehetővé teszi, hogy a rendszer véletlenül helyi házigazdáknak küldjön kéréseket, potenciálisan SSRF sebezhetőséghez vezetve.
A GitHub nemrégiben közzétett egy blogbejegyzést, amely egy SSRF sebezhetőségre hívja fel a figyelmet, amely az assetlinks_check funkciót érinti.
Műszaki leírás
Sebezhető konfiguráció példája:
A fenti példában az android:host „192.168.1.102/user/delete/1#”-ként van meghatározva.
A házigazda végén található „#” karakter kritikus, mivel ez akadályozza meg a kérések küldését a „/.well-known/assetlinks.json” végponthoz, biztosítva, hogy a kérések a megadott végpontra kerüljenek előtte.
Bizonyíték a koncepcióra
A Trendyol Alkalmazásbiztonsági csapata egy demonstrációs videót is közzétett, amely bemutatja az SSRF sebezhetőséget.
Az SSRF sebezhetőség jelentős kockázatot jelent, mivel lehetővé teszi a támadó számára, hogy az áldozat szerverét olyan nem engedélyezett kapcsolatok létrehozására kényszerítse, amelyek csak a szervezet infrastruktúráján belüli szolgáltatásokhoz érhetők el. Ennek eredményeképpen kiszolgáltathatja a szervezet érzékeny belső rendszereit és adatokat.
Mitigációs és gyorsjavítási lépések
A probléma gyorsjavítását a 5a8eeee73c5f504a6c3abdf2a139a13804efdb77 commitban vezették be. A MobSF felhasználóit arra ösztönzik, hogy frissítsék szoftverüket a legújabb verzióra, ezzel minimalizálva a CVE-2024-29190-nel kapcsolatos kockázatokat.
A CVE-2024-29190 felfedezése kiemeli a gondos bemeneti érvényesítés fontosságát a szoftverfejlesztésben, különösen a biztonságkritikus alkalmazások, mint a MobSF esetében. A MobSF-re támaszkodó szervezeteknek azonnali lépéseket kell tenniük a gyorsjavítás alkalmazása érdekében, hogy megvédjék infrastruktúrájukat a lehetséges SSRF támadásoktól.
Összegzés
Az SSRF sebezhetőség a MobSF eszközben jelentős biztonsági kihívást jelent, amely figyelmet igényel a biztonsági szakemberek és a fejlesztők részéről egyaránt. A CVE-2024-29190 azonosítójú sebezhetőség felfedezése és a hozzá kapcsolódó gyorsjavítás kidolgozása fontos lépés a biztonságos szoftverfejlesztés felé. A MobSF legújabb verziójára való frissítéssel a felhasználók csökkenthetik az ilyen típusú sebezhetőségekből eredő kockázatokat és védelmet nyújthatnak infrastruktúrájuk számára. A folyamatos figyelem és a biztonsági frissítések alkalmazása elengedhetetlen az információs biztonság fenntartásában.
A mesterséges intelligencia (AI) felhasználása a kiberbiztonság terén egyre inkább előtérbe kerül, az önfejlesztő kártékony szoftverektől a hihetetlenül valóságos deepfake technológiákig. A Recorded Future által közzétett legújabb kutatás szerint a legfejlettebb nyelvi modellekkel (LLM-ekkel) működő eszközök képesek a malware YARA szabályok elleni védelmének kijátszására.
„A generatív AI segítségével lehetőség nyílik a kártevők forráskódjának olyan módosítására, amely megnehezíti a YARA szabályok alapú észlelést, így csökken az azonosítás valószínűsége,” – fogalmaz a jelentés, amely a The Hacker News által is bemutatásra került.
Ezek a megállapítások egy kiberbiztonsági elemzés során születtek, amelynek célja az AI technológiák kártékony célú felhasználásának felderítése volt. Ezen technológiák már most is használatosak kártékony kódok létrehozásában, csaló e-mailek generálásában, és potenciális támadási célpontok kikémlelésében.
A biztonsági kutatók bemutatták, hogy hogyan képes egy LLM egy ismert kártevőt, például az APT28 hacker csoport által használt STEELHOOK malware-t és annak YARA szabályait úgy módosítani, hogy a detekció elkerülése mellett az eredeti funkcionalitás megőrzése mellett a forráskód szintaktikailag is hibátlan legyen.
Ezeknek a módosításoknak köszönhetően a LLM által átdolgozott malware képes volt elkerülni az egyszerű string-alapú YARA szabályokon alapuló észleléseket, amely korlátokkal bír, különösen az adatfeldolgozás méretét tekintve, ami megnehezíti a nagyobb méretű kódbázisok kezelését.
Az AI nem csak a kártékony programok átalakítására használható elkerülve ezzel a detekciót, hanem képes valósághű deepfake tartalmak létrehozására is, amelyek befolyásolhatják a közvéleményt vagy hamisított vezetői kommunikációt állíthatnak elő. Ezen felül a generatív AI lehetőséget biztosít a támadóknak arra, hogy gyorsabban végezzenek el kritikus infrastruktúrák feltérképezését, olyan információkat gyűjtve, amelyek stratégiai előnyt jelenthetnek a következő lépések során.
„A többmódusú modellek segítségével, beleértve a nyilvános képek és videók elemzését is, további információk, mint például geolokációs adatok, berendezések gyártói és modellei, valamint szoftververziók ismerhetők fel,” – említi meg a jelentés.
A Microsoft és az OpenAI nemrég arra figyelmeztetett, hogy az APT28 hacker csoport LLM-eket használt a műholdas kommunikációs protokollok és radar képalkotási technológiák, valamint specifikus technikai paraméterek megértésére, ezzel mélyreható ismereteket szerezve a műholdképességekről.
Ajánlott, hogy a szervezetek alaposan átvizsgálják és szükség esetén anonimizálják azokat a nyilvánosan elérhető képeket és videókat, amelyek érzékeny berendezéseket ábrázolnak, csökkentve ezzel a kiberfenyegetések kockázatát.
A legfrissebb kutatások szerint lehetséges az LLM-ek „megkerülése” és veszélyes tartalmak generálása olyan módon, hogy a bemeneti parancsokat ASCII art formájában adják meg (például „hogyan készítsünk bombát”, ahol a BOMB szót „*” karakterek és szóközök alkotják), kihasználva az LLM-ek ezen művészeti formák felismerésében mutatott gyengeségeit, így áthidalva a biztonsági intézkedéseket.
Phobos Ransomware veszélyei az amerikai infrastruktúrákra
Amerikai kiberbiztonsági és titkosszolgálati szervezetek figyelmeztetnek, hogy a Phobos ransomware jelentős fenyegetést jelent a nemzeti és alapvető infrastruktúrák biztonságára. A támadók különböző módszereket és stratégiákat alkalmaznak ennek a zsaroló szoftvernek a elterjesztésére.
A RaaS (Ransomware, mint Szolgáltatás) keretein belül működő Phobos több célterületet vesz célba, mint például a helyi és állami kormányzati épületeket, sürgősségi reagáló szolgáltatásokat, oktatási intézményeket, egészségügyi létesítményeket és egyéb kritikus infrastruktúrákat. Ezek a támadások jelentős anyagi károkat okoznak az USA-ban.
Riasztást adó szervezetek
Amerikai Kiberbiztonsági és Infrastruktúra Biztonsági Ügynökség (CISA)
Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI)
Több Állami Információmegosztási és Elemzési Központ (MS-ISAC)
Megvalósított támadói módszerek és technikák
A támadások során a támadók gyakran használnak adathalász módszereket, vagy kihasználják a hálózati rendszerek sebezhetőségeit. Sikeres bejutás esetén különféle távoli elérési eszközöket telepítenek a kártékony szoftver rejtőzködésének és terjesztésének elősegítésére.
Speciális támadások és eszközök
A támadók felhasználják a Windows rendszerbe épített API funkcióit a jogosultságok szélesítésére és a célrendszer azonosítására. Az ilyen célú fölfedezésekhez nyílt forráskódú eszközöket, mint a Bloodhound és Sharphound, valamint adatlopáshoz a WinSCP és Mega.io platformokat használnak.
Kiemelkedő támadási esetek
A Bitdefender részletezte egy szinkronizált támadás esetét, amely két különböző vállalatot érintett egyszerre, a CACTUS nevű zsaroló szoftver csoport által végrehajtva. Ez a támadás figyelemre méltó, mert a célpontok között szerepeltek virtualizációs infrastruktúrák is.
Záró megjegyzések és védelmi lépések
A zsaroló szoftverek továbbra is kiemelkedő bevételi forrásai maradnak a kiberbűnözőknek. A váltságdíj kifizetése után az áldozatok gyakorta ismételt támadásoknak vannak kitéve, ami növeli a financiális kockázatokat.