A támogatás megszűnésének folyamata

A Microsoft minden operációs rendszer esetében előre meghatározza a támogatási időszak végét. A Windows 10 esetében ez a dátum 2025. október 14., amelyet a gyártó évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott. A folyamat részeként a rendszer a megszűnésig folyamatosan kapja a havi biztonsági frissítéseket, de az időpont elérését követően ezek teljesen leállnak.

A támogatás vége után a Windows 10 ugyan továbbra is használható, de egyre inkább elavulttá válik. Az új hardverek és szoftverek már nem lesznek kompatibilisek, a rendszer pedig fokozatosan háttérbe szorul. A felhasználóknak ezért időben kell dönteniük arról, hogy frissítenek egy újabb operációs rendszerre, vagy alternatív megoldást keresnek.

Extended Security Updates program

Bizonyos vállalati ügyfelek számára a Microsoft úgynevezett Kiterjesztett Biztonsági Frissítéseket (Extended Security Updates – ESU) kínál. Ez ideiglenes védelmet nyújt, mivel a programon keresztül meghosszabbítható a biztonsági frissítések elérhetősége. Fontos azonban tudni, hogy ez csak átmeneti megoldás, és hosszú távon nem helyettesíti az újabb operációs rendszerre való áttérést.

Felhasználókra gyakorolt hatások

Biztonsági kockázatok

A legnagyobb veszélyt a biztonsági frissítések megszűnése jelenti. Minden nap új sebezhetőségeket fedeznek fel, amelyeket a támadók kihasználhatnak. Amíg a rendszer támogatott, ezekhez gyorsan érkeznek javítások, ám a támogatás megszűnése után a Windows 10 nyitott célponttá válik a kiberbűnözők számára. Ez adatvesztéshez, zsarolóvírusokhoz vagy jogosulatlan hozzáféréshez vezethet, különösen akkor, ha hiányzik a biztonságos adattörlés gyakorlata.

Kompatibilitási problémák

A szoftver- és hardvergyártók is követik a Microsoft iránymutatását. Amint a Windows 10 kikerül a támogatási időszakból, egyre kevesebb alkalmazás és eszköz lesz kompatibilis vele. Ez nemcsak otthoni felhasználóknak jelent gondot, hanem a vállalatoknak is, ahol az üzletmenet folytonosságát veszélyezteti egy elavuló rendszer.

Stabilitás és teljesítmény

A támogatás megszűnése után előfordulhat, hogy a Windows 10 bizonyos funkciói idővel kevésbé stabilan működnek. Új driverek hiányában egyes hardverelemek hibásan működhetnek, a kompatibilitási gondok pedig fokozatosan lassítják és bizonytalanná teszik a rendszert.

Lehetséges megoldások

Frissítés Windows 11-re

A legkézenfekvőbb megoldás a Windows 11-re való frissítés. Ez a rendszer hosszabb távú támogatást kínál, modernebb biztonsági mechanizmusokkal és fejlettebb funkciókkal rendelkezik. Amennyiben a számítógép hardvere megfelel a Windows 11 követelményeinek, érdemes időben megtenni a váltást, így a adatbiztonság is garantálható.

Új eszköz beszerzése

Sok régebbi számítógép nem alkalmas a Windows 11 futtatására. Ebben az esetben indokolt lehet új eszköz vásárlása. Bár ez nagyobb beruházást igényel, hosszú távon biztonságosabb és költséghatékonyabb megoldás, mint egy elavult rendszer használata. Az elavult gépek felelős kezelése, például informatikai hulladék szakszerű feldolgozása is fontos szempont.

Alternatív operációs rendszerek

Vannak, akik a Windows helyett más operációs rendszerekre, például Linux disztribúciókra váltanak. Ezek gyakran kevesebb erőforrást igényelnek, és hosszabb távon is stabil, biztonságos működést kínálnak. Bár a váltás tanulási görbével jár, bizonyos környezetekben hatékony alternatíva lehet.

Biztonsági mentések és óvintézkedések

Akár Windows 10 marad a gépen, akár más rendszerre történik az átállás, kiemelten fontos a rendszeres biztonsági mentés. Ez védi a felhasználói adatokat egy esetleges támadás vagy rendszerhiba esetén. Emellett ajánlott megbízható vírusirtó és tűzfal használata, valamint a tudatos internethasználat is.

Döntéshozói szempontok vállalati környezetben

A cégek számára a Windows 10 támogatásának megszűnése nem csupán technológiai, hanem üzleti kérdés is. Egy elavult rendszer fokozott kockázatot jelenthet az üzleti adatokra nézve, valamint megfelelőségi problémákat okozhat, például a GDPR követelmények kapcsán. Ezért a döntéshozóknak már most el kell kezdeniük a migrációs stratégiák kidolgozását, a költségvetés tervezését, és a munkatársak felkészítését. A biztonságos adattörlés és az eszközök megfelelő leselejtezése szintén kulcskérdés a vállalatok számára.

Összefoglalás

A Windows 10 támogatásának megszűnése 2025. október 14-én mérföldkő lesz az operációs rendszert használók életében. Bár a rendszer továbbra is működni fog, a frissítések hiánya miatt egyre nagyobb adatbiztonsági és működési kockázatokkal kell számolni. Az átállás Windows 11-re, új hardver beszerzése vagy alternatív rendszerek kipróbálása mind olyan lehetőségek, amelyekkel a felhasználók és vállalatok biztosíthatják adataik védelmét és az üzletmenet folytonosságát. A legfontosabb üzenet: nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a döntést. Aki időben lép, az minimalizálhatja a kockázatokat és hosszú távon stabil, biztonságos környezetet teremthet.

Készüljön fel időben, és gondoskodjon arról, hogy az átállás ne veszélyeztesse sem a mindennapi munkát, sem az értékes adatokat.

Wipeout: Az adatmegsemmisítő malware térhódítása és védekezési stratégiák

Amikor egy szervezetet kibertámadás ér, gyakran az adatok titkosítása és zsarolás az elsődleges veszély. Azonban az utóbbi években egyre nagyobb kockázatot jelent az adatmegsemmisítő malware, amely nem csak zárolja, hanem véglegesen törli a kritikus információkat. A megsemmisítés következtében ügyféladatok, pénzügyi jelentések és szerződések tűnhetnek el visszafordíthatatlanul, még akkor is, ha a váltságdíjat kifizetik. A cikk bemutatja a legfontosabb jellemzőket, esettanulmányokat és a megelőzést szolgáló gyakorlatokat annak érdekében, hogy a döntéshozók és informatikusok felkészülhessenek ezekre a támadásokra.

Mi az adatmegsemmisítő malware?

Az adatmegsemmisítő malware olyan kártékony szoftver, amelynek kizárólagos célja az adatok végleges törlése vagy korrupciója. Ellentétben a hagyományos ransomware-rel, amely az adatokat titkosítja és váltságdíjat követel a dekódolásért, az adatmegsemmisítő malware a fájlok helyreállíthatatlan törlésére összpontosít. A támadás során a rosszindulatú kód felismeri és felülírja az adattárolókon található fájlokat, gyakran több szálon párhuzamosan futtatva a folyamatot. A végeredmény: a vállalat nem képes visszaállítani az elveszett információkat, még akkor sem, ha hajlandó lenne fizetni a támadóknak.

Az adatmegsemmisítés és a hagyományos zsarolóvírus közötti különbség

Míg a zsarolóvírus (ransomware) célja a pénzügyi haszonszerzés adatvisszaváltás útján, az adatmegsemmisítő malware „hide and destroy” stratégiát alkalmaz: előbb behatol a hálózatba, felderíti a kritikus fájlokat, majd gyors ütemben törli vagy sérti meg azokat. A fizetési igény ebben az esetben irreleváns, hiszen az adatok már helyreállíthatatlanok. A vállalatok emiatt úgy érezhetik, hogy a támadás második fázisa a legpusztítóbb, hiszen hiába rendelkeznek biztonsági mentésekkel, a támadó akár a mentési rendszereket is megcélzhatja, vagy a mentéseket is tönkreteheti.

Ismert esettanulmányok

A legelső nagy port kavart támadás a 2012-es Shamoon incidens volt, amikor a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a Saudi Aramco, illetve a RasGas több mint 30 000 számítógépe esett áldozatul. A kártevő fertőzött gépről gépre terjedve végleg eltávolította az adatokat a hálózaton belül. Két évvel később a Sony Pictures szenvedte el a következményeket, amikor egy Észak-Koreához köthető csoport „wiper” kártevőt juttatott be a rendszerekbe, és nemcsak átmeneti leállást, hanem nagy mennyiségű bizalmas anyag kiszivárgását is eredményezte. A 2017-es NotPetya támadás eredetileg Ukrajna kritikus infrastruktúráját célozta, de globális kihatása világszerte rendszerleállásokat okozott, és súlyos pénzügyi károkat generált.

Motivációk és hatások

Az adatmegsemmisítő malware mögött álló indíték gyakran politikai vagy geopolitikai. A támadók infrastrukturális káoszt kívánnak előidézni, gazdasági folyamatokat akarnak megbénítani vagy hírnevüknek ártani. Ezen túlmenően belső rosszakarat vagy elégedetlenség is kiválthatja az incidenseket: egy korábbi munkavállaló vagy rendszergazda akár bosszúból is üzembe helyezhet „wiper” kódot. Az okozott kár mértéke a vállalat méretétől és a védekezés hatékonyságától függ: az adatvesztés nemcsak pénzügyi veszteséget, hanem jogi következményeket és komoly reputációs károkat is eredményezhet.

Kockázatcsökkentés és védekezés

Az adatmegsemmisítő malware elleni védekezés több szinten történik. Először is rendszeres és elkülönített biztonsági mentésekre van szükség: a backup példányokat fizikailag vagy hálózatilag izolált eszközökön kell tárolni, lehetőleg olyan médiákon, amelyek nem állandóan kapcsolódnak a fő hálózathoz. Másodszor folyamatosan monitorozni kell a hálózati forgalmat és a szerverek folyamatait kiberfenyegetés-elemző eszközökkel, és valós idejű riasztásokat kell beállítani a gyanús viselkedéshez. Harmadszor erős incident response (incidenskezelési) tervre van szükség: a szervezetnek „playbookot” kell kidolgoznia, amely tartalmazza a fertőzött rendszerek gyors izolálását, a helyreállítási forgatókönyveket és a rendszeres gyakorlatokat. Végül, de nem utolsósorban, oktatási programokat kell szervezni a munkatársak számára, hogy ismerjék a phishing, a social engineering és más támadási módszerek elleni védekezés lépéseit.

Összefoglalás

Az adatmegsemmisítő malware egyre gyakrabban alkalmazott eszköz a támadók kezében, hiszen a pusztító képessége révén akár egyetlen sikeres betöréssel is helyreállíthatatlan károkat okozhat. A hagyományos zsarolóvírusokkal szemben itt nem a váltságdíj kifizetése, hanem a megelőzés és a helyreállítható mentési stratégiák kialakítása a kulcs. A szervezeteknek több rétegű védelmet kell kiépíteniük – elkülönített biztonsági mentésekkel, folyamatos monitorozással, incidenskezelési tervvel és képzésekkel. Csak így lehet csökkenteni a súlyos adatvesztés kockázatát, és megőrizni az üzletmenet folytonosságát. Érdemes rendszeresen felülvizsgálni és gyakorolni a vészhelyzeti forgatókönyveket, hogy a csapat bármelyik pillanatban készen álljon a gyors reagálásra.

Adathordozó megsemmisítés és újrahasznosítás a vállalati adatkezelési szabályzatban

A biztonságos adathordozó megsemmisítés és adatmegsemmisítés módszerei vállalatok számára

Az adathordozó megsemmisítés és adatmegsemmisítés tervezése és kivitelezése kulcsfontosságú a vállalati adatbiztonság és a jogi megfelelés szempontjából. A szabályzatok betartása csökkenti a kiszivárgás, az adatsértés és a jelentős bírságok kockázatát. A megfelelően dokumentált, minősített szoftveres törlés és a tanúsítvánnyal alátámasztott fizikai megsemmisítés kombinációja biztosítja, hogy a személyes és üzleti adatok véglegesen visszaállíthatatlanul törlésre kerüljenek. A cikk bemutatja a legfontosabb technikai, jogi és fenntarthatósági szempontokat.

Szakmai példák: mi történhet jó és rossz adatmegsemmisítési gyakorlat esetén?

Egy pénzügyi szolgáltató súlyos hibát követett el, amikor tapasztalatlan külső cégre bízta a leselejtezett szerverei adathordozó megsemmisítését. Több ezer merevlemez maradt ép állapotban, így szakértők speciális helyreállító eszközökkel hozhatták vissza az érzékeny adatokat – ez 15 millió ügyfél adatait tette kockára, és 35 millió dolláros bírságot eredményezett. Más szervezeteknél a belső, képzett csapat és akkreditált laboratórium közös munkája biztosította a minősített, tanúsítványokkal megerősített fizikai megsemmisítést és auditálhatóságot.

Egy másik esetben egy pénzintézet a megbízható Blancco szoftverrel végezte el a többszörös felülírásos logikai törlést, majd aprítógéppel darálta a hibás merevlemezeket, SSD-ket mechanikusan aprította. Minden lépést jegyzőkönyvben rögzítettek, így audit során hiteles bizonyítékkal szolgálták a törlési folyamatot, elkerülve az adatvédelmi incidenseket és erősítve ügyfeleik bizalmát.

Technikai részletek: fizikai vs. logikai adatmegsemmisítés

Fizikai megsemmisítés

A fizikai adatmegsemmisítés során az adathordozót véglegesen elpusztítják: merevlemezek darálása, lemeztányérok átfúrása, SSD-k mechanikus aprítása. Mágneses adathordozóknál a demagnetizáció (degauss) alkalmazása is elterjedt, amely erős mágneses térben rendezetlenné teszi a tároló részecskéit. Ez a módszer garantálja, hogy az adatok visszaállítása lehetetlen, azonban az eszköz újrahasznosítását kizárja.

Logikai (szoftveres) törlés

A logikai adatmegsemmisítés során minősített adattörlő programok (például Blancco, open-source erasure-tools) többszörös felülírást hajtanak végre véletlenszerű vagy szabványos bitmintákkal (DoD 5220.22-M, NIST SP 800-88). SSD-k esetén a kontrollertools vagy a vezérlőcsip szintű parancsok (Secure Erase) kombinálása biztosítja a NAND-flash speciális tulajdonságai miatt szükséges teljes törlést. A logikai módszer előnye az eszköz újrahasznosíthatósága; hátránya, hogy dokumentáció és független validálás nélkül nem garantált a visszaállíthatatlanság.

Legjobb gyakorlatok és döntéshozói szempontok

A vállalati adatmegsemmisítési szabályzatban rögzíteni kell a felelősségi köröket, a chain of custody-t és az ellenőrzési pontokat. Javasolt rendszeres belső és külső auditokkal felülvizsgálni a folyamatokat, valamint képzéseket szervezni az IT- és biztonsági csapatoknak.

• Chain of custody: minden adathordozó mozgását és kezelését naplózni kell a folyamatos nyomon követés érdekében.
• Törlési jegyzőkönyv: minden törlési művelethez részletes jegyzőkönyvet és tanúsítványt kell készíteni, amely auditálható és hitelesíthető.
• Szállítói megállapodások: akkreditált, ISO/IEC 27001 tanúsítvánnyal rendelkező szolgáltatókkal érdemes szerződni az adathordozó megsemmisítésre.
• Kockázatelemzés: az érzékeny adatokat tartalmazó eszközök esetében magasabb biztonsági szinteket kell alkalmazni.

Jogszabályi követelmények: GDPR és nemzetközi előírások

A GDPR 17. cikke (“elfeledtetéshez való jog”) és az adatminimalizálás elve kötelezi a vállalatokat az adatok törlésére, ha az adattárolás célja megszűnt. Magyarországon az Infotv. kiegészíti a GDPR követelményeit, előírva a jegyzőkönyv, tanúsítvány és belső audit dokumentálását. A pénzügyi ágazatban a GLBA, az egészségügyben a HIPAA, valamint a NIST 800-88 ajánlásai is részletes útmutatót adnak a biztonságos adatmegsemmisítésre.

Az ISO/IEC 27001 Annex A.11.2.7 kontrollja az eszközök biztonságos megsemmisítését írja elő; az ISO/IEC 27040 szabvány pedig részletes utasításokat tartalmaz mind logikai, mind fizikai eljárásokra vonatkozóan.

Fenntarthatósági szempontok és újrahasznosítás

2022-ben világszerte 62 millió tonna e-hulladék keletkezett, s a Nemzetközi E-hulladék Szövetség előrejelzése szerint ez 2030-ra 82 millió tonnára nő. Mindössze 22 % kerül újrahasznosításra, pedig az e-hulladék évente 90 milliárd dollárnyi értékes nyersanyagot tartalmaz.

• Élettartam-hosszabbítás: moduláris hardverek, rendszeres karbantartás és szoftverfrissítés.
• Újrahasznosítás: akkreditált e-hulladék-újrahasznosítók bevonása a fémek és veszélyes anyagok biztonságos visszanyeréséhez.
• Adományozás: működő, de lecserélt eszközök felújítása és adattörlés utáni átadása oktatási vagy non-profit szervezeteknek.
• Gyártói visszavétel: WEEE-irányelv szerinti gyártói csereprogramok kihasználása.

Összefoglalás

A szabványos adathordozó megsemmisítés és adatmegsemmisítés együttes alkalmazása csökkenti az adatvédelmi kockázatokat, biztosítja a jogi megfelelést (GDPR, NIST, ISO/IEC) és támogatja a fenntarthatósági célokat. A minősített szoftveres törlés, a tanúsítvánnyal igazolt fizikai megsemmisítés, a részletes törlési jegyzőkönyvek, valamint a belső és külső auditok integrálása a vállalati folyamatokba erősíti az üzleti bizalmat, miközben csökkenti a környezeti terhelést. Vegye fontolóra szolgáltatóink auditált e-hulladék-újrahasznosító partnereit és építse be a törlési jegyzőkönyvet a belső szabályzataiba még ma!

Az RSA titkosítás kihívásai a kvantumszámítás korában

A közelmúltban Kína bejelentette, hogy kvantumszámítás segítségével sikeresen feltörte az RSA titkosítást, amely a digitális kommunikáció és az adatvédelem sarokkövét jelenti. Ez az áttörés nem csupán elmélet—valódi, laboratóriumi környezetben demonstrálták, hogy a több száz qubitből álló kvantumszámítógépek képesek törni a hagyományos, 2048 bites RSA kulcsokat is. Ezzel egy új korszak küszöbén állunk, amely a már jól bevált RSA titkosítás helyett postkvantum megoldásokat követel meg.

Kína kvantumszámítással feltörte az RSA-t – veszélyben a globális adatbiztonság

A kvantumszámítás forradalma és Kína áttörése

A kvantumszámítás olyan új paradigma a számítástechnika világában, mely a klasszikus bitek helyett qubitek (kvantumbitek) segítségével dolgozik. A qubitek szuperpozíciója és összefonódása speciális kvantumalapú algoritmusok számára nyitja meg az ajtót, amelyek exponenciálisan gyorsabbak lehetnek bizonyos feladatok—például a számok faktorizációja—megoldásában. Shor-algoritmusa 1994-ben már elméleti alapot adott, de csak a közelmúltban vált lehetővé a kísérleti megvalósítás. A kínai kutatók legújabb kvantumszámítógépe több száz, hibakorrekcióra optimalizált qubitet használ, amellyel egy 2048 bites RSA kulcsot mindössze néhány óra alatt lebontottak.

RSA titkosítás és a kvantumkockázat

Az RSA (Rivest–Shamir–Adleman) algoritmus a nyilvános kulcsú titkosítás egyik legismertebb formája. Működése azon a matematikai tényen alapszik, hogy két nagy prímszám szorzatának visszafejtése klasszikus eszközökkel rendkívül idő- és erőforrás-igényes. A kvantumszámítás azonban Shor-algoritmusa révén radikálisan lerövidítheti ezt az időt. Amennyiben a kvantumszámítógépek elérik a szükséges qubit-számot és a hibaarányt a gyakorlatban is kontroll alá tudják vonni, az RSA kulcsok már nem nyújtanak megfelelő védelmet. Ez a kockázat nem csupán elméleti: a kínai áttörés rámutat arra, hogy a gyakorlatban is közelebb kerültünk a postkvantum korban elengedhetetlen biztonsági átálláshoz.

Globális biztonsági következmények

A kvantumszámítási áttörés közvetlenül fenyegeti a pénzügyi tranzakciók, a kormányzati kommunikációk és a felhőalapú szolgáltatások titkosítását. A pénzintézetek által használt SSL/TLS kapcsolatok, VPN-alagutak és digitális aláírások mind kockázat alá kerülnek, amennyiben az RSA kulcsok kompromittálódnak. Ugyancsak veszélybe kerülhetnek az egészségügyi adatok és a kritikus infrastruktúrák vezérlőrendszerei, ahol az adatvédelem és integritás kiemelt fontosságú.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több nemzetközi szervezet már sürgeti a postkvantum kriptográfia szabványosítását. Az Európai Unió és az Egyesült Államok kormányzati ügynökségei közös kvantumbiztonsági irányelveket dolgoznak ki, míg a NATO-tagállamok közötti együttműködés is megerősödött a kvantumkockázatok kezelése érdekében.

Vállalati és állami felkészülés

Kockázatelemzés és prioritások meghatározása

A szervezeteknek elsőként fel kell térképezniük, mely rendszerek és adatfolyamok használják az RSA titkosítást. A kockázatelemzés során érdemes:

• Azonosítani az RSA-alapú kulcskezelő rendszereket és TLS/SSL konfigurációkat.
• Felmérni a kritikus tranzakciók és adatbázisok kvantumkitettségét.
• Prioritási sorrendet felállítani a beavatkozás mértéke szerint.

Postkvantum prototípusok tesztelése

Az IT-biztonsági döntéshozóknak együtt kell működniük a beszállítókkal és szolgáltatókkal annak érdekében, hogy pilot környezetben már most kipróbálják a lattice-alapú, kód-alapú vagy polinomiális többváltozós megoldásokat. A kulcsforgatás rendszeres gyakorlata és a hibrid módszerek bevezetése — ahol a meglévő RSA mellé postkvantum algoritmusokat párosítunk — segíthet a zökkenőmentes átállásban.

Szabályozási és jogi kihívások

A kvantumszámítás jogi keretrendszere még kialakulóban van. Számos ország adatvédelmi törvénye (pl. GDPR) előírja, hogy a személyes adatok védelme “az állapot-of-the-art technológiának” feleljen meg. A postkvantum biztonsági követelmények beemelése ebbe a szabályozásba sürgető feladat: a kriptográfiai algoritmusok minősítését és auditálását új protokollok szerint kell elvégezni, hogy megfeleljenek a kvantumtámadások elleni védelem normáinak.

Technológiai átállási stratégiák

A gyors és biztonságos átállás érdekében a szervezeteknek érdemes a következő stratégiákat alkalmazni:

• Hibrid titkosítás: RSA titkosítás mellé bevezetni postkvantum algoritmusokat.
• Fokozatos kulcsváltás: 2025–2030 között lépésenként lecserélni a kulcsokat.
• Szabványosítás nyomon követése: NIST és ISO javaslatok követése.

Jövőbeli kilátások: postkvantum titkosítás

A postkvantum titkosítás olyan algoritmusokat ölel fel, melyek ellenállnak a kvantumszámítógépek által kínált faktorizációs és diszkrét logaritmus-problémák gyorsításának. Nemzetközi szervezetek, mint az NIST, már folyamatban lévő szabványosítási versenyt folytatnak ezekre a módszerekre. A közeljövőben várhatóan több protokoll ér el gyakorlati érettséget, amelyek az internetes forgalom, az IoT-eszközök és a felhőszolgáltatások terén is alkalmazhatók lesznek.

Összefoglalás

A kínai kutatók kvantumszámítási áttörése világossá teszi, hogy az RSA titkosítás hosszú távon nem nyújt elegendő védelmet a kritikus információk számára. A szervezeteknek fel kell mérniük a kvantumkockázatot, és meg kell tervezniük a postkvantum kriptográfiai átállást. A tudatos felkészüléssel minimalizálhatók a biztonsági rések, és megőrizhető az adatok bizalma. Azonnali lépés: indítsa el a kvantumbiztos titkosítási auditot szervezeténél, és kezdje el a postkvantum protokollok tesztelését!

Érdekelnek további kiberbiztonsági újdonságok? Ismerd meg a
2024 legfontosabb kiberbiztonsági trendjeit!