+36304177429 info@datad.hu

A Wiz visszautasítja a Google 23 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát

Hatalmas bátorság kellett ahhoz, hogy a Wiz elutasítsa a Google 23 milliárd dolláros ajánlatát

A Google múlt héten jó és rossz hírekkel szolgált. A jó hír az volt, hogy a felhőszolgáltatási divízió — beleértve a Google Workplace szoftvert és a Google Cloud infrastruktúrális szolgáltatásokat — először érte el a negyedéves 10 milliárd dolláros bevételt. Ez valamelyest enyhíthette a csalódást, amiért a vállalat egy hónapon belül másodszor maradt le egy 20 milliárd dollárt meghaladó potenciális felvásárlásról.

 

 

Az első sikertelen akvizíció a régóta pletykált ügylet volt, hogy megvásárolják a bostoni székhelyű CRM és marketing szoftvereket gyártó HubSpot vállalatot. Az ügylet pontos összegét soha nem hozták nyilvánosságra, de a cég piaci értéke 30 milliárd dollár körül mozog. A pletyka áprilisban indult és több hónapon át tartott, mígnem a Bloomberg július 10-én arról számolt be, hogy a cégek külön útjukra lépnek.

Nem sokkal később újabb pletyka látott napvilágot, miszerint a Google figyelme a Wiz felé fordult, ami egy forró felhőbiztonsági startup 12 milliárd dolláros értékeléssel. A Google, amely soha nem fizetett többet 12,5 milliárd dollárnál egy felvásárlásért, állítólag 23 milliárd dollárt ajánlott a Wizért, ami a legnagyobb ajánlat volt, amit valaha startupnak tettek.

Miért mondhatott volna nemet egy cég egy ilyen óriási ajánlatra (feltételezve, hogy a pletykált szám közel áll a valósághoz)? Egy emailben, amit a Wiz alkalmazottainak küldött, Assaf Rappaport vezérigazgató azt írta, hogy ő és a társalapítók hisznek abban, hogy a cég még nagyobb lehet, és készek nagy tétben fogadni magukra.

„Bár hízelgőek azok az ajánlatok, amiket kaptunk, úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a Wiz építését. Térjünk a lényegre: a következő mérföldköveink az 1 milliárd dolláros éves ismétlődő bevétel (ARR) és egy tőzsdére lépés. Nehéz nemet mondani ilyen megtisztelő ajánlatokra, de kiváló csapatunkkal magabiztosan hozom meg ezt a döntést.”

Számos ok állhat egy ilyen nagyságrendű üzlet meghiúsulása mögött. Egy forrás a TechCrunch-nak azt mondta rögtön a pletyka után, hogy 50%-os esély van arra, hogy az üzlet meghiúsul, tehát már az elejétől fogva számos akadály állt fenn.

Chirag Mehta, a Constellation Research elemzője három lehetséges forgatókönyvet lát, amiért az üzlet nem jött létre: a Wiz várhatott volna egy lehetséges tőzsdei bevezetés előtt, úgy gondolva, hogy még többet kaphat a 23 milliárd dollárnál; a Google találhatott valamit a követelmények ellenőrzése során, ami nem tetszett nekik; vagy az ár valójában kevesebb volt, mint a pletykált 23 milliárd dollár. „A Wiz ezt az alapot felhasználhatja, hogy felkeltse más szereplők M&A iránti érdeklődését vagy akár jövőbeli VC köröket megcélzó kilépése előtt,” mondta Mehta a TechCrunch-nak.

Bármilyen is volt az oka, úgy véli, hogy a Google-nek át kell alakítania M&A egységét, hogy megfeleljen méretének és pénzügyi erejének. „A hatékony versenyhez és a növekedési, valamint bevételi diverzifikációs célok eléréséhez a Google-nak teljes mértékben át kell alakítania M&A megközelítését és műveleteit.

Az Apple iCloud Private Relay szolgáltatása világszerte jelentős kihagyásokkal küszködik

Az Apple iCloud Private Relay szolgáltatása, amely az iCloud+ előfizetők adatvédelmének megerősítésére szolgál az online nyomkövetőkkel szemben, világszerte jelentős üzemzavarokkal küzd. Ezek a kimaradások érintik a felhasználókat olyan fontos régiókban, mint Európa, India, Japán és az Egyesült Államok, és legalább csütörtök óta tapasztalhatók.

 

 

 

A TechCrunch értesülései szerint az iCloud Private Relay leállásai komoly akadályt jelentenek a felhasználók számára, amikor webes szolgáltatásokhoz vagy internetkapcsolatot igénylő alkalmazásokhoz szeretnének hozzáférni. A problémák különösen a Safari böngésző használata során jelentkeznek, de más telepített alkalmazások esetében is, amelyek internetkapcsolatot igényelnek, hasonló nehézségekkel kell szembenézniük a felhasználóknak.

Az Apple hivatalos rendszerállapot weboldala megerősíti az iCloud Private Relay legújabb kimaradását, jelezve, hogy a szolgáltatás bizonyos felhasználók számára „lassú vagy elérhetetlen” lehet. Az Apple azonban nem adott ki hivatalos nyilatkozatot az ügyben és nem reagált a megkeresésekre sem.

Az iCloud Private Relay szolgáltatás 2021-ben indult, kifejezetten az iCloud+ előfizetők számára. Az Apple célja ezzel az, hogy megvédje felhasználóit az online követőktől és megfigyelésektől. A DNS szolgáltatás úgy működik, hogy a felhasználói forgalmat két különálló internetes relay segítségével küldi tovább, ezzel korlátozva a webes követők és internet szolgáltatók lehetőségét arra, hogy a felhasználók IP címét, tartózkodási helyét és böngészési tevékenységét kombinálva profilt készítsenek róluk. Ezen technológia alapja az Oblivious DNS-over-HTTPS protokoll, amelyet az Apple a Cloudflare-rel közösen fejlesztett ki 2020-ban.

Amennyiben Ön is érintett az iCloud Private Relay jelenlegi üzemzavarában, ideiglenesen kikapcsolhatja a szolgáltatást a Beállítások menüben a Profil > iCloud > Private Relay útvonalon.

Összességében, az iCloud Private Relay kimaradása jelentős problémákat okoz világszerte, különösen az internetkapcsolatot igénylő alkalmazások és a webes böngészés terén. Az Apple részéről egyelőre nem érkezett hivatalos tájékoztatás a helyzet megoldásáról vagy annak okairól.

Forrás: www.techcrunch.com

Oracle vállalat beleegyezik 115 millió dolláros kártérítési megállapodásba az adatvédelmi jogok megsértése miatt

Az Oracle, egy vezető üzleti szoftvergyártó cég, hozzájárult ahhoz, hogy kifizesse a 115 millió dolláros (kb. 41 milliárd forint) összegű kártérítést, amely egy csoportos per lezárását hivatott elősegíteni. A per azzal kapcsolatban indult, hogy az Oracle széleskörű adatgyűjtési gyakorlataival megsértette a felhasználók adatvédelmi jogait. A vállalat beleegyezése még a bírósági jóváhagyásra vár.

 

 

A csoportos per dokumentációja szerint az Oracle százmillió felhasználó személyes adatait tartalmazó „digitális dossziékat” állított össze engedély nélkül. Ezek a dossziék igen részletes információkkal rendelkeztek, többek között a felhasználók online böngészési előzményeiről, pénzügyi tranzakcióikról, valamint a vásárlási és hitelkártya-használati szokásaikról. Ezek az információk az Oracle állítása szerint direkt módon kerültek értékesítésre különféle marketingcégeknek az ID Graph nevű termékükön keresztül, amit a cég reklámozásra szánt személyre szabott élmények megtervezésére ajánlott.

A megállapodás részeként az Oracle vállalta, hogy a jövőben kerülni fogja a felhasználók tevékenységének információgyűjtését a saját weboldalaikon kívüli forrásokból, mint például a felkeresett webhelyek URL-címei vagy a külső online űrlapokon megadott adatok. Az Oracle ugyanakkor tagadja, hogy jogellenesen járt volna el, de elismerte, hogy a további jogi viták elkerülése érdekében fizeti ki a megállapodásban foglalt összeget.

Ezen felül az Oracle bejelentette, hogy a júniusi hónapban megszünteti az Oracle Advertising hirdetéstechnológiai üzletágát. Ez a döntés azért született, mert az üzletág a szigorodó adatvédelmi előírások, különösen a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) hatására, különösen nagy kihívásokkal nézett szembe.

Forrás: www.hwsw.hu

A generatív mesterséges intelligencia négy legnagyobb biztonsági kihívása

A vállalatok egyre inkább a generatív mesterséges intelligenciára (GenAI) támaszkodnak, hogy fokozzák hatékonyságukat és elősegítsék az újításokat. Azonban, ahogy ez a technológia gyorsan terjed, a vele járó biztonsági kihívások is napvilágot látnak, új típusú kockázatokat szülve, melyek komoly üzleti következményekkel járhatnak.

 

 

Ebben az elemzésben a Gartner szakértői betekintést nyújtanak és stratégiákat javasolnak a biztonsági és termékmenedzsment vezetők számára, hogy hogyan használhatják ki a versenyelőnyöket ezeknek a kockázatoknak a kezelése által.

A GenAI-val kapcsolatos négy legfontosabb új kockázatot
Ezeknek a kockázatoknak a rövid távú következményeit
A következő 6-18 hónapban javasolt lépéseket
Forrás: Gartner, Feltörekvő technológiák: A generatív mesterséges intelligencia négy legnagyobb biztonsági kihívása, Lawrence Pingree, Swati Rakheja, Leigh McMullen, Akif Khan, Mark Wah, Ayelet Hayman, Carl Manion, 2023. augusztus 10.

A GARTNER a Gartner, Inc. és nemzetközi leányvállalatainak védjegye, jogosultsággal használva. Minden jog fenntartva.

A Gartner semmilyen szolgáltatót, terméket vagy szolgáltatást nem támogat kutatási kiadványaiban, és nem ajánlja, hogy a technológiai felhasználók csupán a legmagasabb értékeléssel rendelkező szolgáltatókat válasszák. A Gartner kutatási kiadványai a kutatószervezet véleményét tükrözik, nem tényként kezelendők. A Gartner mindenféle kifejezett vagy vélelmezett garanciát visszautasít e kutatás kapcsán, beleértve a piacképességet és egy adott célra való alkalmasságot.

Forrás: www.wiz.io

Orosz Hackerek fértek hozzá a Microsoft ügyfelek levelezéséhez

A Microsoft elleni kibertámadás, amely tavaly év végén indult és az idei év elejéig húzódott, először úgy tűnt, mintha a támadók csupán limitált sikerrel jártak volna. Azonban a Microsoft későbbi kommunikációi feltárták, hogy orosz hackerek, az APT29, ismertebb nevén Cozy Bear, Nobelium vagy Midnight Blizzard, jelentősen több adathoz fértek hozzá, mint amit eredetileg gondoltak.

A támadók, akik korábban a SolarWinds incidensével is összefüggésbe hozhatóak, elsősorban az e-mailekre összpontosítottak, de a Microsoft belső üzenetei és bizalmas dokumentumai is a kezükbe kerülhettek. Ez jelentős aggodalmat keltett, mivel az ilyen típusú adatok felhasználhatóak további támadásokra, manipulációra vagy akár kémtevékenységre.

 

 

A támadás felfedezése óta a Microsoft többször is frissítette nyilatkozatait a helyzet súlyosságáról. Kezdetben azt állították, hogy a hackerek nem fértek hozzá kritikus ügyfélkörnyezetekhez, termelési rendszerekhez, forráskódokhoz vagy MI-rendszerekhez. Ezt követően azonban a cég elismerte, hogy a támadók valóban hozzáfértek bizonyos ügyfelek levelezéséhez és egyéb érzékeny adatokhoz.

Az ügy komolyságát jelzi, hogy a Microsoft elnöke, Brad Smith, a kongresszus előtt is meg kellett jelennie, hogy válaszoljon a kibertámadás és annak kezelése kapcsán felmerülő kérdésekre. Az eset rávilágított a kiberbiztonsági stratégiák fontosságára és arra, hogy még a nagy technológiai vállalatok is sebezhetőek lehetnek ilyen jellegű támadásokkal szemben.

A cég továbbra is folyamatosan értesíti az érintett ügyfeleket a helyzet fejleményeiről és arról, hogyan védekezhetnek a jövőbeni hasonló fenyegetésekkel szemben. A Microsoft emellett erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megerősítse biztonsági rendszereit és megelőzze a hasonló esetek ismétlődését.

Forrás: www.hwsw.hu