Két év múlva lép életbe az egységes európai adatvédelmi rendelet, amely számos új feladatot ró a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. „Az új rendelethez harmonizálni kell az EU-tagállamok eljárási szabályait, ennek érdekében
már most el kell kezdeni az együttműködést” – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Péterfalvi Attila. Hozzátette: éppen ezért ez lesz a fő témája a májusban Budapesten megrendezésre kerülő európai adatvédelmi konferenciának.
Tíz év után ismét a magyar főváros ad otthon az Európai Adatvédelmi Hatóságok konferenciájának május végén. Ennek azért van nagy jelentősége, mert 2018-tól egységes adatvédelmi rendelet fog hatályba lépni, ami miatt számos új feladata lesz a hatóságoknak. Mint Péterfalvi Attila rámutatott, kiemelt figyelmet kap, hogy miként érvényesül a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti adatvédelmi ellenőrzések kontroll mechanizmusa.
Az Európai Unió tagállamaira egységesen érvényes rendelet életbe lépése felveti a kérdést, mi az, ami a jelenlegi magyar infótörvényből megmarad, hiszen az új szabályozás számos jogintézményt a nemzeti jogalkotó kompetenciájára bíz, ugyanakkor nem szabad olyan szabályozást alkalmazni, ami meggátolja az adatok szabad áramlását. Példaként említette, hogy az adatvédelmi nyilvántartás intézménye nemzeti kompetencia marad. Éppen ezért fel kell arra készülni, hogyan fog alakulni a nemzeti szabályozás.
Emellett az európai adatvédelmi rendelettel egy időben hatályba lép a bűnüldözés, a büntető eljárásokkal kapcsolatos adattovábbításokra vonatkozó irányelv is, ami szintén új feladatokra ró a hatóságokra.
Készül a terrorizmus elleni törvény
A tavalyi évben jelentősen emelkedett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz érkező adatvédelmi illetve információszabadságot érintő kérdések száma, amelynek okai egyrészt a törvénymódosítások, másrészt az új technológiai eszközökre épülő rendszerek bevezetése – mondta el Péterfalvi Attila.
A menekültválság, valamint az európai terrorcselekmények kapcsán szintén megnőtt a feladata a Hatóságnak. Emellett mint azt az elnök elmondta, bár nem számottevően, de megjelentek azok a beadványok is, amelyek a schengeni információs rendszerrel kapcsolatos adatkezeléseket kifogásolták.
A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények kapcsán a kormány olyan intézkedéseket szándékozik bevezetni, amelynek hatása van a magánéletre és a személyes adatok védelméhez fűződő jogra. „Az államnak a bűncselekmények felderítése céljából bizonyos egyedi esetekben érdekében áll a személyes jellegű adatok titkosításának feltörése. Ugyanakkor a tervezett törvényben meg kell, hogy jelenjen a privát szféra védelme is” – hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy a vállalkozások körében ilyen indok lehet az üzleti titok. Hozzátette: minden esetben a szükségesség-arányosság követelményét kellene figyelembe venni, ez alapján kell, hogy megszülessen az új törvény.
forrás: orientpress.hu
